A vendéglátás kezdetei Almádiban (III. rész) - Laptörténet

Fdanko, 2016. október 17., 16:40-n

2016-10-17T16:40:15Z

Fdanko, 2016. október 17., 16:39-n

2016-10-17T16:39:55Z

Fdanko, 2016. október 17., 16:39-n

2016-10-17T16:39:43Z

Fdanko, 2016. október 17., 16:39-n

2016-10-17T16:39:28Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-13T17:47:37Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 17:18-n

2013-04-03T17:18:24Z

Fdanko, 2013. április 2., 16:32-n

2013-04-02T16:32:53Z

Fdanko, 2011. november 14., 16:30-n

2011-11-14T16:30:06Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc A vendéglátás legfontosabb helyei a vendéglők voltak, ahol étkezés és ivás mellett zenés szórakozás, illetve al...”

2011-09-28T08:57:07Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A vendéglátás legfontosabb helyei a vendéglők voltak, ahol étkezés és ivás mellett zenés szórakozás, illetve al...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

A vendéglátás legfontosabb helyei a vendéglők voltak, ahol étkezés és ivás mellett zenés szórakozás, illetve alkalmi rendezvények lebonyolítása is lehetséges volt. Mint már többször szó esett róla, Almádi első vendéglője a Hattyú volt, amelynek 1883-ban történt megnyitását megelőzően az egyes szőlőkben rendezett mulatságok, sőt bálok nyújtottak alkalmat a szórakozásra.

Egyik legkorábbi híradást a Veszprém című hetilap 1878 június 8-án megjelent számában olvashatjuk: ''“A vendégszerető szőlőbirtokosoknál jó sokáig tartott elszórva a kedélyes vigasság, melynek csak a hajnal hasadta vetett véget.”'' Majd június 16-án megjelent hír szerint a csárda (Torgyőpi, másként Alsó csárda) előtt volt mulatság , amikor ''“…Alsó-Eörs felöl egy hajót láttunk jönni jól megrakva nők- és férfiakkal; 10 perc múlva ezt egy másik hajó is követte…rövid idő múlva –20 deli magyar ifjú és ugyanennyi jól megtermett tiszta fehérruhás magyar leány szép dalokat dalolva partra szállott a már ott levő közönséggel mulatott—, táncolt.”''

[[Image:Térképrészlet_1928_vendéglátás.jpg|thumb|Térké részlet 1928-ból]]

A Hattyú megnyitása előtti években zajlott mulatságok lefolyását a fent említett hetilap 1878 július 28-i számában megjelent híradás kitűnően illusztrálja számunkra.

''“Táncmulatság Almádiban. – Lapunk múlt számában jelzett táncmulatság Simon Rudolf úr szilvásában oly kitűnően sikerült, hogy általa Almádi jó hírneve csak öregbedni fog. A siker nagy részben a rendezők ügybuzgalmának köszönhető, kik semmi fáradtságot sem kíméltek, hogy a megjelent közönségnek kedves emlékűvé tegyék e hó 20. napjának estéjét. A tánchelyiség díszes és ké- nyelmes volt; a világítást csinos lampionok és mé- csesek eszközlék, mikhez későbben a hold halavány fénye járult, mely reszketve tört meg a fák lombjain s a Balaton csendes nyugodt tükrén. A nőközönség megérkeztével táncra perdült a fiatalság s a zöld fűben ép oly ügyesen és biztosan lejtettek a párok, mint akár a ’Korona’ kifényesített tánctermében. A francia négyeseket 12-14 pár táncolta s csak azt sajnáljuk, hogy a szép táncos nők neveit nem, közölhetjük, mert hát e sorok írója előtt legnagyobb részök ismeretlen maradt. Ha még megemlítjük, hogy a táncnak jóval éjfél után lett vége, szólhatunk egyéb dolgokról is. Legelső helyen áll a nem táncolók asztala, melyet komoly férfiak ülnek körül megemlékezve víg poharak csengése közt a haza sorsáról, majd szétfoszlanak arcaikról a redők, a komolyságot humorra, dalra változtatva át. E cserére, talán fölösleges is említenünk, jótékony behatással volt ama két akós hordó, mely egy öreg diófa oltalma alatt csapra ütve szolgáltatá a nemes nedűt. De mindezeknek koronáját a batyu-vacsora képezé, mely őszinte elismerésünket vívta ki mind az ételek mennyisége mind főleg azoknak minősége felett. Él még a jó magyar gazdaasszonyok faja! Jelen sorokat azon óhajjal rekesztjük be, vajha enemű mulatságok gyakrabban történnének, hogy a kü- lönben pezsgő fürdő-élet még elevenebbé, vidorabbá tétethessék. Tehát a viszontlátásra!”'' Itt kell megemlíteni, hogy az első Anna-bált Almá- diban 1881 július 24-én tartották meg a Schererféle szőlőben, nyilván az előbb leírtakhoz hasonló módon.

Ez időben már állt egy vendéglő “bódé” a fürdőház előtt, amiben a kocsmáros olyan rossz bort mért, hogy a vendégek ''“..a korcsmáros szeme láttára a földre öntötték a lőrét”'', így sürgetve egy jó vendéglő megnyitását, ami a Hattyú megnyitásá- val meg is történt.

