A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században - Laptörténet

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:43-n

2011-09-13T08:43:19Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:42-n

2011-09-13T08:42:13Z

Ambruslivi: /* 3. Egyéb berendezési tárgyak */

2011-09-13T08:40:20Z

‎3. Egyéb berendezési tárgyak

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:40-n

2011-09-13T08:40:04Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:39-n

2011-09-13T08:39:22Z

Ambruslivi: /* 1. Oltárok */

2011-09-13T08:39:06Z

‎1. Oltárok

Ambruslivi: /* 1. Oltárok */

2011-09-13T08:37:19Z

‎1. Oltárok

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:36-n

2011-09-13T08:36:13Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:35-n

2011-09-13T08:35:02Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 13., 08:31-n

2011-09-13T08:31:40Z

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 === 4. Falfestmények  ===
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély és a hajó mennyezetképei a főoltár gondolatait fejlesztik tovább, ugyanis mint már írtam, a főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja, akit vár már Szent Mihály arkangyal, így az első képen a szentélyben az egész mennyország elénk tárul felhőkön áttörő fénnyel, ahol a Szentháromságot láthatjuk, amint az Atya és a Fiú koronát tart a kezében, hogy megkoronázza Máriát a Mennynek és Földnek királynőjévé, a Szentlélek pedig galamb formájában látható. <br>A további freskókon is Szűz Máriával találkozunk, de már a ciszterciek mennybeli pártfogójaként. A szentély második képe Szent Bernát látomását ábrázolja, amint Szűz Máriát üdvözli. Szent Bernát a freskó jobb oldalán térdel, míg Mária a kis Jézussal a lenyúló felhőnyelven jelenik meg.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély melletti boltmezőn, mint az a lépcsős emelvényre erősített szalagon is látható, Szűz Mária a cisztercieket pártfogásába veszi, és egy családdá fogadja a köpenyes Mária a bencéseket és cisztercieket Szent Róbert és Szent Bernát vezetésével jelenlévő szerzeteseket, nővéreket. A falkép két oldalán, diadalívszerű nyíláson át két ciszterci apátságot látott a művész, bal oldalon a heinrichaui, jobb oldalon a zirci apátságot. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A hajó freskói körüli ornamentikák, mint itt is, hatalmas vázák virágcsokrokkal, a freskók körül világos rózsaszín színekkel tagolt, az ornamentikarendszer pedig kőplasztikát idéz, ami a térhatást növeli.<br>A hajóközépen lévő mennyezetképen Mária a cisztercieknek adja fehér ruháját, amely egy mozgalmas kép, templomteret ábrázoló. A gomolygó felhő között találjuk Máriát a kis Jézussal, amint Szent Alberiknek, a Ciszterci Rend második apátjának átnyújtja a fehér ruhát tisztelete jelképéül. Az apát körül mindenütt angyalkák láthatóak, még a pásztorbotját és apáti süvegét is ők tartják, mögötte pedig stallumokban zsolozsmázó szerzetesek állnak. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kórus melletti boltmezőben Szent Bernát 12 társával együtt felvételét kéri a Ciszterciumba Harding Szent István apáttól ; kétoldalt már a rendi életüket élő, munkájukat folytató szerzeteseket láthatjuk. Bal oldalon a tudományos tevékenységet folytató, jobb oldalt a földet művelő cisztercieket festette meg Wagmaister, ezzel érzékeltetve a szerzetesek három alapvető életformáját, az imádságot, a szellemi és a fizikai munkát egyaránt. [[Image:Szent_bernat_felvetele....jpg|border|center|700px]]<br>Az orgona felett Szent Cecília zenél angyalok társaságában felhőre ültetve, amelyet Schaller István készített Wagmaister 1748-ban bekövetkezett halála után. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Wagmaister József előre meghatározott pontos gondolatmenet szerint készítette el a freskósorozatot. A templom mindhárom boltszakaszát és a szentélyt 170 forintért festette ki. Munkája során a reneszánsz hagyományokból indult ki, perspektivikus teret adott a templomnak, a jelenlévő a jelenetek részesévé vált. A mennyezetképek légiesek és üdék, így felszabadultan vettek részt a hívek a szertartásokon.<br>
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély és a hajó mennyezetképei a főoltár gondolatait fejlesztik tovább, ugyanis mint már írtam, a főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja, akit vár már Szent Mihály arkangyal, így az első képen a szentélyben az egész mennyország elénk tárul felhőkön áttörő fénnyel, ahol a Szentháromságot láthatjuk, amint az Atya és a Fiú koronát tart a kezében, hogy megkoronázza Máriát a Mennynek és Földnek királynőjévé, a Szentlélek pedig galamb formájában látható. <br>A további freskókon is Szűz Máriával találkozunk, de már a ciszterciek mennybeli pártfogójaként. A szentély második képe Szent Bernát látomását ábrázolja, amint Szűz Máriát üdvözli. Szent Bernát a freskó jobb oldalán térdel, míg Mária a kis Jézussal a lenyúló felhőnyelven jelenik meg.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély melletti boltmezőn, mint az a lépcsős emelvényre erősített szalagon is látható, Szűz Mária a cisztercieket pártfogásába veszi, és egy családdá fogadja a köpenyes Mária a bencéseket és cisztercieket Szent Róbert és Szent Bernát vezetésével jelenlévő szerzeteseket, nővéreket. A falkép két oldalán, diadalívszerű nyíláson át két ciszterci apátságot látott a művész, bal oldalon a heinrichaui, jobb oldalon a zirci apátságot. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A hajó freskói körüli ornamentikák, mint itt is, hatalmas vázák virágcsokrokkal, a freskók körül világos rózsaszín színekkel tagolt, az ornamentikarendszer pedig kőplasztikát idéz, ami a térhatást növeli.<br>A hajóközépen lévő mennyezetképen Mária a cisztercieknek adja fehér ruháját, amely egy mozgalmas kép, templomteret ábrázoló. A gomolygó felhő között találjuk Máriát a kis Jézussal, amint Szent Alberiknek, a Ciszterci Rend második apátjának átnyújtja a fehér ruhát tisztelete jelképéül. Az apát körül mindenütt angyalkák láthatóak, még a pásztorbotját és apáti süvegét is ők tartják, mögötte pedig stallumokban zsolozsmázó szerzetesek állnak. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kórus melletti boltmezőben Szent Bernát 12 társával együtt felvételét kéri a Ciszterciumba Harding Szent István apáttól&nbsp;; kétoldalt már a rendi életüket élő, munkájukat folytató szerzeteseket láthatjuk. Bal oldalon a tudományos tevékenységet folytató, jobb oldalt a földet művelő cisztercieket festette meg Wagmaister, ezzel érzékeltetve a szerzetesek három alapvető életformáját, az imádságot, a szellemi és a fizikai munkát egyaránt. [[Image:Szent bernat felvetele....jpg|border|center|700px]]<br>Az orgona felett Szent Cecília zenél angyalok társaságában felhőre ültetve, amelyet Schaller István készített Wagmaister 1748-ban bekövetkezett halála után. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Wagmaister József előre meghatározott pontos gondolatmenet szerint készítette el a freskósorozatot. A templom mindhárom boltszakaszát és a szentélyt 170 forintért festette ki. Munkája során a reneszánsz hagyományokból indult ki, perspektivikus teret adott a templomnak, a jelenlévő a jelenetek részesévé vált. A mennyezetképek légiesek és üdék, így felszabadultan vettek részt a hívek a szertartásokon.<br>
 ----
 <center>
-[[A zirci apátsági templom felújítása a XIX. században|'''Folytatás I.''']]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;[[A zirci apátsági templom |'''Folytatás II.''']]
+[[A zirci apátsági templom felújítása a XIX. században|'''Folytatás I.''']]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;[[A_zirci_apátsági_templom_"második"_restaurálása,_1995-2005|'''Folytatás II.''']]
 </center>
 ----

