Az almádi temető története - Laptörténet

Fdanko, 2017. március 14., 16:50-n

2017-03-14T16:50:04Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-08T18:20:44Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 14:21-n

2013-03-29T14:21:49Z

Solti Gábor, 2011. szeptember 6., 14:28-n

2011-09-06T14:28:20Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Közel öt évvel ezelőtt jelent meg az Új Almádi Újságban egy rövid ismertetés városunk temetőjéről. Most nem e...”

2011-09-06T14:28:02Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Közel öt évvel ezelőtt jelent meg az Új Almádi Újságban egy rövid ismertetés városunk temetőjéről. Most nem e...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Közel öt évvel ezelőtt jelent meg az Új Almádi Újságban egy rövid ismertetés városunk temetőjéről. Most nem ennek ismétlésére kerül sor, hanem további kutatások eredményei alapján, lényegében teljes képet kaphatunk a temető történetéről, bár egészen biztosan maradnak még kisebb fehér foltok ismereteink területén.

Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint a Vödör-völgy északi oldalán négy birtok terült el, Szentkirályszabadja határától a későbbi temető keleti határáig terjedően. Közülük a legnagyobb, amelyikre a temető területe is esik, Petke Gábor és felesége, Mészáros Mária tulajdona volt. Nagysága 7 katasztrális hold 1197 négyszögöl, amelyből 5 kh. 166 négyszögöl szőlő gyümölcsfákkal, 2 kh. 1000 négyszögöl rét pincével, valamint a 4. számú lakóház 31 négyszögöl nagyságot tett ki. A birtok alsó, völgy felőli vége volt a rét, ahol kis patakot is jelez a térkép. A rétnek a felső részén, a szőlő közvetlen közelében helyezkedett el az említett pince és külön a lakóház. Utóbbi nem is volt olyan kicsi, miután átszámítva 112 m<sup>2<sup> volt a nagysága. Sajnos az épületnek már nyoma sincs.

Az 1882. augusztus 27-én felfektetett Almádi telekkönyvben, „Szőlő pincével a Cserhegy dűlőben” során a családi tulajdonból Petke Dénes részére 1548 négyszögölet, és Petke Dénesné, szül. Herczeg Erzsébet részére 774 négyszögölet telekkönyveztek.

Ennek a két birtokrésznek a megvételével jött létre az almádi temető területe. Mégpedig Petke Dénes részét fiától, Petke Lajostól, valamint Petke Dénesnétől vették meg, és ezt a tényt 1904. május 20-án jegyezték be a telekkönyvbe, Almádi község mint új tulajdonos javára, 850 korona vételár ellenében. A terület megvételét elhatározó almádi képviselő-testületi döntést csak áttételesen ismerjük, mert a községi iratok ebből az időből nem maradtak fenn. A határozatot és az adásvételi szerződést az 1904. január 4-i megye-gyűlés tárgyalta, Horváth József és társai fellebbezésével együtt, aminek mibenlétét nem ismerjük. A megyegyűlés a képviselőtestület döntését jóváhagyta, a fellebbezés egyidejű elutasításával. Döntését részletesen és alaposan megindokolta. Ebből néhány fontosabb részlet: „...eddig a távol eső Vörösberény temetőjébe temetkeztek... mivel ezt Vörösberény többé nem engedi ... a megszerzett ingatlanok e célra alkalmasak ... fellebbezők állításai a valóságnak meg nem felelnek... mert a vételár megfelelő s annak kiegyenlítése a község lakosságának különösebb megterhelése nélkül, csekély pótadóval fedeztetni fog.”

1907. július 17-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen határozatot hoztak, amelyben a községi temető szabályrendeletét elfogadták, amit a rendnek megfelelően felterjesztettek a megyegyűlés elé. Nem sokkal később ők is jóváhagyták a szabályrendeletet - ami szintén nincs meg -, hozzáfűzve azt, hogy „hullaház felállításáról gondoskodjék a község”. Ezzel a döntéssel lényegében létrejött az almádi temető az 1904. évben megvásárolt 2322 négyszögöl nagyságú területen, de miért csak három évvel később, arra nem derült fény a fennmaradt iratokból. A temető területe a vasút megépítésével csökkent, ugyanis 1916. május 8-án a „Balatonvidéki Vasút Építési Vállalata javára” 156 négyszögöl kisajátításának tényét jegyezték be a telekkönyvbe. Almádi község képviselő-testülete 1909. december 11 és 12-én hozott határozata értelmében, hullaház (ravatalozó) építésére került sor 2000 korona költséggel, amely munkára Plank Károly és Plank Mihály vállalkozókkal szerződést kötöttek. Az 1910. június 13-án megtartott megyegyűlés ezt a határozatot is jóváhagyta.

[[Image:Ravatalozó_tábla.jpg|thumb]]

Hosszú indoklást adott határozatához némi dorgálásssal, miszerint „a községi elöljáróság a nála már megszokott és egy épp tárgyalás alatt levő ügynél szigorúan nehezményezett felületességénél fogva, az árlejtési jegyzőkönyvet nem csatolta ... tekintettel a község fürdői jellegére is kétszeresen fontos községi érdek, ezen hiány miatt az ügy érdemleges elintézését függőben tartani nem kívánatos.”

