Így strandoltak felmenőink - Laptörténet

Fdanko, 2016. szeptember 22., 13:33-n

2016-09-22T13:33:30Z

Fdanko: /* III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont */

2016-09-22T13:32:46Z

‎III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont

Fdanko: /* III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont */

2016-09-22T13:32:25Z

‎III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont

Fdanko: /* III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont */

2016-09-22T13:31:42Z

‎III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont

Fdanko, 2016. szeptember 22., 13:31-n

2016-09-22T13:31:12Z

Fdanko, 2016. szeptember 22., 13:27-n

2016-09-22T13:27:30Z

Fdanko, 2016. szeptember 22., 13:25-n

2016-09-22T13:25:52Z

Fdanko, 2016. szeptember 22., 13:25-n

2016-09-22T13:25:15Z

Fdanko: /* I. A balatoni fürdőélet a 19. század derekától, a reformkortól vett nagy lendületet */

2016-09-22T13:19:13Z

‎I. A balatoni fürdőélet a 19. század derekától, a reformkortól vett nagy lendületet

Fdanko: /* I. A balatoni fürdőélet a 19. század derekától, a reformkortól vett nagy lendületet */

2016-09-22T13:18:34Z

‎I. A balatoni fürdőélet a 19. század derekától, a reformkortól vett nagy lendületet