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 === 4. Falfestmények  ===
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély és a hajó mennyezetképei a főoltár gondolatait fejlesztik tovább, ugyanis mint már írtam, a főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja, akit vár már Szent Mihály arkangyal, így az első képen a szentélyben az egész mennyország elénk tárul felhőkön áttörő fénnyel, ahol a Szentháromságot láthatjuk, amint az Atya és a Fiú koronát tart a kezében, hogy megkoronázza Máriát a Mennynek és Földnek királynőjévé, a Szentlélek pedig galamb formájában látható. <br>A további freskókon is Szűz Máriával találkozunk, de már a ciszterciek mennybeli pártfogójaként. A szentély második képe Szent Bernát látomását ábrázolja, amint Szűz Máriát üdvözli. Szent Bernát a freskó jobb oldalán térdel, míg Mária a kis Jézussal a lenyúló felhőnyelven jelenik meg.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély melletti boltmezőn, mint az a lépcsős emelvényre erősített szalagon is látható, Szűz Mária a cisztercieket pártfogásába veszi, és egy családdá fogadja a köpenyes Mária a bencéseket és cisztercieket Szent Róbert és Szent Bernát vezetésével jelenlévő szerzeteseket, nővéreket. A falkép két oldalán, diadalívszerű nyíláson át két ciszterci apátságot látott a művész, bal oldalon a heinrichaui, jobb oldalon a zirci apátságot. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A hajó freskói körüli ornamentikák, mint itt is, hatalmas vázák virágcsokrokkal, a freskók körül világos rózsaszín színekkel tagolt, az ornamentikarendszer pedig kőplasztikát idéz, ami a térhatást növeli.<br>A hajóközépen lévő mennyezetképen Mária a cisztercieknek adja fehér ruháját, amely egy mozgalmas kép, templomteret ábrázoló. A gomolygó felhő között találjuk Máriát a kis Jézussal, amint Szent Alberiknek, a Ciszterci Rend második apátjának átnyújtja a fehér ruhát tisztelete jelképéül. Az apát körül mindenütt angyalkák láthatóak, még a pásztorbotját és apáti süvegét is ők tartják, mögötte pedig stallumokban zsolozsmázó szerzetesek állnak. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kórus melletti boltmezőben Szent Bernát 12 társával együtt felvételét kéri a Ciszterciumba Harding Szent István apáttól (lásd: 11. számú kép); kétoldalt már a rendi életüket élő, munkájukat folytató szerzeteseket láthatjuk. Bal oldalon a tudományos tevékenységet folytató, jobb oldalt a földet művelő cisztercieket festette meg Wagmaister, ezzel érzékeltetve a szerzetesek három alapvető életformáját, az imádságot, a szellemi és a fizikai munkát egyaránt. <br>Az orgona felett Szent Cecília zenél angyalok társaságában felhőre ültetve, amelyet Schaller István készített Wagmaister 1748-ban bekövetkezett halála után. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Wagmaister József előre meghatározott pontos gondolatmenet szerint készítette el a freskósorozatot. A templom mindhárom boltszakaszát és a szentélyt 170 forintért festette ki. Munkája során a reneszánsz hagyományokból indult ki, perspektivikus teret adott a templomnak, a jelenlévő a jelenetek részesévé vált. A mennyezetképek légiesek és üdék, így felszabadultan vettek részt a hívek a szertartásokon.<br>
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély és a hajó mennyezetképei a főoltár gondolatait fejlesztik tovább, ugyanis mint már írtam, a főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja, akit vár már Szent Mihály arkangyal, így az első képen a szentélyben az egész mennyország elénk tárul felhőkön áttörő fénnyel, ahol a Szentháromságot láthatjuk, amint az Atya és a Fiú koronát tart a kezében, hogy megkoronázza Máriát a Mennynek és Földnek királynőjévé, a Szentlélek pedig galamb formájában látható. <br>A további freskókon is Szűz Máriával találkozunk, de már a ciszterciek mennybeli pártfogójaként. A szentély második képe Szent Bernát látomását ábrázolja, amint Szűz Máriát üdvözli. Szent Bernát a freskó jobb oldalán térdel, míg Mária a kis Jézussal a lenyúló felhőnyelven jelenik meg.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szentély melletti boltmezőn, mint az a lépcsős emelvényre erősített szalagon is látható, Szűz Mária a cisztercieket pártfogásába veszi, és egy családdá fogadja a köpenyes Mária a bencéseket és cisztercieket Szent Róbert és Szent Bernát vezetésével jelenlévő szerzeteseket, nővéreket. A falkép két oldalán, diadalívszerű nyíláson át két ciszterci apátságot látott a művész, bal oldalon a heinrichaui, jobb oldalon a zirci apátságot. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A hajó freskói körüli ornamentikák, mint itt is, hatalmas vázák virágcsokrokkal, a freskók körül világos rózsaszín színekkel tagolt, az ornamentikarendszer pedig kőplasztikát idéz, ami a térhatást növeli.<br>A hajóközépen lévő mennyezetképen Mária a cisztercieknek adja fehér ruháját, amely egy mozgalmas kép, templomteret ábrázoló. A gomolygó felhő között találjuk Máriát a kis Jézussal, amint Szent Alberiknek, a Ciszterci Rend második apátjának átnyújtja a fehér ruhát tisztelete jelképéül. Az apát körül mindenütt angyalkák láthatóak, még a pásztorbotját és apáti süvegét is ők tartják, mögötte pedig stallumokban zsolozsmázó szerzetesek állnak. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kórus melletti boltmezőben Szent Bernát 12 társával együtt felvételét kéri a Ciszterciumba Harding Szent István apáttól ; kétoldalt már a rendi életüket élő, munkájukat folytató szerzeteseket láthatjuk. Bal oldalon a tudományos tevékenységet folytató, jobb oldalt a földet művelő cisztercieket festette meg Wagmaister, ezzel érzékeltetve a szerzetesek három alapvető életformáját, az imádságot, a szellemi és a fizikai munkát egyaránt. [[Image:Szent_bernat_felvetele....jpg|border|center|700px]]<br>Az orgona felett Szent Cecília zenél angyalok társaságában felhőre ültetve, amelyet Schaller István készített Wagmaister 1748-ban bekövetkezett halála után. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Wagmaister József előre meghatározott pontos gondolatmenet szerint készítette el a freskósorozatot. A templom mindhárom boltszakaszát és a szentélyt 170 forintért festette ki. Munkája során a reneszánsz hagyományokból indult ki, perspektivikus teret adott a templomnak, a jelenlévő a jelenetek részesévé vált. A mennyezetképek légiesek és üdék, így felszabadultan vettek részt a hívek a szertartásokon.<br>
 ----
 <center>
-[[A zirci apátsági templom felújítása a XIX. században|'''Folytatás I.''']]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;[[A_zirci_apátsági_templom_"második"_restaurálása,_1995-2005|'''Folytatás II.''']]
+[[A zirci apátsági templom felújítása a XIX. században|'''Folytatás I.''']]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;[[A zirci apátsági templom |'''Folytatás II.''']]
 </center>
 ----

