Állami Szívkórház - Laptörténet

Lonci, 2020. augusztus 11., 13:37-n

2020-08-11T13:37:43Z

Lonci, 2020. augusztus 11., 08:23-n

2020-08-11T08:23:36Z

Pszollas, 2015. október 14., 09:52-n

2015-10-14T09:52:24Z

Változtatások megtekintése

Lonci, 2015. október 6., 17:50-n

2015-10-06T17:50:34Z

Pszollas, 2015. június 22., 08:50-n

2015-06-22T08:50:25Z

Pszollas, 2014. június 28., 13:07-n

2014-06-28T13:07:34Z

Scheer, 2014. március 26., 16:49-n

2014-03-26T16:49:15Z

Scheer, 2014. március 20., 19:58-n

2014-03-20T19:58:07Z

Scheer, 2014. március 20., 19:56-n

2014-03-20T19:56:11Z

Scheer, 2014. március 20., 19:54-n

2014-03-20T19:54:47Z

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 11., 13:37-kori változata
89. sor:		89. sor:

	{{DEFAULTSORT: Allami Szívkorhaz}}		{{DEFAULTSORT: Allami Szívkorhaz}}
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+
		+	Az Állami Szívkórház értéket a [http://ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/egeszseg-es-eletmod/53-furedi-szensavas-forrasok/ Veszprém Megyei Értéktár] felvette a megyei értékek sorába.
		+

	[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]][[Category:Balatonfüredi Értéktár]]		[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]][[Category:Balatonfüredi Értéktár]]