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 <center>'''MÚLTIDÉZŐ'''</center>
 =I. A balatoni fürdőélet a 19. század derekától, a reformkortól vett nagy lendületet=
-[[Image:Strand_01.jpg|550px|right|thumb|A balatonalmádi strand 1920-ban. Jellegzetes a kor fürdőviselete: a hölgyeknél a lábat is megmutogató nadrágok megrövidültek.]]
+[[Image:Strand_01.jpg|500px|right|thumb|A balatonalmádi strand 1920-ban. Jellegzetes a kor fürdőviselete: a hölgyeknél a lábat is megmutogató nadrágok megrövidültek.]]
 A Veszprém megyében élők annyiban szerencsések, hogy a Balaton és a Bakony közelségével szinte egész évben válogathatnak a kirándulások, túrák, szabadidősportok választékában, napjainkra a modern közlekedési struktúrának köszönhetően a strandhelyszínek megközelítése sem okoz nehézséget az ország bármely pontjáról érkezőknek. A Balaton Veszprém megyei partvonala a hazai turizmus alapja. Aki ma fürdőzni, strandolni kíván, az ország bármely távoli pontjáról is, máris a Balaton-part számos üdülőközpontja bármelyikében találhatja magát. A XX. század második felében született generáció számára a Balaton a felhőtlen strandolást, a vízi sportokat, a nyári szabadságot, a kikapcsolódást, a szórakozást jelenti. Már csak az idősebb generáció s tagjainak még élő felmenői emlékezhetnek a tópart egykori, pezsgő gyógyfürdőéletét jelentősen meghatározó történelmi korszakra.
@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Több, a tó partján élő és gazdálkodó helyi embert az úszástudásának hiánya tartott vissza a fürdőzéstől, és inkább az állatokat, a jószágokat kísérte be a part közeli sekély vízig. Ismerték a téli Balaton sajátosságait, a befagyott tavat megfelelő jégminőség mellett akár szekérforgalomra is használták, sok legenda fűződik ezekhez a valós történetekhez. ''„Kezdetben haláért, nádjáért, a víz nyújtotta védelemért telepedtek környékére. Bár írásos és építészeti emlékek már a római kortól kezdve rendelkezésünkre állnak, hogy fürödtek benne, arra csak következtethetünk. A legendák szerint a kezdetben létrehozott fürdőket csak köszvényesek, bénák, sánták keresték fel, beteg asszony nem mehetett a fürdőre, csak meddő menyecskék mehettek oda, s azoknak mindig használt. És csak viruló hajadonok keresték fel vidám mamáikkal, akik az édes múlt emlékét újra átélték, vagy átérezték”'' - örökítette meg [[Eötvös Károly]] Utazás a Balaton körül című legendás művében.
-[[Image:Strand_02.jpg|550px|right|thumb|Veszprémiek az almádi fürdőparton vízicsúszdával 1936-ban. Már megjelentek a strandolás veszélyeire figyelmeztető táblák is.]]
+[[Image:Strand_02.jpg|500px|right|thumb|Veszprémiek az almádi fürdőparton vízicsúszdával 1936-ban. Már megjelentek a strandolás veszélyeire figyelmeztető táblák is.]]
 Később természettudományos kutatások helyszíne is lett a tó vízterülete. Nem tett jót a balatoni életnek, hogy az 1848-as birtokrendezés során a tópart a nagybirtokosok kezébe került, így a fürdés joga is földesúri joggá vált. A kor puritán erényei is a fürdés elterjedése ellen szóltak. Vigyázó szemek figyelték, hogy ki szegi meg a szigorú fürdési tilalmat. Ugyancsak nehezítette a vendégek nagy számban történő érkezését, hogy egyéb közlekedési eszköz nem lévén a lóvontatású ''„gyorskocsival”'' egy teljes nap volt az út a fővárosból. Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava történelme során mindig is vonzotta a partján megtelepedőket.
@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 =II. A század végén megnyílt az az intézet, ahol komplett gyógyprogramot dolgoztak ki=
-[[Image:Strand_03.jpg|550px|right|thumb|A balatonalmádi strand 1920-ban.]]
+[[Image:Strand_03.jpg|500px|right|thumb|A balatonalmádi strand 1920-ban.]]
 Ma kevésbé hihető, a XIX. század végére Almádi elsőként sorakozott fel a part menti fürdőtelepülések sorába. 1899-ben a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sebastian_Kneipp Sebastian Kneipp] német lelkész által kidolgozott gyógykúra elterjesztésére szolgáló intézet dr. [[Óvári Ferenc]] ügyvéd, a [[Balatoni Szövetség]] alapítója, országgyűlési képviselő szorgalmazására épült meg. A veszprémi káptalantól bérelt területen az [[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)|Almádi Fürdő Rt]]. és az Országos Magyar Kneipp Egyesület 1899. július 10-én nyitotta meg az intézetet, ahol a korszak divatos gyógymódjai, az orvostudomány és a természetgyógyászat ötvözésével komplett gyógyprogramot dolgoztak ki.
@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 -ben került sor az [[Almádi gyógyfürdő szabályzata|Almádi Gyógyfürdő szabályrendeletének]] kiadására. Ezen intézet hatására Almádi gyógyfürdői rangra emelkedett. Ez a fürdő az utazó vendégeknek is csábító volt, sőt, a nyári turizmus fejlesztését is kitűnően szolgálta. A híres Kneipp-gyógyintézet 1924-ig működött. Ekkor lebontották és megépült a [[Pannónia...|Pannónia étterem és szálloda]], amely 1963-ig
 állt. Majd 1964-től 2003-ig az Auróra étterem, és végül 2003-tól a mai Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár épülete áll a helyén.
-[[Image:Strand_04.jpg|550px|right|thumb|A balatonalmádi strand 1923-ban.]]
+[[Image:Strand_04.jpg|500px|right|thumb|A balatonalmádi strand 1923-ban.]]
 A 20. század eleje hatalmas fejlődést hoz a Balaton életébe. A vasút „közel hozta” a Balatont, és bár megépítése után a déli part még csak mint tranzitútvonal szerepelt, innen indultak a kompok az északi part ismert települései felé, 1910-re kiépül a [[Vasútunk építése|Budapest-Tapolca vasútvonal]], könnyen megközelíthetővé tette az északi part településeit is. Egyre elterjedtebb a villanyvilágítás, kezdenek kiépülni a vízvezetékek, a csatornahálózat. A Balaton presztízse folyamatosan emelkedik. Almádi 1901-től hivatalosan Balatonalmádi fürdőként fogadja a vasúton érkezőket. Az 1900-as hozzávetőleg 25 ezres vendégforgalom helyett 1910-ben már több mint 55 ezren érkeznek a korabeli statisztikák szerint. A Balaton Egylet a kor legmeghatározóbb civil szerveződése volt, fontos feladatának tekintette az egész tavat körülölelő vasúthálózat kialakítását, hiszen 1861-től a déli parton megindult a vasúti közlekedés. Az északi part bevonása a vasúti közlekedés hálózatába az egyik legfontosabb közlekedésfejlesztési intézkedés volt. 1909-ben a Veszprém-Alsóörs vasútvonal jelentette az ország északi területén élőknek a Balatonhoz kapcsolódást, így az 1909 és 1972 között működő vonal a térség turisztikai fejlődését is meghatározta. A fürdőkultusz idején, 1909-ben megnyitott vasúton Veszprém felől érkező fürdővendégek emelték Almádi hírnevét. A veszprémi virilisták (legmagasabb adófizetők) számára státuszszimbólum volt a település megközelítése vasúton. Ők nemcsak a fürdőéletet, hanem a birtokaikon virágzó szőlőkultúrát is képviselték. Számos veszprémi és környéki iparos, üzletember nyitott és bérelt Almádiban üzletet, működtetett kereskedést, üzemeltetett mozit. A korszak állandó visszatérő vendégei, valamint Almádi fejlődésében is szerepet játszó fürdővendégek többsége Veszprémből érkezett. Többek között [[Pethe Viktorék képes levelezőlapjai|Pethe Viktor]] kereskedő, [[A Zsák vendéglő története...|Zsák József]] veszprémi vendéglős, a [[Kompolthy Tivadar|Kompolthy család]], [[Véghelyi Dezső]] alispán, [[Thury Etele]] református lelkész, dr. [[Rada István]] kanonok és Almádi mecénása, dr. [[Óvári Ferenc]] is itt épített villát vagy birtokolt szőlőterületeket. A Balaton igazi pihenő-fürdőterületté a századfordulóval válik, az emberek számára a balatoni táj érintetlen szépsége fontos turisztikai attrakcióvá alakul.