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Gazdag díszítésű berendezési tárgya a zirci apátsági templomnak az orgona, amin a figurális szobrászatnak is van szerepe. A zirci nagyorgona (lásd 9. számú kép) művésziesen faragott tokján angyalok és Dávid király szobrai zárják a templom figurális szobrászi díszének gazdag sorozatát 1760-ban. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nagyorgona 1754. augusztus 19-én, Szent Bernát ünnepén szólalt meg először, végleges formáját pedig vélhetően 1762-ben nyerte el. 1874-ben Roland Károly, veszprémi orgonaművész végezte rajta az első nagyobb átalakítást, majd 1911-ben a Rieger testvérek orgonagyárában készült el az orgonaszekrény jelenlegi formája, amely természetesen a hangszert is érintette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1770-ből való kisorgona csipkeszerű faragványai jelzik, hogy a formák mind jobban feloldódnak a nagy orgona erőteljesebb elemeivel szemben. Ugyanez a gazdag kórusrácson is megfigyelhető rocaille motívumainál, melyek szintén aprólékosabbak, könnyedebbek. <br>A gyóntatószékeket is elhalmozzák faragott díszek, amely erőteljesebb fény-árnyék hatást vált ki. Ezeket az oldalkápolnákban a mellékoltárokkal szemben helyezték el, egyedül a Szentháromság mellékoltárnál nem található, hiszen ott van a szószék feljárata. A három fülkéből álló gyóntatószék eredetileg kétoldalt nyitott volt, a középső fülke pedig derékmagasságig volt zárható.
-[[Image:Nagyorgona zirc.jpg|border|center|400px]]<center>Nagyorgona</center>&nbsp;<br>
+[[Image:Nagyorgona zirc.jpg|border|center|400px]]
 === 4. Falfestmények  ===

