Arborétum - Laptörténet

Benczikne, 2018. március 5., 13:43-n

2018-03-05T13:43:41Z

Benczikne: /* Jelene */

2018-03-02T10:26:04Z

‎Jelene

Benczikne: /* Jelene */

2018-03-02T10:22:50Z

‎Jelene

Benczikne: /* Jelene */

2018-03-02T10:22:23Z

‎Jelene

Benczikne, 2018. március 2., 09:38-n

2018-03-02T09:38:48Z

Benczikne, 2018. március 2., 08:07-n

2018-03-02T08:07:51Z

Benczikne: /* Irodalom: */

2017-12-06T12:59:13Z

‎Irodalom:

Benczikne: /* Irodalom: */

2017-12-06T12:58:44Z

‎Irodalom:

Benczikne, 2017. december 6., 12:54-n

2017-12-06T12:54:35Z

Benczikne: /* Forrás: */

2017-12-05T14:59:35Z

‎Forrás:

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában [[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, neki a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: [http://zirciapatsag.hu/apatsag/kapcsolatok~/ciszterci-latogatokoezpont/ Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont] <br>
-[http://www.regulymuzeum.hu/ Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház honlapja]
+{{Indoklás
 == Irodalom ==

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 A fenyőfélék közül az egyik legnépesebb csoport a jegenyefenyő félék, ezekből 8 féle faj fordul elő a Zirci arborétum gyönyörű területén. Legértékesebb köztük az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A fenyőállomány jelentős része a lucfenyő, két idős példány 1784-ből származik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő. A magas kőris hatalmas, kifejlett példányaival lépten-nyomon találkozhatunk. Említésre méltó még a tölgygyűjtemény, melyből tizennégy faj és változat található itt.
-Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában [[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, neki a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
+Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában [[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, neki a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: [http://zirciapatsag.hu/apatsag/kapcsolatok~/ciszterci-latogatokoezpont/ Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont] <br>
 == Irodalom ==

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 A fenyőfélék közül az egyik legnépesebb csoport a jegenyefenyő félék, ezekből 8 féle faj fordul elő a Zirci arborétum gyönyörű területén. Legértékesebb köztük az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A fenyőállomány jelentős része a lucfenyő, két idős példány 1784-ből származik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő. A magas kőris hatalmas, kifejlett példányaival lépten-nyomon találkozhatunk. Említésre méltó még a tölgygyűjtemény, melyből tizennégy faj és változat található itt.
-Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, neki a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
+Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában [[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, neki a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
 == Irodalom ==