@@ 76. sor: / 76. sor: @@
 Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
 {{DEFAULTSORT: Allami Szívkorhaz}}
 [[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]][[Category:Balatonfüredi Értéktár]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Kossuth Lajos forrástól néhány méterre álló, a Gyógy teret keletről lezáró épülettömb a fürdőtelep több száz éves múltjának tanúja, bár végső formáját a 20. század elején nyerte el. Bejáratánál a telep neves orvosainak, [[Oesterreicher Manes József]]nek, [[Orzovenszky Károly]]nak, [[Schmidt Ferenc]]nek, valamint a Balatonfüred gyógyfürdő újjáépítőjének, Hajdu Tibor pannonhalmi főapátnak emléktáblája látható. Az épület előcsarnokában van az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma emléktáblája.
+A Kossuth Lajos forrástól néhány méterre álló, a Gyógy teret keletről lezáró épülettömb a fürdőtelep több száz éves múltjának tanúja, bár végső formáját a 20. század elején nyerte el. Bejáratánál a telep neves orvosainak, [[Oesterreicher Manes József]]nek, [[Orzovenszky Károly]]nak, [[Schmidt Ferenc]]nek, valamint a Balatonfüred gyógyfürdő újjáépítőjének, Hajdu Tibor pannonhalmi főapátnak emléktáblája látható. Az épület előcsarnokában van az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma emléktáblája.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi védettség alatt álló eklektikus épület bejáratánál 2007-ben helyezték el Flaskár András seborvos emléktábláját, aki a füredi Savanyúvíznél először végzett gyógyászati tevékenységet. 1702-ben megalapította és 1718-ig működtette az első savanyúvizi gyógyfürdőt Balatonfüreden.<ref>Lichtneckert András: A gyógyfürdő alapító Flasker András = Balatonfüredi Napló. 2006. 11. sz. 3.</ref>
+A helyi védettség alatt álló eklektikus épület bejáratánál 2007-ben helyezték el Flaskár András seborvos emléktábláját, aki a füredi Savanyúvíznél először végzett gyógyászati tevékenységet. 1702-ben megalapította és 1718-ig működtette az első savanyúvizi gyógyfürdőt Balatonfüreden.<ref>Lichtneckert András: A gyógyfürdő alapító Flasker András = Balatonfüredi Napló. 2006. 11. sz. 3.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az Állami Szívkórház épületének helyén tehát az eddig ismert időpontnál jóval korábban, már a 18. század elején gyógyításra használták az itt fakadó egyik forrás vizét, így a füredi gyógyítás több mint háromszáz évre tekinthet vissza. A savanyúvíz forrástól keletre, az arácsi határban fekvő irtásföld tulajdonosa Darabos Gergely arácsi nemes volt. Tőle vásárolta meg Flaskár András székesfehérvári fürdős és seborvos a területet 1702. május 21-én. Flaskár, az akkor egyedüli ivókútban kezdte füröszteni betegeit, a közbirtokosok ettől eltiltották, ezért új kutat ásatott, a fürösztő kutat, amely mellé házat is épített. Ez lehetett a felső fürdőház. Az alsó fürdőház az apátság által 1743-ban emelt faház volt.<ref>Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 9.</ref> A szakirodalom eddig ezt az évet tekintette a savanyúvízzel történő gyógyítás kezdetének.
+Az Állami Szívkórház épületének helyén tehát az eddig ismert időpontnál jóval korábban, már a 18. század elején gyógyításra használták az itt fakadó egyik forrás vizét, így a füredi gyógyítás több mint háromszáz évre tekinthet vissza. A savanyúvíz forrástól keletre, az arácsi határban fekvő irtásföld tulajdonosa Darabos Gergely arácsi nemes volt. Tőle vásárolta meg Flaskár András székesfehérvári fürdős és seborvos a területet 1702. május 21-én. Flaskár, az akkor egyedüli ivókútban kezdte füröszteni betegeit, a közbirtokosok ettől eltiltották, ezért új kutat ásatott, a fürösztő kutat, amely mellé házat is épített. Ez lehetett a felső fürdőház. Az alsó fürdőház az apátság által 1743-ban emelt faház volt.<ref>Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 9.</ref> A szakirodalom eddig ezt az évet tekintette a savanyúvízzel történő gyógyítás kezdetének.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Mikor 16 év múlva, 1718 tavaszán a területet továbbadta Demkovics (Tenkovics) János Miksa veszprémi seborvosnak és fürdősnek, egy romos, egykor fürösztésre használt épület is volt a területen, tehát Flaskár már végzett gyógyító tevékenységet a vízzel.
+Mikor 16 év múlva, 1718 tavaszán a területet továbbadta Demkovics (Tenkovics) János Miksa veszprémi seborvosnak és fürdősnek, egy romos, egykor fürösztésre használt épület is volt a területen, tehát Flaskár már végzett gyógyító tevékenységet a vízzel.
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Demkovics özvegyétől 1741. szeptember 11-én Schuszter József seborvos vette meg a másfél holdas területet és a fürdőt: kis fürdőházat, két kazánt, tíz kádat, egy kis faházat és egy düledező kőházat. Nyolc év múlva, 1749-ben Schuszter özvegyétől a tihanyi apátság kibérelte a telepet: szobákat, konyhát, kamrát, fürdőházakat, azokban két vízmelegítő rézfazekat, 23 fürdőkádat. Az eladósodott özvegy végül 1755. július 29-én eladta a területet és a fürdőt a tihanyi apátságnak, aki így az egész Savanyúvíz tulajdonosa lett.
@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1842-ben az Ó fürdőházhoz egy új szárnyat, a Keresztházat építették. 1853-tól bővült a fürdői szolgáltatások köre. Bevezették a savó-, gőz-, zuhany-, később az iszapfürdőt. E drágább szolgáltatások mellett a szegényebbek is meg tudták fizetni a közönséges fürdőt, ahol a gyulladások ellen akkor alkalmazott legfontosabb gyógymódot, a köpölyözést is igénybe lehetett venni.<ref>Lichtneckert András: Füred, a parasztok és a szegények gyógyfürdője. = Füredi História. 2007. 16. sz. 2-9.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1866-ban arra a hírre, hogy Erzsébet királyné néhány hónapot itt óhajt eltölteni, korszerűsítik az Új fürdőházat. A koronával díszített homlokzatú, vízre néző szárny első emeletének erkélyes szobáját a császár irodájának alakították ki. Ebből kilenc egymásba nyíló szoba sorakozott. Jobb oldalon négy szobát az udvari személyzetnek alakítottak ki. Az új bútorok felhalmozva vártak a berendezésre, a királyi látogatás azonban a háborús helyzet miatt elmaradt.<ref>(D. I.): B. Füred. máj. 24. = Fővárosi Lapok 1866. 120. sz. 487.</ref>
+-ban arra a hírre, hogy Erzsébet királyné néhány hónapot itt óhajt eltölteni, korszerűsítik az Új fürdőházat. A koronával díszített homlokzatú, vízre néző szárny első emeletének erkélyes szobáját a császár irodájának alakították ki. Ebből kilenc egymásba nyíló szoba sorakozott. Jobb oldalon négy szobát az udvari személyzetnek alakítottak ki. Az új bútorok felhalmozva vártak a berendezésre, a királyi látogatás azonban a háborús helyzet miatt elmaradt.<ref>(D. I.): B. Füred. máj. 24. = Fővárosi Lapok 1866. 120. sz. 487.</ref>
 [[Image:erzsebetudvar.jpg|thumb|right|200px]]
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1871-ben ''„Balaton-Füredről távírják, hogy a belga királyné József főherceg és Klotild főhercegnő kiséretében kedden délután odaérkezett.''<ref>Fővárosi Lapok. 1871. 199. sz. 918.</ref> Klotild Mária főhercegnő (1846–1927) József nádor harmadik házasságából származó fiának, József Károly főhercegnek a felesége volt. A szakirodalom szerint az Ó fürdőházat e látogatás emlékére Klotild udvarnak nevezték el. Az épület azonban csak 1889-től viselte az ő nevét.
+-ben ''„Balaton-Füredről távírják, hogy a belga királyné József főherceg és Klotild főhercegnő kiséretében kedden délután odaérkezett.''<ref>Fővárosi Lapok. 1871. 199. sz. 918.</ref> Klotild Mária főhercegnő (1846–1927) József nádor harmadik házasságából származó fiának, József Károly főhercegnek a felesége volt. A szakirodalom szerint az Ó fürdőházat e látogatás emlékére Klotild udvarnak nevezték el. Az épület azonban csak 1889-től viselte az ő nevét.