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Gazdag díszítésű berendezési tárgya a zirci apátsági templomnak az orgona, amin a figurális szobrászatnak is van szerepe. A zirci nagyorgona (lásd 9. számú kép) művésziesen faragott tokján angyalok és Dávid király szobrai zárják a templom figurális szobrászi díszének gazdag sorozatát 1760-ban. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nagyorgona 1754. augusztus 19-én, Szent Bernát ünnepén szólalt meg először, végleges formáját pedig vélhetően 1762-ben nyerte el. 1874-ben Roland Károly, veszprémi orgonaművész végezte rajta az első nagyobb átalakítást, majd 1911-ben a Rieger testvérek orgonagyárában készült el az orgonaszekrény jelenlegi formája, amely természetesen a hangszert is érintette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1770-ből való kisorgona csipkeszerű faragványai jelzik, hogy a formák mind jobban feloldódnak a nagy orgona erőteljesebb elemeivel szemben. Ugyanez a gazdag kórusrácson is megfigyelhető rocaille motívumainál, melyek szintén aprólékosabbak, könnyedebbek. <br>A gyóntatószékeket is elhalmozzák faragott díszek, amely erőteljesebb fény-árnyék hatást vált ki. Ezeket az oldalkápolnákban a mellékoltárokkal szemben helyezték el, egyedül a Szentháromság mellékoltárnál nem található, hiszen ott van a szószék feljárata. A három fülkéből álló gyóntatószék eredetileg kétoldalt nyitott volt, a középső fülke pedig derékmagasságig volt zárható.
-[[Image:Nagyorgona_zirc.jpg|border|center|400px]]Nagyorgona&nbsp;<br>
+[[Image:Nagyorgona zirc.jpg|border|center|400px]]<center>Nagyorgona</center>&nbsp;<br>
 === 4. Falfestmények  ===