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 A téli Balaton népszerűsítését is kellett hirdetni, a ’30-as évekbeli filmhíradók többségében ezért készítették el a téli Balaton világát bemutató propagandafilmeket.
-[[Image:Strand_06.jpg|250px|right|thumb|]]
+[[Image:Strand_06.jpg|200px|right|thumb|]]
 Az igazi fejlődés, a tömeges fürdőélet azonban csak 1920 és 1940 között alakult ki a Balaton partján, addig soha nem látott tömegek zarándokoltak a Balatonhoz. Ebben a húszéves időszakban villák százai épültek mindkét parton, jó hírű szanatóriumok, szállodák, panziók tucatjai nőttek ki a földből. Az építkezések szabályozása is fontossá vált. Bár a villaépítkezéseket a világválság visszavetette, a házak többségét helyi iparosmesterek, kőművesek építették. Nyaralóépületekre, villákra emeletet - korabeli iparjogi szabályozások szerint - csak építész tervezhetett, építhetett. Ezért lettek általában földszintesek a házak, és így indult el a manzárd műfaj, mivel ehhez nem kellett engedély. Ekkor kerültek fel a házak homlokzatára a Lak, a Fészek stb. fantázia feliratok. Az 1929-ben megalakult Balatoni Intéző Bizottság kiadta a Balatoni Építésfejlesztési Szabályrendeletet, ami szerint a telkeket be kell keríteni.

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 =III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont=
-[[Image:Strand_05.jpg|550px|right|thumb|Az 1940-es almádi hajókikötő, a háttérben a Sóhajok hídja és az Irredenta örökmécses.]]
+[[Image:Strand_05.jpg|500px|right|thumb|Az 1940-es almádi hajókikötő, a háttérben a Sóhajok hídja és az Irredenta örökmécses.]]
 A lakosság fokozódó idegenforgalmi igényeinek kielégítésére a Balaton látszott az egyik legcélszerűbb turisztikai célterületnek. Trianon miatt az ország elveszíti fontos és népszerű üdülőhelyeit például az Adriánál, így a Balaton szerepe a ’20-as években felértékelődik. Megszületik az a kormányzati koncepció, ami fejleszteni kezdi a tavat.
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 A téli Balaton népszerűsítését is kellett hirdetni, a ’30-as évekbeli filmhíradók többségében ezért készítették el a téli Balaton világát bemutató propagandafilmeket.
-[[Image:Strand_06.jpg|350px|right|thumb|]]
+[[Image:Strand_06.jpg|250px|right|thumb|]]
 Az igazi fejlődés, a tömeges fürdőélet azonban csak 1920 és 1940 között alakult ki a Balaton partján, addig soha nem látott tömegek zarándokoltak a Balatonhoz. Ebben a húszéves időszakban villák százai épültek mindkét parton, jó hírű szanatóriumok, szállodák, panziók tucatjai nőttek ki a földből. Az építkezések szabályozása is fontossá vált. Bár a villaépítkezéseket a világválság visszavetette, a házak többségét helyi iparosmesterek, kőművesek építették. Nyaralóépületekre, villákra emeletet - korabeli iparjogi szabályozások szerint - csak építész tervezhetett, építhetett. Ezért lettek általában földszintesek a házak, és így indult el a manzárd műfaj, mivel ehhez nem kellett engedély. Ekkor kerültek fel a házak homlokzatára a Lak, a Fészek stb. fantázia feliratok. Az 1929-ben megalakult Balatoni Intéző Bizottság kiadta a Balatoni Építésfejlesztési Szabályrendeletet, ami szerint a telkeket be kell keríteni.

