Az 1858. évi kataszteri felmérés - Laptörténet

Fdanko, 2016. június 23., 16:57-n

2016-06-23T16:57:57Z

Fdanko, 2016. május 18., 15:48-n

2016-05-18T15:48:40Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-08T18:29:43Z

‎Forrás

Fdanko, 2014. január 8., 12:11-n

2014-01-08T12:11:31Z

Fdanko, 2013. március 28., 17:32-n

2013-03-28T17:32:56Z

Fdanko, 2013. március 28., 17:30-n

2013-03-28T17:30:18Z

Fdanko, 2013. március 28., 17:23-n

2013-03-28T17:23:25Z

Fdanko, 2012. november 1., 19:22-n

2012-11-01T19:22:19Z

Fdanko, 2012. november 1., 19:20-n

2012-11-01T19:20:55Z

Fdanko, 2012. november 1., 19:19-n

2012-11-01T19:19:00Z

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A felmérés nem tulajdonosok szerint történt, hanem művelési ágak szerint, külön-külön helyrajzi számmal jelölt parcellákat mértek fel. Emiatt egy tulajdonos birtoka több birtoktestben, birtoktestenként több parcellát képezve került a nyilvántartásba. 1158 parcella volt 292 földtulajdonos nevén az akkori Almádiban. Jól mutatja az előbbieket egy példa: Majer István veszprémi csutorás 7344 négyszögöles almádi birtoka 17 önálló, külön helyrajzi számmal megjelölt parcellából állt. Ezek egyike lakóépület megnevezéssel 20 négyszögöl nagysággal szerepel.
-[[Image:Térkép1858 emlékmű.jpg|thumb|left]]
+[[Image:Terkep1858_emlekmu.jpg|thumb|left]]
 Külön meg kell említeni, hogy a már régóta használt dűlőneveket (Kötéssűrű, Sárkuta, Apácafara, Vödörvölgy) nem vették figyelembe, hanem csupán két dűlőt neveztek meg, úgymint Almádi és Berény.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 -ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc császár] elrendelte állandó kataszter felállítását az örökös tartományokban. Magyarországon [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc József] 1849. évi nyílt parancsa alapján, 1856-ban az egész országban megkezdték a részletes felmérést. Veszprém városának és környékének felmérése 1858. évben fejeződött be.
-[[Image:Térkép1858 kápolna.jpg|thumb]]
+[[Image:Terkep1858 kapolna.jpg|thumb]]
 A korábban különálló közigazgatási egységet jelentő Almádipuszta önállóságát az osztrák közigazgatás megszüntette, ezért Szentkirályszabadja részeként mérték fel, de azon belül önálló egységként kezelve. Az iratanyag a kor előírásainak megfelelően német nyelven készült, címe: „Dorf Szent-Király-Comitat, 1858” (Szent-Király-Szabadja falu, Almádi helységgel együtt, Magyarországon, soproni kerületben, Veszprém megyében, 1858). A kataszteri iratok között telekjegyzőkönyv, felmérési számítások, lakóházak jegyzéke, valamint 1 hüvelyk=40 bécsi öl méretarányú térképek találhatók. Innen származik a régi térképek 1:2880 méretaránya. Az anyagot az Országos Levéltárban őrzik, az egész országra kiterjedően.

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 == Forrás  ==
-[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1997/UAU_1997_09.pdf 1997. (9. évf.) 9. szám, 2. p.]
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1997/UAU_1997_09.pdf 1997. (9. évf.) 9. sz. 2. p.]
 =Külső hivatkozás=