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 === 2. Szószék  ===
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci apátsági szószék (lásd 8. számú kép) 1752-ben készült el, amelyet a hajó baloldali második és harmadik kápolnáját elválasztó fal külső pillérpárjára erősítették. Alátámasztás nélkül lebeg; egy, a csúcsával lefelé fordított gúlának a csúcsát, oldaléleit, lapjait is kagylós díszítés fedi. A feljárat a harmadik kápolnából díszes mellvéddel eltakart lépcsőn vezet fel, amely domborművein a négy nyugati egyházatya, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Szent Gergely látható, akik figyelmeztetik a szónokot az egyházi tekintélyre is. A szélesebb párkány mellvédjén az Isteni erények allegorikus szoboralakjai helyezkednek el, a Hité, a Reményé és a Szereteté. A mellvéd három reliefjére Jézus születésének, feltámadásának és a Szentlélek eljövetelének jelenetét faragták. A kosarat és a hangvetőt puttókkal övezve köti össze a nagyméretű Jó Pásztor dombormű. A hangvető alján a Szentlélek galamb formájában, dicsfényben látható, a kupolán a táborhegyi jelenet a sziklák tetején Jézus Krisztus álló szobrával, akit Mózes és Illés próféta térdre ereszkedett szobrai vesznek körül. A párkány négy kiugró volutája között a három kiválasztott apostolt találjuk, Pétert, Jakabot és Jánost. Az építmény gazdagon faragott, amelyet csigás és kagylós ornamensek díszítenek. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szószéket is feltételezések szerint a Pápán élő pálos szerzetesek készítették, hiszen többek között ott töltötték az első telet a Sziléziából érkező ciszterci szerzetesek.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci apátsági szószék 1752-ben készült el, amelyet a hajó baloldali második és harmadik kápolnáját elválasztó fal külső pillérpárjára erősítették. Alátámasztás nélkül lebeg; egy, a csúcsával lefelé fordított gúlának a csúcsát, oldaléleit, lapjait is kagylós díszítés fedi. A feljárat a harmadik kápolnából díszes mellvéddel eltakart lépcsőn vezet fel, amely domborművein a négy nyugati egyházatya, Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Szent Gergely látható, akik figyelmeztetik a szónokot az egyházi tekintélyre is. A szélesebb párkány mellvédjén az Isteni erények allegorikus szoboralakjai helyezkednek el, a Hité, a Reményé és a Szereteté. A mellvéd három reliefjére Jézus születésének, feltámadásának és a Szentlélek eljövetelének jelenetét faragták. A kosarat és a hangvetőt puttókkal övezve köti össze a nagyméretű Jó Pásztor dombormű. A hangvető alján a Szentlélek galamb formájában, dicsfényben látható, a kupolán a táborhegyi jelenet a sziklák tetején Jézus Krisztus álló szobrával, akit Mózes és Illés próféta térdre ereszkedett szobrai vesznek körül. A párkány négy kiugró volutája között a három kiválasztott apostolt találjuk, Pétert, Jakabot és Jánost. Az építmény gazdagon faragott, amelyet csigás és kagylós ornamensek díszítenek. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szószéket is feltételezések szerint a Pápán élő pálos szerzetesek készítették, hiszen többek között ott töltötték az első telet a Sziléziából érkező ciszterci szerzetesek.
 <br>

