A Sió csatorna történetéből... (II. rész) - Laptörténet

Fdanko, 2016. október 15., 15:22-n

2016-10-15T15:22:00Z

Fdanko, 2016. október 15., 15:21-n

2016-10-15T15:21:33Z

Fdanko, 2016. június 25., 14:22-n

2016-06-25T14:22:45Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-13T14:38:45Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 17:08-n

2013-04-03T17:08:02Z

Fdanko, 2013. április 2., 14:59-n

2013-04-02T14:59:48Z

Fdanko, 2011. november 14., 16:00-n

2011-11-14T16:00:52Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc A Sió csatorna meglétét igazolja egy 1817. évben kelt szerződés, amelyik a csatorna tisztítására vonatkozik. Az í...”

2011-09-28T15:21:42Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A Sió csatorna meglétét igazolja egy 1817. évben kelt szerződés, amelyik a csatorna tisztítására vonatkozik. Az í...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

A Sió csatorna meglétét igazolja egy 1817. évben kelt szerződés, amelyik a csatorna tisztítására vonatkozik. Az írás így szól:

''„Conractus“''

''„Melly Szerént én az Tettes ''(Tekintetes)'' Aszszonyságom parantsolatjábol Vámosi Árok Mecöket meg fogadtam olly formán, hogy Eök Sio árkát a melly már egisen el tellet, és sok károkat okozván meg tisztogassák emberüen Silességére nizve tizenegy Suk (láb), a mely ugy kivántatott, mivel a partja nagyon be düledezett, méllységére pedig a mind a viz folása kivánni fogja, a melly munkájokért öl-számra fogadván öliért ki alkudtam, az az ugy értvén, hogy minden ölért 1 forentot fogunk Nekik adni, de egyebet Semmit se italt, se ételt.

''Költ Pamukon 23 Jun. 1817''

''Tettes Illésné Aszszonyság Gazdája''

''Bognár János“''

[[Image:Sió_csatorna_megnyitás.jpg|thumb|Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja]]

A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.

''„A Mirisen ''(mérésen)'' az Tettes Aszszonyságnak a Gazdája is jelen volt, és találtatott Az T.Aszság (Aszszonyság) riszire 86 öl Az Én Aszgom (Asszonyságom) riszire pedig 41 a melly már ki is vagyon füzetve.“''

A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.''

[[Image:Sió_térkép.jpg|thumb|left|Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról]]

Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a ''“A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata”'' című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint.

''“Ezekben foglalvák a Balaton, és Sió szabályozásának történelmi adatai melyekből következő nagyszerű hazai és így országos hasznú eredmények merülnek fel; és pedig;''

''I.) A Dunának a Balatonnali egy szabad hajókázó csatorna általi közvetlen összeköttetése.''

''II.) A Balaton menti mocsároknak, melyek a leszállítandó víz által nyerendő térrel együtt körülbelül 34000 holdakat tesznek, kiszárittatása.''

''III.) A 4000 holdakra terjedő Sióberki posványoknak lecsapolása.''

''IV.) A déli vaspályának, mely hazánkban az adriai tengerhez vezető egyetlen vonal, és így közlekedési és kereskedelmi tekintetben mindenesetre a legfontosabb, a jégtorlaszok általi károktóli mentesítése.''

''V.) A Balaton- Füredi fürdőhelylyeli közlekedésnek biztos és kényelmes megkönynyítése; végre''

''VI.) Azon elvitázhatlan tekintet: hogy az előbbi posványokat termékeny földek, és viruló rétek fogván felváltani, ez által nemcsak a nemzetgazdászat fog nagy mérvben emelkedni, hanem a Balaton környéke is, mindenesetre még szebbé, és regényesbé emeltetni fog.”''

Zárszóként a ''“Főtisztelendő Benedekrendi Szerzet”''-nek mond köszönetet a következő szavakkal ''“…melynek hazai ügyeink körül szent István első apostoli királyunk országlása óta oly sok és bokros érdemei vannak…”''

Ehhez tudni kell, hogy az időben a Szent Benedek rend birtoka volt Siófok (akkor Fok) és Balatonfüred (akkor Savanyúvíz).

Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_04.pdf 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. p.]
 {{DEFAULTSORT:Sio csatorna történetéből II.}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 17:08-kori változata
44. sor:		44. sor:

	Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.		Remélhetőleg ez a rövid áttekintés képet ad a Balaton-környék történetének egy kis szeletéről.
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[A Sió csatorna történetéből... (I. rész)]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
@@ 12. sor: / 13. sor: @@
 ''Bognár János“''
 A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 A munka 127 öl, kb. 235 méter kiterjedésű Sió szakaszra vonatkozott, de nem tudjuk a csatorna melyik részén készült a tisztogatás. Pamuk falu, ahol a szerződés keltezve van, mintegy 30 km-re fekszik a Sió csatornától, valamint az sem ismeretes, ki volt a “Tekintetes Illésné Asszonyság“ akinek a nevében eljárt Bognár János. Tehát csupán az a biztos, hogy akkoriban volt Sió csatorna, és valamilyen célt szolgált. Legvalószínűbb, hogy malmokat hajtott felduzzasztott vize.''
-[[Image:Sió_térkép.jpg|thumb|left|Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról]]
+[[Image:Sio_terkep.jpg|thumb|left|Térképrészlet az elkészült Sió csatornáról]]
 Mint már szó esett róla az 1862. augusztus 28-i füredi értekezleten meghozták a szükséges döntést a Sió szabályozására. A munka elkészültével 1863 októberében került sor az ünnepélyes megnyitásra, amelyen “egy társulati tag” (személye nem ismert) a ''“A Balaton és Sió szabályozása történelmének vázlata”'' című előadásában részletesen ismertette a folyamatot. A26 oldalas füzet ismertetésére nincs lehetőségünk. Az előadó visszatekint az 1825-27. évi Sárvíz csatorna (ebbe ömlik a Sió) szabályozására vonatkozó törvényre mint kezdetre és az azóta történt eseményekre. Végül hat pontban összegezi a nagyszabású munka eredményeit a következők szerint.

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 ''Bognár János“''
-[[Image:Sió_csatorna_megnyitás.jpg|thumb|Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja]]
+[[Image:Sio_csatorna_megnyitas.jpg|thumb|Az ünnepélyre kiadott füzet címlapja]]
 A szerződés létrejött, a munkát elvégezték, amit az előbbi irat hátsó oldalán a következők szerint igazol Bognár János.

@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 4. sz. 2. o.
 [[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]