A Kurcz birtok története I. - Laptörténet

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-23T16:54:51Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 16:53-n

2013-04-03T16:53:45Z

Fdanko, 2013. március 29., 16:58-n

2013-03-29T16:58:10Z

Fdanko, 2011. november 14., 15:49-n

2011-11-14T15:49:23Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Almádi “alapító atyáinak” egyike veszprémi lakos Kurcz Rudolf volt, akinek jelentős nagyságú birtoka volt Almá...”

2011-09-29T14:33:47Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádi “alapító atyáinak” egyike veszprémi lakos Kurcz Rudolf volt, akinek jelentős nagyságú birtoka volt Almá...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
Almádi “alapító atyáinak” egyike veszprémi lakos Kurcz Rudolf volt, akinek jelentős nagyságú birtoka volt Almádiban, leszármazottai ma is a városban élnek. Kompolthy Tivadar mellett csak ő az a személy, akinek nevét utca örökíti meg Almádiban az “alapítók” közül. Tekintsünk vissza a XIX. századra, mikor lett almádi birtokos Kurcz Rudolf, kinek a birtokát vásárolta meg. A kiinduló forrásunk mint eddig legtöbb esetben, az 1858 évi kataszteri felmérés térképes és szöveges anyaga.

A mellékelt térkép szerint a 3969-3973 helyrajzi számú terület Szelestei Ferenc örököseinek volt a birtoka 1858-ban, amelynek nagysága 3 katasztrális hold 542 négyszögöl volt és egy épület állt rajta. A birtok részei az alábbiak voltak:

{|
|-
|3969 hrsz.   ||Szőlő gyümölcsfákkal||1 k.hold   ||318 n.öl
|-
|3970 hrsz.||Lakóház 84 számú||||44 n.öl
|-
|3971 hrsz.||Alacsony lombos erdő||||1122 n.öl
|-
|3972 hrsz.||Rét gyümölcsfákkal||1 k.hold||178 n.öl
|-
|3973 hrsz.||Legelő fa hasznosítással   ||||480 n.öl
|}

Változás történt még 1858-ban, amikor Lódor József és neje Horváth Julianna veszprémi lakósok lettek az új tulajdonosai a terület egy részének, 2 k.hold és 1495 n.öl terjedelemben. 1869. május 5-én kelt bejegyzés szerint ismét tulajdonos változás történt, Vizler Jánosné született Boór Erzsébet veszprémi lakos személyében, aki 1500 osztrák értékű forintért vette meg a 2 k.hold 1495 n.öl nagyságú birtokot.

[[Image:Szelestei_Kun_birtok.jpg|thumb|1858 évi térkép részlete, satírozva a Szelestei és Kun birtok területe.]]

1870. november 5-én kelt bejegyzés szerint, Kurcz Rudolf és neje, Sárnpék Anna, 2000 o.é. forintért megvették a változatlan nagyságú birtokot, amelyik a Remete patak jobb partján helyezkedett el. Majd 1875. április 30-án megveszik a birtokukkal szemben fekvő, 1468 n.öl nagyságú területet Kun Péter és neje Hamar Zsófia vörösberényi lakosoktól. Ez a birtok a Szt. Margit kápolnát telkét magába foglaló, az egykori piac és tűzoltó szertár területén túlnyúló, körülbelül a mai Hajnóczy lépcsőig terjedt. Az 1858 évi kataszteri adatok szerint a következő művelési ágú részekből állt a Kun birtok.

{|
|-
|3974 hrsz.   ||Rét gyümölcsfákkal||86 n.öl
|-
|3975 hrsz.||Szántó||76 n.öl
|-
|3976 hrsz.||Szőlő gyümölcsfákkal pincével   ||1303 n.öl
|}

1882. augusztus 27-től került felfektetésre az önálló almádi telekkönyv, ugyanis addig csak a szentkirályszabadjai telekkönyv része volt Almádi. Ekkor Kurcz Rudolf és neje, Sárnpék Anna veszprémi lakosok birtoka két részből állt a következők szerint.

{|
|-
|Szőlő pincével és erdő a berényi dűlőben   ||2 k.hold   ||1495 n.öl
|-
|Szőlő pincével a berényi dűlőben||||1000 n.öl
|}

Itt egy dolgot meg kell említeni, nevezetesen azt, hogy 1858-ban Almádi két dűlőből állt. Az egyik a berényi, a másik pedig az almádi dűlő volt, a pontos lehatárolás külön ismertetés tárgya lehet.

A nagyobbik birtok, mint már szó esett róla a Remete patak jobb partján volt, a kisebbik pedig vele szemben, az út túloldalán. A telekkönyv mindkét területen azonosan pincét nevez meg, holott már 1858-bn, 44 n.ölet (közel 160 m2) elfoglaló 84 számú ház állt a telken. Ezt az épületet, talán a faszerkezetű verandával kibővítve, egy 1911. február 15- én kelt szerződés “Ház a Kápolna u. 2 sz. alatt, szőlő és erdő a berényi dűlőben” határozza meg.

Kurcz Rudolf a birtokaiból a későbbi években területeket adott el, aminek eredményeként, különösen a községház megépülése után, egy “településközpont” kezdett kialakulni, amire következő számunkban visszatérünk.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 6. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 6. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2003/UAU_2003_06.pdf 2003. (15. évf.) 6. sz. 2. p.]
 {{DEFAULTSORT:Kurcz birtok története I.}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 16:53-kori változata
46. sor:		46. sor:

	Kurcz Rudolf a birtokaiból a későbbi években területeket adott el, aminek eredményeként, különösen a községház megépülése után, egy “településközpont” kezdett kialakulni, amire következő számunkban visszatérünk.		Kurcz Rudolf a birtokaiból a későbbi években területeket adott el, aminek eredményeként, különösen a községház megépülése után, egy “településközpont” kezdett kialakulni, amire következő számunkban visszatérünk.
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[A Kurcz birtok története II.]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 6. sz. 2. o.
 [[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]