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A fontos eszmei tartalommal rendelkező főoltár (amely a barokk korban mindig a középpontban állt) tabernákulumában őrzik az Eucharistiát. Mivel a szentmiseáldozatnak a főoltár a helyszíne, ezért a legnagyobb gondot eme rész kialakítására fordították. A templom alaprajzának megoldásában arra törekedtek, hogy a tér minden pontjáról egyformán látható legyen a főoltár.
 [[Image:Templombelso zirc.jpg|border|center|400px]]
 <center>'''Zirci apátsági templombelső 1995. előtt'''</center>
-<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A tabernákulum két részre tagolódik, az alsó részén, a domború ajtón hat köralakú mező található, amelyeket az alfa, omega és az evangélista szimbólumok díszítenek; felül homorú fülkében található az oltárfeszület. A két részt kompozit-pillérek kerete fogja össze, amelyek a homorúan ívelő párkányt tartják, melynek volutáját vázák és angyalok díszítik. Krisztus monogramja koronázza a tabernákulumot, amelyet középen, az oltárszekrény fölötti kupolán helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A padlózattól a boltozat magasságáig Maulbertsch főoltárképe látható, amely 1754-ben első művei között szerepel, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ez a téma az egész kor lelkiségére vonatkozik, ugyanis a barokk korban élők állandó kapcsolatot kerestek a túlvilággal. Sejtelmes hangulatú mű lendületes feszültségű kompozícióval és a fény-árnyék drámai küzdelmével. Az apostolok a kősír körül csodálkozva néznek, egyikük szenvedélyes mozdulattal int búcsút a mennybe haladó Szűz Máriától, akit úgy ábrázol Maulbertsch, mintha feszült lenne, és maga siettetné az égi hazába érkezést az angyalok által alátámasztott felhőn. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az oltárépítmény kétoldalt ajtóktól áttört, magas talapzatból tör fel, amelyet simatörzsű kompozit oszlopok alkotnak, ezek tartják a domborúan ívelődő párkányt. Középrészt pedig a főoltárkép félköríves záróvonalához idomulva az oldalsó párkányzatból voluták indulnak ki angyalokkal és virágdísszel körülvéve. Középen lebeg zászlóval a kezében Szent Mihály arkangyal és kap teret a Mária monogram, amely sokhelyütt megtalálható a templomban, ez esetben dicsfénnyel övezett, kicsi angyalokkal körülfogott és az egész építményt megkoronázó. A párkányok talapzatain Gábor és Rafael arkangyal várják Mária érkezését. Az alsó részen az oszlopok között balról indulva Szent Péter, Keresztelő Szent János, Szent Benedek, Szent Bernát, Szent József a kis Jézussal és Szent Pál szobrai sorakoznak. Így minden, ami az oltáron van, összefügg a tabernákulumban lakozó Jézussal. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok a főoltárral egyidejűleg készültek, a jobb oldalon a harmadik, a Szent Kereszt mellékoltár, amely képét feltételezések szerint Felix Anton Schefner 1753-ban, Prágában készítette, ez a kép szignálva van általa. Az alatta található bűnbánó Mária Magdolnát ábrázoló ovális kép (lásd 7. számú kép) szintén Maulbertsch műve. Kezét összekulcsolva, könnyes szemmel tekint a Kereszten szenvedő Jézusra. A második mellékoltár Szent Imre (ma Szent Bernát), majd a rákövetkező Harding Szent István mellékoltár, a másik oldalon az első a Szent Anna, majd Szent József és a Szentháromság mellékoltár kerubokkal körülvéve. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok oromrészein angyalokat és szimbolikus jelentésű plasztikai díszítéseket láthatunk, valamint kompozit oszlopot és pillérfőket, amelyek lábazatán rocaille motívumok találhatóak. <br> [[Image:Maulb103.jpg|border|center|300px]]<center>[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Mária Magdolna Maulbertsch által készített képe a Szent Kereszt mellékoltárán]</center>
+<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A tabernákulum két részre tagolódik, az alsó részén, a domború ajtón hat köralakú mező található, amelyeket az alfa, omega és az evangélista szimbólumok díszítenek; felül homorú fülkében található az oltárfeszület. A két részt kompozit-pillérek kerete fogja össze, amelyek a homorúan ívelő párkányt tartják, melynek volutáját vázák és angyalok díszítik. Krisztus monogramja koronázza a tabernákulumot, amelyet középen, az oltárszekrény fölötti kupolán helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A padlózattól a boltozat magasságáig Maulbertsch főoltárképe látható, amely 1754-ben első művei között szerepel, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ez a téma az egész kor lelkiségére vonatkozik, ugyanis a barokk korban élők állandó kapcsolatot kerestek a túlvilággal. Sejtelmes hangulatú mű lendületes feszültségű kompozícióval és a fény-árnyék drámai küzdelmével. Az apostolok a kősír körül csodálkozva néznek, egyikük szenvedélyes mozdulattal int búcsút a mennybe haladó Szűz Máriától, akit úgy ábrázol Maulbertsch, mintha feszült lenne, és maga siettetné az égi hazába érkezést az angyalok által alátámasztott felhőn. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az oltárépítmény kétoldalt ajtóktól áttört, magas talapzatból tör fel, amelyet simatörzsű kompozit oszlopok alkotnak, ezek tartják a domborúan ívelődő párkányt. Középrészt pedig a főoltárkép félköríves záróvonalához idomulva az oldalsó párkányzatból voluták indulnak ki angyalokkal és virágdísszel körülvéve. Középen lebeg zászlóval a kezében Szent Mihály arkangyal és kap teret a Mária monogram, amely sokhelyütt megtalálható a templomban, ez esetben dicsfénnyel övezett, kicsi angyalokkal körülfogott és az egész építményt megkoronázó. A párkányok talapzatain Gábor és Rafael arkangyal várják Mária érkezését. Az alsó részen az oszlopok között balról indulva Szent Péter, Keresztelő Szent János, Szent Benedek, Szent Bernát, Szent József a kis Jézussal és Szent Pál szobrai sorakoznak. Így minden, ami az oltáron van, összefügg a tabernákulumban lakozó Jézussal. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok a főoltárral egyidejűleg készültek, a jobb oldalon a harmadik, a Szent Kereszt mellékoltár, amely képét feltételezések szerint Felix Anton Schefner 1753-ban, Prágában készítette, ez a kép szignálva van általa. Az alatta található bűnbánó Mária Magdolnát ábrázoló ovális kép (lásd 7. számú kép) szintén Maulbertsch műve. Kezét összekulcsolva, könnyes szemmel tekint a Kereszten szenvedő Jézusra. A második mellékoltár Szent Imre (ma Szent Bernát), majd a rákövetkező Harding Szent István mellékoltár, a másik oldalon az első a Szent Anna, majd Szent József és a Szentháromság mellékoltár kerubokkal körülvéve. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok oromrészein angyalokat és szimbolikus jelentésű plasztikai díszítéseket láthatunk, valamint kompozit oszlopot és pillérfőket, amelyek lábazatán rocaille motívumok találhatóak. <br> [[Image:Maulb103.jpg|border|center|300px]]
 === 2. Szószék  ===