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 A fenyőfélék közül az egyik legnépesebb csoport a jegenyefenyő félék, ezekből 8 féle faj fordul elő a Zirci arborétum gyönyörű területén. Legértékesebb köztük az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A fenyőállomány jelentős része a lucfenyő, két idős példány 1784-ből származik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő. A magas kőris hatalmas, kifejlett példányaival lépten-nyomon találkozhatunk. Említésre méltó még a tölgygyűjtemény, melyből tizennégy faj és változat található itt.
-Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
+Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, neki a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
 == Irodalom ==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az '''Arborétumot''' egyrészt&nbsp;&nbsp;a Damjanich u. 9. szám alól lehet elérni, másik bejárata pedig a Ciszterci Látogatóközpontban található.&nbsp;&nbsp;Az Arborétum 2013-tól a Ciszterci Apátság tulajdona. A ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum 20 hektárján a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között nem kevés a több száz éves példány. Látnivalói még a Cuha-patak hídjai, a halastó és a filagória. 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.
+Az '''Arborétumot''' egyrészt&nbsp;&nbsp;a Damjanich u. 9. szám alól lehet elérni, másik bejárata pedig a Ciszterci Látogatóközpontban található.&nbsp;&nbsp;Az Arborétum 2013-tól a Ciszterci Apátság tulajdona. A ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum 20 hektárján a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között nem kevés a több száz éves példány. Látnivalói még a Cuha-patak hídjai, a halastó és a filagória. 2005-ben avatták fel I.András szobrát, amely Raffay Béla alkotása. 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.
 == Kialakulása, története&nbsp; ==
@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A rend tagjai a XVIII. században tértek vissza, ekkor ismét felépítették rendházukat, templomukat. A cisztereknek hatalmas birtokaik voltak, amelyek jövedelme lehetővé tette a ma is látható rendház, könyvtár, templom és a hozzájuk kapcsolódó arborétum kiépítését.
-Az arborétum helyét eredetileg természtesen erdő borította, amelyet a rend tagajai újbóli letelepedésüket követően kiirtottak. Az egykori halastó mellett vadaskertet hoztak létre, ennek helyén létesült néhány évitizeddel később a mai arborétum. Az arborétumi tó abben az időben lényegesen nagyobb területet borított mint napjainkban. Ezt egy XVIII. századból fennmardt térkép is igazolja.
+Az arborétum helyét eredetileg természetesen erdő borította, amelyet a rend tagjai újbóli letelepedésüket követően kiirtottak. Az egykori halastó mellett vadaskertet hoztak létre, ennek helyén létesült néhány évtizeddel később a mai arborétum. Az arborétumi tó abban az időben lényegesen nagyobb területet borított mint napjainkban. Ezt egy XVIII. századból fennmaradt térkép is igazolja.
 A mai arborétum mellett 1737-ben hozták létre a konventkertet. [[Horváth Konstantin|Horváth Konstantin]] szerint 1753-ban a monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Valószínűleg ekkor került kitermelésre &nbsp;a későbbi angolkert eredeti faállománya.
@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 körül a Cuha-pataknak új medret ástak és a meglevő tóban egy kis szigetet hoztak létre. Ekkor hozták létre a vízesést és a filagóriát is.&nbsp;[[Image:Zirci-arboretum02.jpg|thumb|right]]
-[[Szentes Anzelm Kálmán|Dr. Szentes Anzelm prior]] újítottam meg az arborétum berendezését és növényanyagát, továbbá dendrológusként a XX. század elején sok fontos értékkel gazdagította a helyet. Az ő tevkénysége nyomán alakult át a park valódi arborétummá.
+[[Szentes Anzelm Kálmán|Dr. Szentes Anzelm prior]] újítottam meg az arborétum berendezését és növényanyagát, továbbá dendrológusként a XX. század elején sok fontos értékkel gazdagította a helyet. Az ő tevékenysége nyomán alakult át a park valódi arborétummá.
 A háborúk szerencsére nagyobb kárt nem okoztak.&nbsp;
-- február 21-én az arborétum területét az Országis Természetvédelmi Tanács 54/1951. számú határozatával védetté nyilvánította.
+- február 21-én az arborétum területét az Országos Természetvédelmi Tanács 54/1951. számú határozatával védetté nyilvánította.
 -től jelentős fejlesztés indult el főképp a terület műszaki berendezésének felújításával. 1975-ben portaépület létesült, a gyűjtemény belépődíj ellenében látható.
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 == Jelene ==
-A Zirci Arborétum 20 ha-os területe napjainkra a Magyarország [[Image:Zirci-arboretum-01.jpg|border|right|300px]]területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinensérol származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszintfeletti mikroklímájában jól érzik magukat.
+A Zirci Arborétum 20 ha-os területe napjainkra a Magyarország [[Image:Zirci-arboretum-01.jpg|border|right|300px]]területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinenséről származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszintfeletti mikroklímájában jól érzik magukat.
 Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató.
@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 A XVIII. század második felében kezdődött a nem őshonos fajok betelepítése, azonban az állomány 70 százalékát ma is az őshonos fajok – bükk, magas kőris, kislevelű hárs, különböző tölgyek alkotják. Jelentős értéket képvisel a fenyő- és a juhar gyűjtemény is.&nbsp;
-Az arborétumban előforduló fa-és cserjefajok száma közel 600, melyből mintegy 70 db tűlevelű. É-i, D-i részén nagyobb összefüggő területen természetes erdőállomány-szerű parkrészleteket találunk a Bakonyban őshonos fa-és cserjefajokkal. Középső részén elsősorban a gyűjteményjelleg dominál, ezen területet – a kor divatjának megfelelően- idegen földrészről származó fafajokkal telpítették be.
+Az arborétumban előforduló fa-és cserjefajok száma közel 600, melyből mintegy 70 db tűlevelű. É-i, D-i részén nagyobb összefüggő területen természetes erdőállomány-szerű parkrészleteket találunk a Bakonyban őshonos fa-és cserjefajokkal. Középső részén elsősorban a gyűjteményjelleg dominál, ezen területet – a kor divatjának megfelelően- idegen földrészről származó fafajokkal telepítették be.
-A Zirci arborétumban való kellemes séta alkalmával nagyszerű élményt nyújtanak az angolparkra jellemző tervszerűen kialakított tisztások, az évelőágyak és a Cuha patak felett átjívelő hídak. Az arborétumban található két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült.
+A Zirci arborétumban való kellemes séta alkalmával nagyszerű élményt nyújtanak az angolparkra jellemző tervszerűen kialakított tisztások, az évelőágyak és a Cuha-patak felett átívelő hidak. Az arborétumban található két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült.
 A fenyőfélék közül az egyik legnépesebb csoport a jegenyefenyő félék, ezekből 8 féle faj fordul elő a Zirci arborétum gyönyörű területén. Legértékesebb köztük az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A fenyőállomány jelentős része a lucfenyő, két idős példány 1784-ből származik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő. A magas kőris hatalmas, kifejlett példányaival lépten-nyomon találkozhatunk. Említésre méltó még a tölgygyűjtemény, melyből tizennégy faj és változat található itt.
-Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumban egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
+Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumában egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
 == Irodalom ==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Az '''Arborétumot''' egyrészt&nbsp;&nbsp;a Damjanich u. 9. szám alól lehet elérni, másik bejárata pedig a Ciszterci Látogatóközpontban található.&nbsp;&nbsp;Az Arborétum 2013-tól a Ciszterci Apátság tulajdona. A ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum 20 hektárján a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között nem kevés a több száz éves példány. Látnivalói még a Cuha-patak hídjai, a halastó és a filagória. 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.
-== Kialakulása, története:&nbsp;  ==
+== Kialakulása, története&nbsp; ==
 Története szoros összefüggést mutat &nbsp;a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III. Béla magyar király] által 1182-ben alapított cisztercita kolostor történetével. A clairvauxból idetelepült szerzetesek az ú.n. "munkásrend" képviselői voltak. A rendház tagjai román ill. gótikus stílusban templomot és rendházat építettek Zircen. A rend jellegéből adódóan a ciszterek birtokaikon magas szintű mezőgazdálkodást folytattak. Erdőket termeltek ki, helyet teremtve a mezőgazdasági kultúrák számára. Belterjesen foglalkoztak növények, gyümölcsfélék és a szőlő magyarországi meghonosításával. A fejlődésnek a török uralom, és a Podmaniczkyak rablólovag-uralma vetett véget. Ez idő tájt a rendház és a falu is elnéptelenedett, a mezőgazdasági területek helyét az erdő ismét visszahódította.&nbsp;
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 -ban készült el az arborétum részletes geodéziai felmérése.&nbsp;<br>
-== Jelene:  ==
+== Jelene ==
 A Zirci Arborétum 20 ha-os területe napjainkra a Magyarország [[Image:Zirci-arboretum-01.jpg|border|right|300px]]területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinensérol származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszintfeletti mikroklímájában jól érzik magukat.
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató.
-A XVIII. század második felében kezdődött a nem őshonos fajok betelepítése, azonban az állomány 70 százalékát ma is az őshonos fajok – bükk, magas kőris, kislevelűhárs, különböző tölgyek alkotják. Jelentős értéket képvisel a fenyő- és a juhar gyűjtemény is.&nbsp;
+A XVIII. század második felében kezdődött a nem őshonos fajok betelepítése, azonban az állomány 70 százalékát ma is az őshonos fajok – bükk, magas kőris, kislevelű hárs, különböző tölgyek alkotják. Jelentős értéket képvisel a fenyő- és a juhar gyűjtemény is.&nbsp;
 Az arborétumban előforduló fa-és cserjefajok száma közel 600, melyből mintegy 70 db tűlevelű. É-i, D-i részén nagyobb összefüggő területen természetes erdőállomány-szerű parkrészleteket találunk a Bakonyban őshonos fa-és cserjefajokkal. Középső részén elsősorban a gyűjteményjelleg dominál, ezen területet – a kor divatjának megfelelően- idegen földrészről származó fafajokkal telpítették be.
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumban egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
-== Irodalom:  ==
+== Irodalom ==
 [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_BAKO_Mono_16/?query=a%20zirci%20arbor%C3%A9tum%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&pg=0&layout=s/ A zirci arborétum élővilága I.]
-== Forrás:  ==
+== Forrás ==
 [http://www.zirciarboretum.hu/ Az Arborétum honlapja]

