A Szent Margit kápolna története (I. rész) - Laptörténet

Fdanko, 2016. augusztus 12., 12:39-n

2016-08-12T12:39:15Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-13T14:55:46Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 2., 15:03-n

2013-04-02T15:03:27Z

Fdanko, 2012. február 10., 13:04-n

2012-02-10T13:04:37Z

Fdanko, 2011. november 14., 16:04-n

2011-11-14T16:04:55Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Illetékesek úgy döntöttek, hogy a kápolnát eredeti állapotának megfelelően állítják helyre, lebontva a szerkez...”

2011-10-04T14:16:57Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Illetékesek úgy döntöttek, hogy a kápolnát eredeti állapotának megfelelően állítják helyre, lebontva a szerkez...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Illetékesek úgy döntöttek, hogy a kápolnát eredeti állapotának megfelelően állítják helyre, lebontva a szerkezetében elavult, életveszélyes toldalékot. Valljuk be őszintén, mind esztétikailag, mind pedig építészetileg a legkevésbé sem illeszkedett a kisméretű, de arányos épülethez. A helyreállítás alkalmából helyénvalónak látszik, hogy építésének történetét és körülményeit részletesen megismerjük. Előzetesen csak annyit, hogy a kápolna közadakozásból épült, mint annyi minden más a XIX. század végén és a XX. század elején.

[[Image:1858_térkép_kápolna.jpg|thumb|A kápolna telkének környéke az 1858. évi térképen]]

Íme a kápolna története a fellelhető irodalmi és egyéb adatok alapján.

Az 1800-as évek utolsó harmadában Almádi már ismert és egyre jelentősebb fürdőhellyé vált. A folyamatosan növekedő állandó lakosság abban az időben majdnem 300 fő volt, amihez jelentős számú nyaralónépesség csat-
lakozott, az idény nagy részét Almádiban töltve. Templom nem volt Almádiban, így Vörösberénybe jártak a hívek misére.

1883. január 17-én Brenner Lőrinc veszprémi építőmester és almádi birtokos, meghívott a lakására több veszprémi lakost és almádi birtokost egy szent cél érdekében. ''Hogy ne csak a múlandó testnek éljünk s ne csak azért élvezzünk, hanem a halhatatlan léleknek is, ezen okból Brenner Lőrincz úr indítványozza, hogy Almádi községben a többi házak közé, egy Isten házát is építsünk, hol az ájtatos lakosok s a nyári fürdő-évad vendégei is találjanak olyan helyet, hol az örökké való Istent dicsérhessék és imádhassák. Felszólította a jelenlevőket, mutassuk meg, hogy a tizenkilencedik század második felében is igaz keresztények vannak, építsünk egyházat, mit kápolnának nevezzünk, minek kis tornyára, ha lehet, még ez év nyarán a megváltó jelvényét, a keresztet feltesszük.''

Elhatározták egy 12 láb széles, 19 láb hoszszú, 2 öl magas kápolna építését amelyen kis fatornyocska lesz. A jelenlevők a következőket ajánlották fel:

''1. Kurcz Rudolf úr a főút melletti keresztútnál levő szőllő földjéből átenged az építendő kápolna s annak körül leendő befásítására szükséges telket. 2. Brenner Lőrincz úr a most említett kápolna kőműves munkáját anyag nélkül. 3. Krisztián József úr a tetőzet famunkáját anyag nélkül elkészitendik. 4. Forintos István úr őnagysága ajánlata Krisztusnak Péterrel az olajfák hegyén létét ábrázoló egy díszes olajfestményű oltárkép. 5. Gyivis János úr festő, az épület belsejének díszes befestésére önként vállalkozott. 6. Meszlényi János úr egy mise mondó ruha, két oltárvánkos, egy oltárterítő és csengetyühúzó beszerzését ajánlotta fel. 7. Welti Ferenc úr kőfaragó, egy kőből faragott szentelt víz tartót ajánlott. 8. Szedmák testvérek egy kis harangot. 9. Elszásszer Endre úr pedig egy nagyobb harangot adnak. 10. Weledics Mihály úr a szükséglethez mérten egyelőre 12 kocsi kő szállítását. 11. Özv. Végh Istvánné asszonyság 15 kocsi kő. 12. Berleg József úr 12 kocsi kő szállítását ígérték.''