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 =III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont=
-[[Image:Strand_04.jpg|550px|right|thumb|Az 1940-es almádi hajókikötő, a háttérben a Sóhajok hídja és az Irredenta örökmécses.]]
+[[Image:Strand_05.jpg|550px|right|thumb|Az 1940-es almádi hajókikötő, a háttérben a Sóhajok hídja és az Irredenta örökmécses.]]
 A lakosság fokozódó idegenforgalmi igényeinek kielégítésére a Balaton látszott az egyik legcélszerűbb turisztikai célterületnek. Trianon miatt az ország elveszíti fontos és népszerű üdülőhelyeit például az Adriánál, így a Balaton szerepe a ’20-as években felértékelődik. Megszületik az a kormányzati koncepció, ami fejleszteni kezdi a tavat.
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 A téli Balaton népszerűsítését is kellett hirdetni, a ’30-as évekbeli filmhíradók többségében ezért készítették el a téli Balaton világát bemutató propagandafilmeket.
-[[Image:Strand_05.jpg|350px|right|thumb|]]
+[[Image:Strand_06.jpg|350px|right|thumb|]]
 Az igazi fejlődés, a tömeges fürdőélet azonban csak 1920 és 1940 között alakult ki a Balaton partján, addig soha nem látott tömegek zarándokoltak a Balatonhoz. Ebben a húszéves időszakban villák százai épültek mindkét parton, jó hírű szanatóriumok, szállodák, panziók tucatjai nőttek ki a földből. Az építkezések szabályozása is fontossá vált. Bár a villaépítkezéseket a világválság visszavetette, a házak többségét helyi iparosmesterek, kőművesek építették. Nyaralóépületekre, villákra emeletet - korabeli iparjogi szabályozások szerint - csak építész tervezhetett, építhetett. Ezért lettek általában földszintesek a házak, és így indult el a manzárd műfaj, mivel ehhez nem kellett engedély. Ekkor kerültek fel a házak homlokzatára a Lak, a Fészek stb. fantázia feliratok. Az 1929-ben megalakult Balatoni Intéző Bizottság kiadta a Balatoni Építésfejlesztési Szabályrendeletet, ami szerint a telkeket be kell keríteni.