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 == Irodalom:  ==
-[https://https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_BAKO_Mono_16/?query=a%20zirci%20arbor%C3%A9tum%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&pg=0&layout=s/ A zirci arborétum élővilága I.]
+[//https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_BAKO_Mono_16/?query=a%20zirci%20arbor%C3%A9tum%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&pg=0&layout=s/ A zirci arborétum élővilága I.]
-−
 == Forrás:  ==

←Régebbi változat		A lap 2017. december 6., 12:54-kori változata
42. sor:		42. sor:

	Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumban egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)\|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>		Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumban egy hársfacsoport árnyában[[Békefi Remig (József)\|Békefi Remig apátúr]], művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András ]királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.<br>A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont <br>
		+
		+	== Irodalom: ==
		+
		+	[https://https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_BAKO_Mono_16/?query=a%20zirci%20arbor%C3%A9tum%20%C3%A9l%C5%91vil%C3%A1ga&pg=0&layout=s/ A zirci arborétum élővilága I.]
		+

	== Forrás: ==		== Forrás: ==

@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 [http://www.zirciarboretum.hu/ Az Arborétum honlapja]
 Zirc&nbsp;: Arborétum. Szerk.: Éri István. [s.l.], TKM Egyesület. 1999.
 [[Category:Zirc]][[Category:Intézmények]]