A ravatalozóépület felépült, és a kisméretű fatornyában elhelyezésre került az Óvári Ferenc és Ó-vári Kálmán által 1908-ban öntetett harang. A kis ravatalozóépület igen rossz állapotba került, továbbá a mai előírásoknak messze nem felelt meg
mint ravatalozó, ezért 1987-ben új ravatalozó és harangláb épült. A temető területe is lényegesen megnövekedett, miután a település területet vásárolt mellette. A kis harang leszakadt a helyéről, az akkori vörösberényi plébános, Horváth József biztonságba helyezte, majd a harangláb megépülése után abban került elhelyezésre, így újra betöltheti eredeti funkcióját, temetéskor a lelkekért szól.

A régi kis ravatalozó igen rossz állapota miatt csaknem lebontásra került, ám egy Almádiból elszármazott személy teljesen helyreállíttatta és most az ő földi maradványai nyugszanak benne. Ezzel megmentett a város és lakói számára egy kicsi, de a település történetében mégis jelentőséggel bíró épületet.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1997. (9. évf.) 2. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1997. (9. évf.) 2. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1997/UAU_1997_02.pdf 1997. (9. évf.) 2. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 . július 17-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen határozatot hoztak, amelyben a községi temető szabályrendeletét elfogadták, amit a rendnek megfelelően felterjesztettek a megyegyűlés elé. Nem sokkal később ők is jóváhagyták a szabályrendeletet - ami szintén nincs meg -, hozzáfűzve azt, hogy „hullaház felállításáról gondoskodjék a község”. Ezzel a döntéssel lényegében létrejött az almádi temető az 1904. évben megvásárolt 2322 négyszögöl nagyságú területen, de miért csak három évvel később, arra nem derült fény a fennmaradt iratokból. A temető területe a vasút megépítésével csökkent, ugyanis 1916. május 8-án a „Balatonvidéki Vasút Építési Vállalata javára” 156 négyszögöl kisajátításának tényét jegyezték be   a telekkönyvbe. Almádi község képviselő-testülete 1909. december 11 és 12-én hozott határozata értelmében, hullaház (ravatalozó) építésére került sor 2000 korona költséggel, amely munkára Plank Károly és Plank Mihály vállalkozókkal szerződést kötöttek. Az 1910. június 13-án megtartott megyegyűlés ezt a határozatot is jóváhagyta.
-[[Image:Ravatalozó_tábla.jpg|thumb]]
+[[Image:Ravatalozo_tabla.jpg|thumb]]
 Hosszú indoklást adott határozatához némi dorgálásssal, miszerint „a községi elöljáróság a nála már megszokott és egy épp tárgyalás alatt levő ügynél szigorúan nehezményezett felületességénél fogva, az árlejtési jegyzőkönyvet nem csatolta ... tekintettel a község fürdői jellegére is kétszeresen fontos községi érdek, ezen hiány miatt az ügy érdemleges elintézését függőben tartani nem kívánatos.”

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Közel öt évvel ezelőtt jelent meg az Új Almádi Újságban egy rövid ismertetés városunk temetőjéről. Most nem ennek ismétlésére kerül sor, hanem további kutatások eredményei alapján, lényegében teljes képet kaphatunk a temető történetéről, bár egészen biztosan maradnak még kisebb fehér foltok ismereteink területén.
-Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint a Vödör-völgy északi oldalán négy birtok terült el, Szentkirályszabadja határától a későbbi temető keleti határáig terjedően. Közülük a legnagyobb, amelyikre a temető területe is esik, Petke Gábor és felesége, Mészáros Mária tulajdona volt. Nagysága 7 katasztrális hold 1197 négyszögöl, amelyből 5 kh. 166 négyszögöl szőlő gyümölcsfákkal, 2 kh. 1000 négyszögöl rét pincével, valamint a 4. számú lakóház 31 négyszögöl nagyságot tett ki. A birtok alsó, völgy felőli vége volt a rét, ahol kis patakot is jelez a térkép. A rétnek a felső részén, a szőlő közvetlen közelében helyezkedett el az említett pince és külön a lakóház. Utóbbi nem is volt olyan kicsi, miután átszámítva 112 m<sup>2<sup> volt a nagysága. Sajnos az épületnek már nyoma sincs.
+Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint a Vödör-völgy északi oldalán négy birtok terült el, Szentkirályszabadja határától a későbbi temető keleti határáig terjedően. Közülük a legnagyobb, amelyikre a temető területe is esik, Petke Gábor és felesége, Mészáros Mária tulajdona volt. Nagysága 7 katasztrális hold 1197 négyszögöl, amelyből 5 kh. 166 négyszögöl szőlő gyümölcsfákkal, 2 kh. 1000 négyszögöl rét pincével, valamint a 4. számú lakóház 31 négyszögöl nagyságot tett ki. A birtok alsó, völgy felőli vége volt a rét, ahol kis patakot is jelez a térkép. A rétnek a felső részén, a szőlő közvetlen közelében helyezkedett el az említett pince és külön a lakóház. Utóbbi nem is volt olyan kicsi, miután átszámítva 112 m<sup>2</sup> volt a nagysága. Sajnos az épületnek már nyoma sincs.
 Az 1882. augusztus 27-én felfektetett Almádi telekkönyvben, „Szőlő pincével a Cserhegy dűlőben” során a családi tulajdonból Petke Dénes részére 1548 négyszögölet, és Petke Dénesné, szül. Herczeg Erzsébet részére 774 négyszögölet telekkönyveztek.