Apáti Ferenc - Laptörténet

Fdanko, 2013. április 13., 14:38-n

2013-04-13T14:38:39Z

Fdanko, 2013. április 13., 14:32-n

2013-04-13T14:32:32Z

Vplexikon, 2011. április 27., 13:25-n

2011-04-27T13:25:27Z

Vplexikon, 2011. április 27., 13:24-n

2011-04-27T13:24:39Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. ...”

2011-04-27T13:22:06Z

Új oldal, tartalma: „APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. ...”

Új lap

APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén. I.: ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
+Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt [http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/peerkodex_%E2%80%93_apati_ferenc_feddoeneke_cantilenaja Cantilena], Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
 == Irodalom ==
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 {{DEFAULTSORT:Apati Ferenc}}
-[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Életrajzok]]
+[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-APÁTI Ferenc
+APÁTI Ferenc  (16. század első fele) költő.
-(16. század első fele) költő.
+== Élete ==
-−
-====== Élete:  ======
 Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
-====== Irodalom:  ======
+== Irodalom ==
+*ECKHARDT Sándor: Apáti Ferenc feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz.
-ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.
+*RMKT, 1. Köt. Bp. 1955.
-[[Category:Életrajzok]]
+{{DEFAULTSORT:Apati Ferenc}}

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 (16. század első fele) költő.
-====== Élete: ======
+====== Élete:  ======
 Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 ====== Irodalom:  ======
 ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.

←Régebbi változat		A lap 2011. április 27., 13:24-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet ~~Nagyvázsonyban~~ őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén. I.: ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.	+	APÁTI Ferenc
		+
		+	(16. század első fele) költő.
		+
		+	====== Élete: ======
		+
		+	Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
		+
		+	====== Irodalom: ======
		+
		+	ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.