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A fontos eszmei tartalommal rendelkező főoltár (amely a barokk korban mindig a középpontban állt) tabernákulumában őrzik az Eucharistiát. Mivel a szentmiseáldozatnak a főoltár a helyszíne, ezért a legnagyobb gondot eme rész kialakítására fordították. A templom alaprajzának megoldásában arra törekedtek, hogy a tér minden pontjáról egyformán látható legyen a főoltár.
-[[Image:Templombelso zirc.jpg|border|center|400px]]Zirci apátsági templombelső 1995. előtt
+[[Image:Templombelso zirc.jpg|border|center|400px]]<center>Zirci apátsági templombelső 1995. előtt</center>
 <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A tabernákulum két részre tagolódik, az alsó részén, a domború ajtón hat köralakú mező található, amelyeket az alfa, omega és az evangélista szimbólumok díszítenek; felül homorú fülkében található az oltárfeszület. A két részt kompozit-pillérek kerete fogja össze, amelyek a homorúan ívelő párkányt tartják, melynek volutáját vázák és angyalok díszítik. Krisztus monogramja koronázza a tabernákulumot, amelyet középen, az oltárszekrény fölötti kupolán helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A padlózattól a boltozat magasságáig Maulbertsch főoltárképe látható, amely 1754-ben első művei között szerepel, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ez a téma az egész kor lelkiségére vonatkozik, ugyanis a barokk korban élők állandó kapcsolatot kerestek a túlvilággal. Sejtelmes hangulatú mű lendületes feszültségű kompozícióval és a fény-árnyék drámai küzdelmével. Az apostolok a kősír körül csodálkozva néznek, egyikük szenvedélyes mozdulattal int búcsút a mennybe haladó Szűz Máriától, akit úgy ábrázol Maulbertsch, mintha feszült lenne, és maga siettetné az égi hazába érkezést az angyalok által alátámasztott felhőn. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az oltárépítmény kétoldalt ajtóktól áttört, magas talapzatból tör fel, amelyet simatörzsű kompozit oszlopok alkotnak, ezek tartják a domborúan ívelődő párkányt. Középrészt pedig a főoltárkép félköríves záróvonalához idomulva az oldalsó párkányzatból voluták indulnak ki angyalokkal és virágdísszel körülvéve. Középen lebeg zászlóval a kezében Szent Mihály arkangyal és kap teret a Mária monogram, amely sokhelyütt megtalálható a templomban, ez esetben dicsfénnyel övezett, kicsi angyalokkal körülfogott és az egész építményt megkoronázó. A párkányok talapzatain Gábor és Rafael arkangyal várják Mária érkezését. Az alsó részen az oszlopok között balról indulva Szent Péter, Keresztelő Szent János, Szent Benedek, Szent Bernát, Szent József a kis Jézussal és Szent Pál szobrai sorakoznak. Így minden, ami az oltáron van, összefügg a tabernákulumban lakozó Jézussal. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok a főoltárral egyidejűleg készültek, a jobb oldalon a harmadik, a Szent Kereszt mellékoltár, amely képét feltételezések szerint Felix Anton Schefner 1753-ban, Prágában készítette, ez a kép szignálva van általa. Az alatta található bűnbánó Mária Magdolnát ábrázoló ovális kép (lásd 7. számú kép) szintén Maulbertsch műve. Kezét összekulcsolva, könnyes szemmel tekint a Kereszten szenvedő Jézusra. A második mellékoltár Szent Imre (ma Szent Bernát), majd a rákövetkező Harding Szent István mellékoltár, a másik oldalon az első a Szent Anna, majd Szent József és a Szentháromság mellékoltár kerubokkal körülvéve. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A mellékoltárok oromrészein angyalokat és szimbolikus jelentésű plasztikai díszítéseket láthatunk, valamint kompozit oszlopot és pillérfőket, amelyek lábazatán rocaille motívumok találhatóak. <br> [[Image:Maulb103.jpg|border|center|300px]][http://www.hung-art.hu/index-hu.html Mária Magdolna Maulbertsch által készített képe a Szent Kereszt mellékoltárán]