←Régebbi változat		A lap 2015. június 22., 08:50-kori változata
78. sor:		78. sor:
	{{DEFAULTSORT: Allami Szívkorhaz}}		{{DEFAULTSORT: Allami Szívkorhaz}}

−	[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]	+	[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]][[Category:Balatonfüredi Értéktár]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Balatonfüred, Gyógy tér 2.
@@ 6. sor: / 15. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi védettség alatt álló eklektikus épület bejáratánál 2007-ben helyezték el Flaskár András seborvos emléktábláját, aki a füredi Savanyúvíznél először végzett gyógyászati tevékenységet. 1702-ben megalapította és 1718-ig működtette az első savanyúvizi gyógyfürdőt Balatonfüreden.<ref>Lichtneckert András: A gyógyfürdő alapító Flasker András = Balatonfüredi Napló. 2006. 11. sz. 3.</ref>
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Az Állami Szívkórház épületének helyén tehát az eddig ismert időpontnál jóval korábban, már a 18. század elején gyógyításra használták az itt fakadó egyik forrás vizét, így a füredi gyógyítás több mint háromszáz évre tekinthet vissza. A savanyúvíz forrástól keletre, az arácsi határban fekvő irtásföld tulajdonosa Darabos Gergely arácsi nemes volt. Tőle vásárolta meg Flaskár András székesfehérvári fürdős és seborvos a területet 1702. május 21-én. Flaskár, az akkor egyedüli ivókútban kezdte füröszteni betegeit, a közbirtokosok ettől eltiltották, ezért új kutat ásatott, a fürösztő kutat, amely mellé házat is épített. Ez lehetett a felső fürdőház. Az alsó fürdőház az apátság által 1743-ban emelt faház volt.<ref>Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 9.</ref> A szakirodalom eddig ezt az évet tekintette a savanyúvízzel történő gyógyítás kezdetének.

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 19:58-kori változata
54. sor:		54. sor:
	1949. október 1-jétől az Egészségügyi Minisztérium vette át a fürdőt és a szállót<ref>Dr. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet Balatonfüred. Bp., 1959. 13.</ref>, amelynek Állami Kórház lett a neve.		1949. október 1-jétől az Egészségügyi Minisztérium vette át a fürdőt és a szállót<ref>Dr. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet Balatonfüred. Bp., 1959. 13.</ref>, amelynek Állami Kórház lett a neve.

−	1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya.

−	1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.	+	1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya. 1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 19:56-kori változata
55. sor:		55. sor:

	1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya.		1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya.
		+
	1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.		1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 19:54-kori változata
54. sor:		54. sor:
	1949. október 1-jétől az Egészségügyi Minisztérium vette át a fürdőt és a szállót<ref>Dr. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet Balatonfüred. Bp., 1959. 13.</ref>, amelynek Állami Kórház lett a neve.		1949. október 1-jétől az Egészségügyi Minisztérium vette át a fürdőt és a szállót<ref>Dr. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet Balatonfüred. Bp., 1959. 13.</ref>, amelynek Állami Kórház lett a neve.

−	1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya. 1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.	+	1954-ben készült el a kórház külön bekerített háromholdas parkja, amelyben pergolákat, sétautakat, virágágyakat alakítottak ki. 1955-ben a volt Ipoly-szálló épületében megnyílt a kórház egyik osztálya.
		+	1957-ben az Állami Kórház épülete télen-nyáron üzemben van, szakképzett orvosi karral. Röntgen, laboratóriumok, szívvizsgáló korszerű berendezések segítik a gyógyítást. A főépülettel zárt folyosóval összekötött, korszerűen berendezett Tibor-fürdőben a szénsavas források vizét gyógyfürdőzésre használják. A betegek növekvő száma miatt a fürdőtelep nagyobb épületeit is igénybe veszik télen, a Bányászüdülő 180 ágyát, az Aranycsillag 20 ágyát, az Építők üdülőjének 120 ágyát.