﻿<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%C3%89des_Gergely</id>
		<title>Édes Gergely - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%C3%89des_Gergely"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=%C3%89des_Gergely&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-17T20:15:39Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.24.1</generator>

	<entry>
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=%C3%89des_Gergely&amp;diff=4212&amp;oldid=prev</id>
		<title>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „ÉDES Gergely (Madar, 1763. jan. 24.-Tiszatarján, 1847. okt. 20.) ref. lelkész, költő.  =Élete=  Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. A felvilágosodás ...”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=%C3%89des_Gergely&amp;diff=4212&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-05-26T08:51:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „ÉDES Gergely (Madar, 1763. jan. 24.-Tiszatarján, 1847. okt. 20.) ref. lelkész, költő.  =Élete=  Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. A felvilágosodás ...”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;ÉDES Gergely (Madar, 1763. jan. 24.-Tiszatarján, 1847. okt. 20.) ref. lelkész, költő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Élete=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. A felvilágosodás eszméinek hatására fiatalon nyelvújítással és költészettel kezdett foglalkozni. Irt alkalmi költeményt, ódát, epigrammát. Sok műve kéziratban került az Akadémiára. A petri gulyás c. verse irodalmunk első műdala, amely szinte népdallá vált. 1797-ben áttelepült a Dunántúlra, rövid ideig Veszprémben, Nagyvázsonyban, Litéren, Balatonhenyén, majd 1817 és 1833 között Kupon lelkészkedett. Nagyvázsonyban, 1798-ban hónapokig nála vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály. Az esemény emlékét tábla örökíti meg a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán. Élénk levelezést folytatott Kazinczyval. Kupon öntötte végleges formába A halhatatlanság c. terjedelmes elbeszélő költeményét, amelyből a magyar falu kesernyés realizmussal megrajzolt képe bontakozik ki. Sokat fordított, főként klasszikus görög és latin szerzők műveit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Művei==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A természet könyve, avagy a természetből kimerített becses halhatatlanság. Kassa, 1793.&lt;br /&gt;
*Édes Gergely enyelgései, avagy időt töltő tréfás versei. Pozsony, 1793.&lt;br /&gt;
*Édes Gergely keservei és nyájaskodásai. Vác, 1803.&lt;br /&gt;
*Édes Gergely iramatai és danái. Vác, 1803.&lt;br /&gt;
*Eredeti oktató mesék. (Kiad.: ZSIGMOND Ferenc.) Bp., 1931.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Irodalom==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Édes Gergely élete. = Figyelő, 1878. 5. Köt.&lt;br /&gt;
*ABAFI Lajos: ~ és fia Albert. = Figyelő, 1884. 5. sz.&lt;br /&gt;
*KATSÁNYI Sándor: A Parlagi Múzsa költője. ~ dunántúli évei. = Életünk, 1968. 2. sz.&lt;br /&gt;
*KECSKÉS András: A magyar verselméleti gondolkodás története. Bp., 1991.&lt;br /&gt;
*HEGEDÜS Géza: ~ (1763-1847). = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Bp., 1992. - CSILLAG István: ~ emlékezete. Pápa, 1999.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{DEFAULTSORT:Edes Gergely}}&lt;br /&gt;
[[Category:Életrajzok]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Solti Gábor</name></author>	</entry>

	</feed>