A Balatonalmádi Gyermekszanatórium és sorsjegyének története - Laptörténet

Fdanko, 2024. december 13., 17:13-n

2024-12-13T17:13:16Z

Fdanko, 2024. december 13., 17:02-n

2024-12-13T17:02:28Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:15-n

2024-12-12T14:15:04Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:09-n

2024-12-12T14:09:41Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:09-n

2024-12-12T14:09:20Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:08-n

2024-12-12T14:08:38Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:06-n

2024-12-12T14:06:12Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:05-n

2024-12-12T14:05:56Z

Fdanko, 2024. december 12., 14:03-n

2024-12-12T14:03:50Z

Fdanko, 2024. december 12., 13:55-n

2024-12-12T13:55:37Z

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 Az Országos Gyermekszanatórium Intézőbizottsága dr. Bezerédy Viktor államtitkár elnöklete alatt Budapesten dr. Óvári Ferencet bízta meg a szanatórium
 ügyeinek vitelével. A Budapesti Szent Vince Egyesülettől 4 apácát ápolónőnek vettek fel, akik az ellátásról gondoskodtak. Orvosnak dr. Lenkei Vilmos Danit
-választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. május 21. XIX. évfolyam, 21. szám, 5. p.</ref> Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor. [14]
+választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. május 21. XIX. évfolyam, 21. szám, 5. p.</ref> Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. július 23. XIX. évfolyam, 30. szám, 4. p.</ref>
+májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1912. május 12. XX. évfolyam, 19. szám, 4. p.</ref> Fenn állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották.<ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: A régi Balatonalmádi képes levelezőlapokon. Balatonalmádi-Veszprém 2006. 94. p.</ref>
-májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium. [15] Fenn állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották. [16]
 E cikkből láthatjuk, hogy a filantrópia milyen nagy társadalmi szerepet játszott a 20. század első harmadában a korabeli Magyarországon.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a
-szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. március 6. XVIII. évfolyam, 10. szám, 7. p.</ref><ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. július 31. XVIII. évfolyam, 31. szám, 4. p.</ref> [[Image:ZsofiaGy_02.png|Játékterv|thumb]]
+szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt.<ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: i. m. p. 9-10.</ref>
-A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: ''„A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni."'' [6| Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára.<ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: i. m. p. 9-10.</ref>
+[[Image:ZsofiaGy_02.png|Játékterv|thumb]]
-Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe. [10] A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona. [11] Az építkezés 1910 októberében indult. [12]
+Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe.<ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: i. m. 460. p.</ref> A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. november 6. XVIII. évfolyam, 45. szám, 4. p.</ref> Az építkezés 1910 októberében indult.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. július 30. XIX. évfolyam, 31. szám, 2. p.</ref>
 Az Országos Gyermekszanatórium Intézőbizottsága dr. Bezerédy Viktor államtitkár elnöklete alatt Budapesten dr. Óvári Ferencet bízta meg a szanatórium
 ügyeinek vitelével. A Budapesti Szent Vince Egyesülettől 4 apácát ápolónőnek vettek fel, akik az ellátásról gondoskodtak. Orvosnak dr. Lenkei Vilmos Danit
-választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki. [13] Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor. [14]
+választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. május 21. XIX. évfolyam, 21. szám, 5. p.</ref> Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor. [14]
 májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium. [15] Fenn állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották. [16]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
 Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredményeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. működési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
-Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.<ref group="Jegyzetek:">Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.</ref> 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett. [4]
+Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.<ref group="Jegyzetek:">Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.</ref> 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett.<ref group="Jegyzetek:">Taylor, Alen J. P.: Az első világháború képes krónikája. Budapest 1988. 12. p.</ref>
 Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a
-szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt. [5]
+szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. március 6. XVIII. évfolyam, 10. szám, 7. p.</ref><ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. július 31. XVIII. évfolyam, 31. szám, 4. p.</ref> [[Image:ZsofiaGy_02.png|Játékterv|thumb]]
-[[Image:ZsofiaGy_02.png|Játékterv|thumb]]
+A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: ''„A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni."'' [6| Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára.<ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: i. m. p. 9-10.</ref>
-A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: ''„A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni."'' [6| Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára. [7-9]
 Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe. [10] A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona. [11] Az építkezés 1910 októberében indult. [12]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
 Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredményeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. működési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
 Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.<ref group="Jegyzetek:">Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.</ref> 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett. [4]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
 Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredményeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. működési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
- Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.<ref group="Jegyzetek:">Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.</ref> 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett. [4]
 Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 [[Image:ZsofiaGy_03.png|Zsófia Gyermekszanatórium|left|thumb]]
 Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
-Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredmé nyeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel. [1,2]<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. múködési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
+Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredmé nyeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. múködési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
   Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet. [3] 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett. [4]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjegye 2013-ban vásárlás útján került a tulajdonomba. A sorsjegy és az épület történetét a Veszprémi Hírlap korabeli tudósításai alapján kívánom felvázolni.
 [[Image:ZsofiaGy_03.png|Zsófia Gyermekszanatórium|left|thumb]]
-Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[dr. Óvári Ferenc|Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
+Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
 Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredmé nyeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel. [1,2] Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet. [3] 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett. [4]