Újjáéled a zirci apátság - Laptörténet

Fdanko, 2013. április 2., 16:24-n

2013-04-02T16:24:31Z

Fdanko, 2011. november 14., 16:55-n

2011-11-14T16:55:59Z

Berklari, 2011. szeptember 26., 09:38-n

2011-09-26T09:38:33Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 13:29-n

2011-09-23T13:29:49Z

Ambruslivi, 2011. július 8., 11:33-n

2011-07-08T11:33:24Z

Ambruslivi, 2011. július 8., 11:31-n

2011-07-08T11:31:48Z

Ambruslivi, 2011. július 8., 11:29-n

2011-07-08T11:29:08Z

Ambruslivi: Új oldal, tartalma: „Nagy G. Balázs Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon dönt...”

2011-07-08T11:28:30Z

Új oldal, tartalma: „<center>Nagy G. Balázs</center> Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon dönt...”

Új lap

<center>Nagy G. Balázs</center>
     Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.      1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra Kerekes J. Károlyt nevezték ki, aki Endrédy Vendel apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó peijel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről. 

      1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.      Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt Kerekes J. Károly apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai Sulyok J. Ignác perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.      A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadási Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.      1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.      A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.      1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.      A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.      Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.      Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.      Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Nagy G. Balázs</center>
-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy (Kálmán) Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó perjel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
+Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>
-<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károly]] apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai [[Sulyok Ignác|Sulyok J. Ignác]] perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadása. Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.<br><br>
+tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy (Kálmán) Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó perjel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
 == Forrás:  ==
@@ 8. sor: / 28. sor: @@
 Zirc és Vidéke 1993. 03. szám
 {{DEFAULTSORT:Ujjaeled a zirci apatsag}}
 [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]

←Régebbi változat		A lap 2011. november 14., 16:55-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Zirc és Vidéke 1993. 03. szám		Zirc és Vidéke 1993. 03. szám

		+	{{DEFAULTSORT:Ujjaeled a zirci apatsag}}
	[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]		[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Nagy G. Balázs</center>
 &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy (Kálmán) Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó perjel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
-<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károly]] apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai [[Sulyok Ignác|Sulyok J. Ignác]] perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadási Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.<br><br>
+<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károly]] apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai [[Sulyok Ignác|Sulyok J. Ignác]] perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadása. Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.<br><br>
 == Forrás:  ==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Nagy G. Balázs</center>
-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy (Kálmán) Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó peijel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
+&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy (Kálmán) Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó perjel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
 <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károly]] apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai [[Sulyok Ignác|Sulyok J. Ignác]] perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadási Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.<br><br>
@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Zirc és Vidéke 1993. 03. szám
 [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]
-−
 [[Category:Zirc]][[Category:Cikk,_tanulmányok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Nagy G. Balázs</center>
-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes_Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy_(Kálmán)_Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó peijel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
+&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károlyt]] nevezték ki, aki [[Endrédy (Kálmán) Vendel|Endrédy Vendel]] apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó peijel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.<br>
-<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt [[Kerekes_Károly|Kerekes J. Károly]] apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai [[Sulyok_Ignác|Sulyok J. Ignác]] perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadási Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.<br><br>
+<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt [[Kerekes Károly|Kerekes J. Károly]] apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai [[Sulyok Ignác|Sulyok J. Ignác]] perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadási Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.<br><br>
 == Forrás:  ==
 Zirc és Vidéke 1993. 03. szám