Almádi a káptalani jegyzőkönyvekben - Laptörténet

Fdanko, 2016. június 24., 17:13-n

2016-06-24T17:13:24Z

Fdanko, 2016. június 24., 17:12-n

2016-06-24T17:12:41Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-08T15:05:12Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 28., 17:46-n

2013-03-28T17:46:32Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Almádi mint ismeretes káptalani birtok volt, azaz a földesúri jogokat a Veszprémi Káptalan gyakorolta. Természetesen...”

2011-09-13T08:20:26Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádi mint ismeretes káptalani birtok volt, azaz a földesúri jogokat a Veszprémi Káptalan gyakorolta. Természetesen...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Almádi mint ismeretes káptalani birtok volt, azaz a földesúri jogokat a Veszprémi Káptalan gyakorolta. Természetesen nem csupán Almádit birtokolták, hanem sok más terület is. Ennek emlékét őrzi a Káptalanfüred településrész, amelyik a „káptalan erdeje” volt, majd parcellázásra került és az 1950-es évek eleje óta tartozik Balatonalmádihoz.

[[Image:Káptalani_jegyzőkönyv_1902.jpg|thumb|Jegyzőkönyvkivonat másolata 1902. december 6.]]

A káptalani birtokrendszer úgy működött mint minden hasonló nagybirtok abban az időben. Megvoltak ugyanazok a funkciók és beosztások mint másutt, de egy lényeges különbséget azonban találunk. Ez pedig az, hogy a káptalani birtokokat a kanonokok testülete irányította és nem a földesúr egy személyben. Birtokaik Almáditól, Szántódon át Kilitiig terjedtek, ami komoly szervező tevékenységet igényelt. A fennmaradt „Káptalani határozatok jegyzőkönyve” című kötetekben találhatók a megtett intézkedések jegyzőkönyvi leírásai. Sajnos nincs meg valamennyi, csak az 1862. január 1-el kezdődő VIII. kötettől találhatók meg a Káptalani levéltárban.

Minden ülésről, amelyet hetenként tartottak, jegyzőkönyv készült, amelyek néha elég terjedelmesek, mert nem egyszer 15-20 téma is megtárgyalásra került. Almádira vonatkozóan nagyon sok adat található bennük. Például a fürdőház létrejöttének hiteles adatai a következők:

„1877. június 24. 4./ Brenner Lőrinc az almádi balatonmelléki birtoknál a Balatonban 5 hosszú (sic) és 5 széles (sic) fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez bevezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.” (Valószínűleg 5 öl hosszú és 5 öl széles építményre gondoltak.)

„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék felállítását illetőleg helybenhagyatik. Járásbeli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak úsztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”

„1878. március 9. 7./Az Almádi Fürdőbódék szaporítása Brenner Lőrinc és Krisztián József uraknak a bemutatott terv szerint megengedtetik; Inspector úrnak meghagyatván, hogy a Balatonhoz a káptalani réten átvezető utat befásítsa.”

Így jött létre a mai Széchenyi sétány, de az akkor telepített fasor (jegenye és diófák) már csak nyomokban lelhető fel. Az 1902. december 6-i ülésén az Almádi iskola kérdésével foglalkoztak a mellékelt jegyzőkönyv kivonat szerint. Az iskola „Állami Elemi Népiskola” lett, tehát nem egyházi, ezért a jegyzőkönyvben említett támogatásra nem került sor, és a Dr. Óvári Ferenc által adományozott telken épült meg községi, illetve állami költséggel.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1998. (10. évf.) 10. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Minden ülésről, amelyet hetenként tartottak, jegyzőkönyv készült, amelyek néha elég terjedelmesek, mert nem egyszer 15-20 téma is megtárgyalásra került. Almádira vonatkozóan nagyon sok adat található bennük. Például a fürdőház létrejöttének hiteles adatai a következők:
-„1877. június 24. 4./ Brenner Lőrinc az almádi balatonmelléki birtoknál a Balatonban 5 hosszú (sic) és 5 széles (sic) fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez bevezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.” (Valószínűleg 5 öl hosszú és 5 öl széles építményre gondoltak.)
+''„1877. június 24. 4./ Brenner Lőrinc az almádi balatonmelléki birtoknál a Balatonban 5 hosszú (sic) és 5 széles (sic) fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez bevezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.”'' (Valószínűleg 5 öl hosszú és 5 öl széles építményre gondoltak.)
-„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék felállítását illetőleg helybenhagyatik. Járásbeli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak úsztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”
+''„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék felállítását illetőleg helybenhagyatik. Járásbeli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak úsztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”''
-„1878. március 9. 7./Az Almádi Fürdőbódék szaporítása Brenner Lőrinc és Krisztián József uraknak a bemutatott terv szerint megengedtetik; Inspector úrnak meghagyatván, hogy a Balatonhoz a káptalani réten átvezető utat befásítsa.”
+''„1878. március 9. 7./Az Almádi Fürdőbódék szaporítása Brenner Lőrinc és Krisztián József uraknak a bemutatott terv szerint megengedtetik; Inspector úrnak meghagyatván, hogy a Balatonhoz a káptalani réten átvezető utat befásítsa.”''
 Így jött létre a mai Széchenyi sétány, de az akkor telepített fasor (jegenye és diófák) már csak nyomokban lelhető fel. Az 1902. december 6-i ülésén az Almádi iskola kérdésével foglalkoztak a mellékelt jegyzőkönyv kivonat szerint. Az iskola „Állami Elemi Népiskola” lett, tehát nem egyházi, ezért a jegyzőkönyvben említett támogatásra nem került sor, és a Dr. Óvári Ferenc által adományozott telken épült meg községi, illetve állami költséggel.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
 Almádi mint ismeretes káptalani birtok volt, azaz a földesúri jogokat a Veszprémi Káptalan gyakorolta. Természetesen nem csupán Almádit birtokolták, hanem sok más terület is. Ennek emlékét őrzi a Káptalanfüred településrész, amelyik a „káptalan erdeje” volt, majd parcellázásra került és az 1950-es évek eleje óta tartozik Balatonalmádihoz.
 A káptalani birtokrendszer úgy működött mint minden hasonló nagybirtok abban az időben. Megvoltak ugyanazok a funkciók és beosztások mint másutt, de egy lényeges különbséget azonban találunk. Ez pedig az, hogy a káptalani birtokokat a kanonokok testülete irányította és nem a földesúr egy személyben. Birtokaik Almáditól, Szántódon át Kilitiig terjedtek, ami komoly szervező tevékenységet igényelt. A fennmaradt „Káptalani határozatok jegyzőkönyve” című kötetekben találhatók a megtett intézkedések jegyzőkönyvi leírásai. Sajnos nincs meg valamennyi, csak az 1862. január 1-el kezdődő VIII. kötettől találhatók meg a Káptalani levéltárban.

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 Így jött létre a mai Széchenyi sétány, de az akkor telepített fasor (jegenye és diófák) már csak nyomokban lelhető fel. Az 1902. december 6-i ülésén az Almádi iskola kérdésével foglalkoztak a mellékelt jegyzőkönyv kivonat szerint. Az iskola „Állami Elemi Népiskola” lett, tehát nem egyházi, ezért a jegyzőkönyvben említett támogatásra nem került sor, és a Dr. Óvári Ferenc által adományozott telken épült meg községi, illetve állami költséggel.
-==Forrás==
+=Forrás=
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1998. (10. évf.) 10. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1998/UAU_1998_10.pdf 1998. (10. évf.) 10. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]