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 13., 08:35-kori változata
50. sor:		50. sor:

	Bittmann Angéla: A zirci ciszterci apátsági templom története. Szakdolgozat		Bittmann Angéla: A zirci ciszterci apátsági templom története. Szakdolgozat
		+
		+	Hervay F. Levente O.Cist., Lékai-H.P. Jusztin O.Cist.: A zirci apátsági templom. Zirc, 2007.
		+
		+	[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Képzőművészet Magyarországon a kezdetektől a XX. század közepéig]

	[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]		[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 === <br>3. Egyéb berendezési tárgyak  ===
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Gazdag díszítésű berendezési tárgya a zirci apátsági templomnak az orgona, amin a figurális szobrászatnak is van szerepe. A zirci nagyorgona (lásd 9. számú kép) művésziesen faragott tokján angyalok és Dávid király szobrai zárják a templom figurális szobrászi díszének gazdag sorozatát 1760-ban. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nagyorgona 1754. augusztus 19-én, Szent Bernát ünnepén szólalt meg először, végleges formáját pedig vélhetően 1762-ben nyerte el. 1874-ben Roland Károly, veszprémi orgonaművész végezte rajta az első nagyobb átalakítást, majd 1911-ben a Rieger testvérek orgonagyárában készült el az orgonaszekrény jelenlegi formája, amely természetesen a hangszert is érintette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1770-ből való kisorgona csipkeszerű faragványai (lásd 10. számú kép) jelzik, hogy a formák mind jobban feloldódnak a nagy orgona erőteljesebb elemeivel szemben. Ugyanez a gazdag kórusrácson is megfigyelhető rocaille motívumainál, melyek szintén aprólékosabbak, könnyedebbek. <br>A gyóntatószékeket is elhalmozzák faragott díszek, amely erőteljesebb fény-árnyék hatást vált ki. Ezeket az oldalkápolnákban a mellékoltárokkal szemben helyezték el, egyedül a Szentháromság mellékoltárnál nem található, hiszen ott van a szószék feljárata. A három fülkéből álló gyóntatószék eredetileg kétoldalt nyitott volt, a középső fülke pedig derékmagasságig volt zárható. <br>9. számú kép: Nagyorgona 10. számú kép: Kisorgona <br>
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Gazdag díszítésű berendezési tárgya a zirci apátsági templomnak az orgona, amin a figurális szobrászatnak is van szerepe. A zirci nagyorgona (lásd 9. számú kép) művésziesen faragott tokján angyalok és Dávid király szobrai zárják a templom figurális szobrászi díszének gazdag sorozatát 1760-ban. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A nagyorgona 1754. augusztus 19-én, Szent Bernát ünnepén szólalt meg először, végleges formáját pedig vélhetően 1762-ben nyerte el. 1874-ben Roland Károly, veszprémi orgonaművész végezte rajta az első nagyobb átalakítást, majd 1911-ben a Rieger testvérek orgonagyárában készült el az orgonaszekrény jelenlegi formája, amely természetesen a hangszert is érintette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1770-ből való kisorgona csipkeszerű faragványai jelzik, hogy a formák mind jobban feloldódnak a nagy orgona erőteljesebb elemeivel szemben. Ugyanez a gazdag kórusrácson is megfigyelhető rocaille motívumainál, melyek szintén aprólékosabbak, könnyedebbek. <br>A gyóntatószékeket is elhalmozzák faragott díszek, amely erőteljesebb fény-árnyék hatást vált ki. Ezeket az oldalkápolnákban a mellékoltárokkal szemben helyezték el, egyedül a Szentháromság mellékoltárnál nem található, hiszen ott van a szószék feljárata. A három fülkéből álló gyóntatószék eredetileg kétoldalt nyitott volt, a középső fülke pedig derékmagasságig volt zárható.
 === 4. Falfestmények  ===