1898 május 1-én nyitotta meg kapuit a Zsákféle vendéglő, amelyik már bizonyos konkurenciát teremtett a Hattyúnak annak ellenére, hogy kezdetben csak szezonban volt nyitva, míg a Hattyú egész évben állt a vendégek rendelkezé- sére. Külön érdekesség, hogy a Veszprémi Hirlap és más helyi lapok minden a Hattyúban történt rendezvényről részletesen beszámoltak, a Zsák vendéglőről viszont alig egykét hír jelent meg évente. Erre csupán az a magyarázat lehetséges, hogy a Hattyú az Almádi Fürdő rt. tulajdona volt, mindent itt bonyolítottak le és az igazgatóság tagjai valamennyien helybeli, azaz veszprémi és almádi lakosok voltak

1902-ben egy díszes pavilont állítottak fel a parkban a Petőfi szobor és a fürdőház között, melyben ''“ezután cukrászda és egyéb elárusítások lesznek”'' olvashatjuk a híradást.

Az 1900-as évek elején még két vendéglőről van tudomásunk, egyik a Tímár-féle vendéglő, a másik pedig Mester János vendéglője. Mindkettő Budataván volt, Vörösberény területén, de mint almádi vendéglőt említették a korabeli újságok és a róluk kiadott képes levelező lapok. Sajnos alapításuk, illetve megnyitásuk időpontja nem ismert, a korabeli sajtó “Hattyú-centrikus” volt és egyéb vendéglátó helyekről ritkán tett említést. Megemlítendő, hogy a Pinkóci csárda még az 1940-es években is működött, viszont az Alsó csárda az 1900-as évek elején már más funkciót kapott. Az említett budatavai vendéglők egyike tovább élt és “Halászcsárda” néven vált ismeretessé. A rendelkezésre álló adatokból úgy tűnik, hogy a Tímárféle vendéglőből lett a Halászcsárda, de ezt még további kutatásokkal kellene igazolni.

Remélhetőleg az eddig írt három cikkből az 1910-es évek elejéig kaphatunk általános képet, az Almádiban működött jelentősebb vendéglátó helyekről és üzletekről.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 1. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-[[Image:Terkepreszlet_1928_vendeglatas.jpg|200px|Térké részlet 1928-ból]]
+[[Image:Terkepreszlet_1928_vendeglatas.jpg|300px|left|Térké részlet 1928-ból]]
 A vendéglátás legfontosabb helyei a vendéglők voltak, ahol étkezés és ivás mellett zenés szórakozás, illetve alkalmi rendezvények lebonyolítása is lehetséges volt. Mint már többször szó esett róla, Almádi első vendéglője a Hattyú volt, amelynek 1883-ban történt megnyitását megelőzően  az egyes szőlőkben rendezett mulatságok, sőt bálok nyújtottak alkalmat a szórakozásra.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-[[Image:Terkepreszlet_1928_vendeglatas.jpg|200px|thumb|Térké részlet 1928-ból]]
+[[Image:Terkepreszlet_1928_vendeglatas.jpg|200px|Térké részlet 1928-ból]]
 A vendéglátás legfontosabb helyei a vendéglők voltak, ahol étkezés és ivás mellett zenés szórakozás, illetve alkalmi rendezvények lebonyolítása is lehetséges volt. Mint már többször szó esett róla, Almádi első vendéglője a Hattyú volt, amelynek 1883-ban történt megnyitását megelőzően  az egyes szőlőkben rendezett mulatságok, sőt bálok nyújtottak alkalmat a szórakozásra.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-[[Image:Terkepreszlet_1928_vendeglatas.jpg|thumb|Térké részlet 1928-ból]]
+[[Image:Terkepreszlet_1928_vendeglatas.jpg|200px|thumb|Térké részlet 1928-ból]]
 A vendéglátás legfontosabb helyei a vendéglők voltak, ahol étkezés és ivás mellett zenés szórakozás, illetve alkalmi rendezvények lebonyolítása is lehetséges volt. Mint már többször szó esett róla, Almádi első vendéglője a Hattyú volt, amelynek 1883-ban történt megnyitását megelőzően  az egyes szőlőkben rendezett mulatságok, sőt bálok nyújtottak alkalmat a szórakozásra.

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 1. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_01.pdf 2002. (14. évf.) 1. sz. 2. p.]
 {{DEFAULTSORT:Vendeglatas kezdetei Almadiban 3.}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 17:18-kori változata
20. sor:		20. sor:

	Remélhetőleg az eddig írt három cikkből az 1910-es évek elejéig kaphatunk általános képet, az Almádiban működött jelentősebb vendéglátó helyekről és üzletekről.		Remélhetőleg az eddig írt három cikkből az 1910-es évek elejéig kaphatunk általános képet, az Almádiban működött jelentősebb vendéglátó helyekről és üzletekről.
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[Vendéglátás kezdetei Almádiban (I. rész)]]
		+	*[[A vendéglátás kezdetei Almádiban (II. rész)]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 1. sz. 2. o.
 [[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]