Altorjai Sándor - Laptörténet

Fdanko, 2013. április 11., 15:40-n

2013-04-11T15:40:52Z

Fdanko, 2013. április 11., 15:38-n

2013-04-11T15:38:27Z

Fdanko, 2013. április 11., 15:34-n

2013-04-11T15:34:33Z

Fdanko, 2013. április 11., 15:32-n

2013-04-11T15:32:07Z

Fdanko, 2013. április 11., 15:24-n

2013-04-11T15:24:52Z

Solti Gábor, 2011. május 13., 08:33-n

2011-05-13T08:33:02Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. jan. 26.-Szigliget, 1979. okt. 10.) festőművész. =Élete= Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművész...”

2011-05-13T08:27:18Z

Új oldal, tartalma: „ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. jan. 26.-Szigliget, 1979. okt. 10.) festőművész. =Élete= Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművész...”

Új lap

ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. jan. 26.-Szigliget, 1979. okt. 10.) festőművész.

=Élete=

Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, Fónyi Géza és Hinz Gyula tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.

==Irodalom==

*SZABÓ György: Lényeg és forma. = Élet és Irodalom, 1971. márc. 20.
*PILINSZKY János: Egy festőművész halálára. = Élet és Irodalom, 1979. okt. 20.
*BEKE László: Egy gazdálkodó halálára. = M Nem, 1979. okt. 24.
*BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz.

←Régebbi változat		A lap 2013. április 11., 15:40-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	[http://www.artpool.hu/Altorjai/sandor1.html ALTORJAI Sándor], Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész.	+	[http://www.artpool.hu/Altorjai/sandor1.html ALTORJAI Sándor], Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész. [[Image:Altorjai.jpg\|thumb\|right\|200px]]

	== Élete ==		== Élete ==

←Régebbi változat		A lap 2013. április 11., 15:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész.	+	[http://www.artpool.hu/Altorjai/sandor1.html ALTORJAI Sándor], Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész.

	== Élete ==		== Élete ==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3nyi_G%C3%A9za Fónyi Géza] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hincz_Gyula Hinz Gyula] tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult [[Szigliget]]re, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.
+Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3nyi_G%C3%A9za Fónyi Géza] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hincz_Gyula Hinz Gyula] tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult [[Szigliget]]re, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a [http://www.latvanytar.com/node/3 diszeli Első Magyar Látványtár] törzsanyagához tartozik.
 == Irodalom ==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3nyi_G%C3%A9za Fónyi Géza] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hincz_Gyula Hinz Gyula] tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.
+Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3nyi_G%C3%A9za Fónyi Géza] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hincz_Gyula Hinz Gyula] tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult [[Szigliget]]re, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.
 == Irodalom ==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. jan. 26.-Szigliget, 1979. okt. 10.) festőművész.
+ALTORJAI Sándor, Adler Sándor (Maklár, 1933. január 26. - Szigliget, 1979. október 10.) festőművész.
-=Élete=
+== Élete ==
-Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, Fónyi Géza és Hinz Gyula tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.
+Gyógyszerésznek készült, majd 1963-ban a Képzőművészeti Főiskolán, Barcsay Jani, [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3nyi_G%C3%A9za Fónyi Géza] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hincz_Gyula Hinz Gyula] tanítványaként szerzett oklevelet. A hatvanas-hetvenes évek magyar avantgárd művészetének egyik legjelentősebb alakja. Gyógyszerészi tanulmányok után a festői pályát választotta. 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskolán Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő tanítványa. A sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti művésztelepek résztvevője. Járt tanulmányúton, Moszkvában, Leningrádban, Prágában és Párizsban. 1965 után visszavonult Szigligetre, de a fővárosi avantgárd események aktív szereplője, kísérleti művek készítője maradt. Művészetében a szürreális-szürnaturális ábrázolásmód és a dadaista felfogás is megjelenik. Nem idegen tőle a lírai érzelmesség és a koncepcionális gondolkodás sem. Önálló kiállítása 1971-ben a budapesti Mednyánszky Teremben. Emlékkiállítása 1980-ban, az Óbudai Galériában, 1990-ben Székesfehérváron volt. Hagyatékának nagyobb része a diszeli Első Magyar Látványtár törzsanyagához tartozik.
-==Irodalom==
+== Irodalom ==
 *SZABÓ György: Lényeg és forma. = Élet és Irodalom, 1971. márc. 20.
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 *BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz.
-[[Category:Életrajzok]]
+[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Szigliget]]

←Régebbi változat		A lap 2011. május 13., 08:33-kori változata
11. sor:		11. sor:
	*BEKE László: Egy gazdálkodó halálára. = M Nem, 1979. okt. 24.		*BEKE László: Egy gazdálkodó halálára. = M Nem, 1979. okt. 24.
	*BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz.		*BARANYAY András: ~ hét levele magyarázatokkal. = Mozgó Világ, 1980. 9. sz.
		+
		+	[[Category:Életrajzok]]