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 == Forrás  ==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1997. (9. évf.) 9. szám, 2. p.&nbsp;
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1997/UAU_1997_09.pdf 1997. (9. évf.) 9. szám, 2. p.]
 {{DEFAULTSORT:1858. évi kataszteri felmérés szerkesztése}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1997. (9. évf.) 9. szám, 2. p.&nbsp;
-{default: 1858. évi kataszteri felmérés szerkesztése}
+{{DEFAULTSORT:1858. évi kataszteri felmérés szerkesztése}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-Mint tapasztalhatta a kedves olvasó, amikor Almádi régi épületeiről esik szó, a címadó felmérés adataira, mint állandó, kiinduló bázisra támaszkodik a telekre, illetve birtokra vonatkozó történeti ismertetés. Ezért célszerűnek látszik röviden megismerkednünk ennek a felmérésnek, és közvetlen előzményeinek történetével, annak érdekében, hogy kellően értékelni lehessen azt a hatalmas munkát, amit annak idején elődeink számára jelentett.
+A XVIII. században [http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91 Mária Terézia], majd [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly II. József] uralkodása alatt több felmérés készült, elsősorban katonai céllal. II. József által 1786-ban elrendelt, az adókivetés céljából szükséges telekfelmérés 1789-ben elkészült, felhasználásra nem került, mert a császár halála előtt valamennyi rendeletét visszavonta.
-A XVIII. században [http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91 Mária Terézia], majd [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly II. József] uralkodása alatt több felmérés készült, elsősorban katonai céllal. II. József által 1786-ban elrendelt, az adókivetés céljából szükséges telekfelmérés 1789-ben elkészült, felhasználásra nem került, mert a császár halála előtt valamennyi rendeletét visszavonta.
+-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc császár] elrendelte állandó kataszter felállítását az örökös tartományokban. Magyarországon [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc József] 1849. évi nyílt parancsa alapján, 1856-ban az egész országban megkezdték a részletes felmérést. Veszprém városának és környékének felmérése 1858. évben fejeződött be.
--ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc császár] elrendelte állandó kataszter felállítását az örökös tartományokban. Magyarországon [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc József] 1849. évi nyílt parancsa alapján, 1856-ban az egész országban megkezdték a részletes felmérést. Veszprém városának és környékének felmérése 1858. évben fejeződött be.
+[[Image:Térkép1858 kápolna.jpg|thumb]]
-[[Image:Térkép1858_kápolna.jpg|thumb|A Szent Margit kápolna és a volt községház környéke 1858-ban]]
+A korábban különálló közigazgatási egységet jelentő Almádipuszta önállóságát az osztrák közigazgatás megszüntette, ezért Szentkirályszabadja részeként mérték fel, de azon belül önálló egységként kezelve. Az iratanyag a kor előírásainak megfelelően német nyelven készült, címe: „Dorf Szent-Király-Comitat, 1858” (Szent-Király-Szabadja falu, Almádi helységgel együtt, Magyarországon, soproni kerületben, Veszprém megyében, 1858). A kataszteri iratok között telekjegyzőkönyv, felmérési számítások, lakóházak jegyzéke, valamint 1 hüvelyk=40 bécsi öl méretarányú térképek találhatók. Innen származik a régi térképek 1:2880 méretaránya. Az anyagot az Országos Levéltárban őrzik, az egész országra kiterjedően.
-A korábban különálló közigazgatási egységet jelentő Almádipuszta önállóságát az osztrák közigazgatás megszüntette, ezért Szentkirályszabadja részeként mérték fel, de azon belül önálló egységként kezelve. Az iratanyag a kor előírásainak megfelelően német nyelven készült, címe: „Dorf Szent-Király-Comitat, 1858” (Szent-Király-Szabadja falu, Almádi helységgel együtt, Magyarországon, soproni kerületben, Veszprém megyében, 1858). A kataszteri iratok között telekjegyzőkönyv, felmérési számítások, lakóházak jegyzéke, valamint 1 hüvelyk=40 bécsi öl méretarányú térképek találhatók. Innen származik a régi térképek 1:2880 méretaránya. Az anyagot az Országos Levéltárban őrzik, az egész országra kiterjedően.
+A felmérés nem tulajdonosok szerint történt, hanem művelési ágak szerint, külön-külön helyrajzi számmal jelölt parcellákat mértek fel. Emiatt egy tulajdonos birtoka több birtoktestben, birtoktestenként több parcellát képezve került a nyilvántartásba. 1158 parcella volt 292 földtulajdonos nevén az akkori Almádiban. Jól mutatja az előbbieket egy példa: Majer István veszprémi csutorás 7344 négyszögöles almádi birtoka 17 önálló, külön helyrajzi számmal megjelölt parcellából állt. Ezek egyike lakóépület megnevezéssel 20 négyszögöl nagysággal szerepel.
-A felmérés nem tulajdonosok szerint történt, hanem művelési ágak szerint, külön-külön helyrajzi számmal jelölt parcellákat mértek fel. Emiatt egy tulajdonos birtoka több birtoktestben, birtoktestenként több parcellát képezve került a nyilvántartásba. 1158 parcella volt 292 földtulajdonos nevén az akkori Almádiban. Jól mutatja az előbbieket egy példa: Majer István veszprémi csutorás 7344 négyszögöles almádi birtoka 17 önálló, külön helyrajzi számmal megjelölt parcellából állt. Ezek egyike lakóépület megnevezéssel 20 négyszögöl nagysággal szerepel.