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 =III. Már 1930-ban is úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a balatoni szezont=
+[[Image:Strand_04.jpg|550px|right|thumb|Az 1940-es almádi hajókikötő, a háttérben a Sóhajok hídja és az Irredenta örökmécses.]]
 A lakosság fokozódó idegenforgalmi igényeinek kielégítésére a Balaton látszott az egyik legcélszerűbb turisztikai célterületnek. Trianon miatt az ország elveszíti fontos és népszerű üdülőhelyeit például az Adriánál, így a Balaton szerepe a ’20-as években felértékelődik. Megszületik az a kormányzati koncepció, ami fejleszteni kezdi a tavat.
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 A téli Balaton népszerűsítését is kellett hirdetni, a ’30-as évekbeli filmhíradók többségében ezért készítették el a téli Balaton világát bemutató propagandafilmeket.
+[[Image:Strand_05.jpg|350px|right|thumb|]]
 Az igazi fejlődés, a tömeges fürdőélet azonban csak 1920 és 1940 között alakult ki a Balaton partján, addig soha nem látott tömegek zarándokoltak a Balatonhoz. Ebben a húszéves időszakban villák százai épültek mindkét parton, jó hírű szanatóriumok, szállodák, panziók tucatjai nőttek ki a földből. Az építkezések szabályozása is fontossá vált. Bár a villaépítkezéseket a világválság visszavetette, a házak többségét helyi iparosmesterek, kőművesek építették. Nyaralóépületekre, villákra emeletet - korabeli iparjogi szabályozások szerint - csak építész tervezhetett, építhetett. Ezért lettek általában földszintesek a házak, és így indult el a manzárd műfaj, mivel ehhez nem kellett engedély. Ekkor kerültek fel a házak homlokzatára a Lak, a Fészek stb. fantázia feliratok. Az 1929-ben megalakult Balatoni Intéző Bizottság kiadta a Balatoni Építésfejlesztési Szabályrendeletet, ami szerint a telkeket be kell keríteni.

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 Almádi strandja 1874-ben nyitott meg, amelyet a két ismert veszprémi iparos, [[Brenner Lőrinc - 1. rész|Brenner Lőrinc]] és Krisztyán József épített meg. Kezdetben nyolc fürdőkabinnal, a veszprémi káptalan birtokán. 1877-től 1926-ig álltak itt a fakabinok, amelyeket az 1883-ban megalakult [[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)|Almádi Fürdő Rt.]] tartott karban. 1922-től egy modernebb fövenyfürdő építésébe kezdett az 1918-ban létesült [[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)|Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt.]] A fürdőtelep 1926 szezonidőszakára épült ki, csaknem 500 kabinnal. Így az Észak-Balaton legnagyobb strandfürdőjének számított Veszprém vármegyében. 1943-ban lebontották, helyén 1944 nyarára megnyílt az új, korszerű fövenyfürdő.
+[[Image:Strand_02.jpg|550px|right|thumb|Veszprémiek az almádi fürdőparton vízicsúszdával 1936-ban. Már megjelentek a strandolás veszélyeire figyelmeztető táblák is.]]
 Itt is még a fürdést és az ahhoz tartozó rituálékat szigorú erkölcsi szabályok közepette lehetett végezni, külön női és férfiszekciók voltak, egymástól hatalmas nagy deszkafalakkal elválasztva. (Csintalan gyermekek és fiatalok a szögekkel kifúrt lyukakon keresztül leselkedtek át a palánk túloldalára). A parton elég szigorú szabályok uralkodtak, viszont a vízben már együtt fürödhettek, lubickolhattak a vendégek. A korszak sajátossága volt, hogy a hölgyek blúzban, kalapban, szoknyában fürödtek, sőt, néhol a napernyőt is magukkal vitték a vízbe. A férfiak hosszabb pólóban, nadrágban, gatyaszerűségekben, a merészebbek már trikóban és alsónadrágban élvezték a fürdés örömeit. Kezdetben a férfiak fürdőviselete trikóanyagból készült, s befedte a lábakat, a karokat, a nőké flanelből, kartonból, később selyemből. A krinolinos nagy szoknyák idején nagyon illetlennek tűntek ezek a csípővonalat, sőt, a lábat is megmutató nadrágos öltözékek. Hosszú ideig nem is sokat változtak, de a XX. század fordulóján térdig rövidültek, a merészebbek rövid ujjal, mélyebb kivágással képviselték a divatirányzatot. Az I. világháború után a merészebb viselet teljesen elterjedt, sőt, a rövid ujjat felváltotta a pánt, és a vállkivágása is még növekedett. A női fürdőruha vékony selyemanyaga teljesen a testre tapadt a fürdés után, igencsak nagy kihívást jelentett viselőjének. A férfiak már a ’ 30-as években a fürdőzéshez csak nadrágot használtak, a trikót már nem hordták kötelezőszerűen. Eleinte csak lubickolással, úszással, később már csónakázással töltötték el az idejüket a vízben. A ’30-as évek elejére fából készült vízicsúszda is szórakoztatta a fürdőzőket, sőt több helyen már megjelentek a fürdőzés szabályainak betartására, illetve a veszélyekre figyelmeztető táblafeliratok is.