Jelenlevők ideiglenes bizottságot alakítottak, nevezetesen: ''Elnök s ideiglenes pénztárnok Brenner Lőrincz. Ellenőr Kurcz Rudolf. Bizottsági tagok: Weledics Mihály, Krisztián József, Végh Sándor, Meszlényi János, Berleg József, Szedmák Ignác, Ber András.'' Mindezt lejegyezte 1883. január 18-án Grofcsik Vilmos bizottsági jegyző. Egyúttal felkérték mindazokat, akik önkéntes ajánlatokat tenni óhajtanak" forduljanak Brenner Lőrinc úrhoz, vagy bármely bizottsági taghoz.

Előzőekből láthatóan igen gyorsan, még az összejövetel napján, lényeges dolgokban döntöttek, a következő napon ezt írásban is rögzítették. Mindezt pedig a Veszprém című hetilap 1883. január 23-án megjelent számában közzétették.. Természetesen az elindult munka minden részletével folyamatosan foglalkozott a korabeli sajtó, így mi is nyomon követhetjük az eseményeket.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2006. (18. évf.) 5. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2006. (18. évf.) 5. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2006/UAU_2006_05.pdf 2006. (18. évf.) 5. sz. 2. p.]
 {{DEFAULTSORT:Szent Margit kápolna története 1.}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2012. február 10., 13:04-kori változata
20. sor:		20. sor:

	Előzőekből láthatóan igen gyorsan, még az összejövetel napján, lényeges dolgokban döntöttek, a következő napon ezt írásban is rögzítették. Mindezt pedig a Veszprém című hetilap 1883. január 23-án megjelent számában közzétették.. Természetesen az elindult munka minden részletével folyamatosan foglalkozott a korabeli sajtó, így mi is nyomon követhetjük az eseményeket.		Előzőekből láthatóan igen gyorsan, még az összejövetel napján, lényeges dolgokban döntöttek, a következő napon ezt írásban is rögzítették. Mindezt pedig a Veszprém című hetilap 1883. január 23-án megjelent számában közzétették.. Természetesen az elindult munka minden részletével folyamatosan foglalkozott a korabeli sajtó, így mi is nyomon követhetjük az eseményeket.
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[A Szent Margit kápolna története (II. rész)]]
		+	*[[A Szent Margit kápolna története (III. rész)]]
		+	*[[A Szent Margit kápolna története (Befejező IV. rész)]]
		+	*[[Szent Margit-kápolna Almádiban]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Illetékesek úgy döntöttek, hogy a kápolnát eredeti állapotának megfelelően állítják helyre, lebontva a szerkezetében elavult, életveszélyes toldalékot. Valljuk be őszintén, mind esztétikailag, mind pedig építészetileg a legkevésbé sem illeszkedett a kisméretű, de arányos épülethez. A helyreállítás alkalmából helyénvalónak látszik, hogy építésének történetét és körülményeit részletesen megismerjük. Előzetesen csak annyit, hogy a kápolna közadakozásból épült, mint annyi minden más a XIX. század végén és a XX. század elején.
-[[Image:1858_térkép_kápolna.jpg|thumb|A kápolna telkének környéke az 1858. évi térképen]]
+[[Image:1858_terkep_kapolna.jpg|thumb|A kápolna telkének környéke az 1858. évi térképen]]
 Íme a kápolna története a fellelhető irodalmi és egyéb adatok alapján.

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2006. (18. évf.) 5. sz. 2. o.
 [[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]