+[[Image:Térkép1858 emlékmű.jpg|thumb|left]]
-[[Image:Térkép1858_emlékmű.jpg|thumb|left|A Hősök emlékműve környéke 1858-ban]]
+Külön meg kell említeni, hogy a már régóta használt dűlőneveket (Kötéssűrű, Sárkuta, Apácafara, Vödörvölgy) nem vették figyelembe, hanem csupán két dűlőt neveztek meg, úgymint Almádi és Berény.
-Külön meg kell említeni, hogy a már régóta használt dűlőneveket (Kötéssűrű, Sárkuta, Apácafara, Vödörvölgy) nem vették figyelembe, hanem csupán két dűlőt neveztek meg, úgymint     Almádi     és    Berény.
+Elképzelhető, hogy Kisberény és Almádipuszta egykori különállására akartak ezzel utalni. Ez azért is szokatlannak mondható, mert Vörösberény ugyanezen évben elkészült, hasonló kataszteri felmérése során, 30 dűlőnevet jegyeztek fel, az iratokhoz külön csatolt dűlőnév jegyzékben.
-Elképzelhető, hogy Kisberény és Almádipuszta egykori különállására akartak ezzel utalni. Ez azért is szokatlannak mondható, mert Vörösberény ugyanezen évben elkészült, hasonló kataszteri felmérése során, 30 dűlőnevet jegyeztek fel, az iratokhoz külön csatolt dűlőnév jegyzékben.
+Az 1858. évi kataszteri felmérés idején Almádiban, az említett 292 birtokon összesen 371 különálló építmény állt, közöttük külön házszámmal megjelölve 167 lakóépület, továbbá 202 pince és két gazdasági épület. Utóbbiakat „gyümölcsös pincével” meghatározást alkalmazták. A rendkívül precíz felmérés alapján még ma is beazonosíthatók egyes épületek vagy telekméretek, amelyek minimális eltérést mutatnak a térképen megadottaktól. Ezt jól illusztrálja a Baross Gábor u. 61. szám alatti épület, már abban az időben meglévő része. Az 1858. évi térképről mérhetően az épület 12 m hosszú, és 6,5 m széles, nagysága 23 négyszögöl, így alapterülete 82,2 m2. Ma lemérhető épületadatok: hosszúsága 12,55 m, szélessége 6,4 m, alapterülete 80,3 m2. ez igen csekély különbség, szinte elhanyagolható nagyságrendű. Külön szerencse, hogy a felmérési anyag teljes egészében megmaradt, mert azon túl, hogy helytörténeti szempontból alapvető forrásként használhatjuk, a felmérési jegyzőkönyveket vizsgálva megismerhetjük a kor műszaki színvonalát, az akkori szakemberek munkamódszerét, és gondos munkáját is.
-Az 1858. évi kataszteri felmérés idején Almádiban, az említett 292 birtokon összesen 371 különálló építmény állt, közöttük külön házszámmal megjelölve 167 lakóépület, továbbá 202 pince és két gazdasági épület. Utóbbiakat „gyümölcsös pincével” meghatározást alkalmazták. A rendkívül precíz felmérés alapján még ma is beazonosíthatók egyes épületek vagy telekméretek, amelyek minimális eltérést mutatnak a térképen megadottaktól. Ezt jól illusztrálja a Baross Gábor u. 61. szám alatti épület, már abban az időben meglévő része. Az 1858. évi térképről mérhetően az épület 12 m hosszú, és 6,5 m széles, nagysága 23 négyszögöl, így alapterülete 82,2 m2. Ma lemérhető épületadatok: hosszúsága 12,55 m, szélessége 6,4 m, alapterülete 80,3 m2. ez igen csekély különbség, szinte elhanyagolható nagyságrendű. Külön szerencse, hogy a felmérési anyag teljes egészében megmaradt, mert azon túl, hogy helytörténeti szempontból alapvető forrásként használhatjuk, a felmérési jegyzőkönyveket vizsgálva megismerhetjük a kor műszaki színvonalát, az akkori szakemberek munkamódszerét, és gondos munkáját is.
+== Forrás ==
-==Forrás==
+[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1997. (9. évf.) 9. szám, 2. p.&nbsp;
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1997. (9. évf.) 9. szám, 2. p.
+[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]][[Category:Balatonalmádi]]
-−
-[[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]
-{{DEFAULTSORT:1858. évfi kataszteri felmérés}}

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A XVIII. században [http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91 Mária Terézia], majd [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly II. József] uralkodása alatt több felmérés készült, elsősorban katonai céllal. II. József által 1786-ban elrendelt, az adókivetés céljából szükséges telekfelmérés 1789-ben elkészült, felhasználásra nem került, mert a császár halála előtt valamennyi rendeletét visszavonta.
--ben I. Ferenc császár elrendelte állandó kataszter felállítását az örökös tartományokban. Magyarországon I. Ferenc József 1849. évi nyílt parancsa alapján, 1856-ban az egész országban megkezdték a részletes felmérést. Veszprém városának és környékének felmérése 1858. évben fejeződött be.
+-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly I. Ferenc császár] elrendelte állandó kataszter felállítását az örökös tartományokban. Magyarországon I. Ferenc József 1849. évi nyílt parancsa alapján, 1856-ban az egész országban megkezdték a részletes felmérést. Veszprém városának és környékének felmérése 1858. évben fejeződött be.
 [[Image:Térkép1858_kápolna.jpg|thumb|A Szent Margit kápolna és a volt községház környéke 1858-ban]]