Az egykori balatoni hidegfürdő - Laptörténet

Pszollas, 2014. június 28., 15:35-n

2014-06-28T15:35:55Z

Lonci, 2014. március 27., 11:17-n

2014-03-27T11:17:48Z

Lonci, 2014. március 27., 11:16-n

2014-03-27T11:16:04Z

Lonci, 2014. március 27., 11:14-n

2014-03-27T11:14:58Z

Lonci, 2014. március 27., 11:10-n

2014-03-27T11:10:38Z

Lonci, 2014. március 27., 11:08-n

2014-03-27T11:08:04Z

Lonci, 2014. március 27., 11:05-n

2014-03-27T11:05:46Z

Lonci, 2014. március 27., 11:03-n

2014-03-27T11:03:26Z

Lonci, 2014. március 27., 11:00-n

2014-03-27T11:00:44Z

Lonci, 2014. március 27., 10:59-n

2014-03-27T10:59:55Z

←Régebbi változat		A lap 2014. június 28., 15:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	{{InfoboxÉpület
		+	\|cím=Az egykori balatoni hidegfürdő
		+	\|kép=Hidegfurdo_.jpg
		+	\|város=Balatonfüred
		+	\|év=1783.
		+	\|építtető=Szily József
		+	\|tulaj=
		+	\|felújítva=1945-ben felrobbant
		+	}}
	Levéltári iratok bizonyítják, hogy Füreden az első hivatalos hidegfürdők felállítása előtt is fürödtek a Balatonban. Szily József Pest vármegyei alispán már 1783-ban egy tutajszerű fürdőházat hozatott, amelyet négy év múlva egy vihar elsodort és összetört. Történetét Pálóczi Horváth Ádám gúnyos hangvételű versében is megörökítette.		Levéltári iratok bizonyítják, hogy Füreden az első hivatalos hidegfürdők felállítása előtt is fürödtek a Balatonban. Szily József Pest vármegyei alispán már 1783-ban egy tutajszerű fürdőházat hozatott, amelyet négy év múlva egy vihar elsodort és összetört. Történetét Pálóczi Horváth Ádám gúnyos hangvételű versében is megörökítette.

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 [[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo_.jpg|thumb|center|300px]]
 <center>'''A balatoni fürdőház 1878-ban, 1889-ben és 1945-ben</center>
 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. 1945. március 25-én az orosz csapatok bevonultak Füredre. A németek által az uszoda nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy mi okból felrobbantak, elpusztítva annak középső és nyugati szárnyát. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők és a szakirodalom különböző napokat jelölt meg: Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett: ''„Uszodánk közepe és nyugati fele repült a levegőbe. A németek hetekkel előbb rengeteg robbanóanyagot halmoztak ott fel. Hogy időzített bomba okozta-e a robbanást, vagy az oroszok robbantották fel az ott lévő anyagot, azt soha sem tudjuk meg.”''– írta április 23-án, Pannonhalmára küldött beszámolójában.<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 182., 187.</ref> Zákonyi Ferenc szerint 28-án robbant fel a fürdő máig ismeretlen okok miatt. Peremartoni Nagy Sándor fotója megörökítette az elpusztult hidegfürdőt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben egy uszályra szerelt kiemelő szerkezettel távolították el.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 336.</ref>

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 Már a teljes uszoda lebontásának gondolata is felmerült, hiszen a híd helyreállítása nagyon sokba került volna. Munkaerő- és anyaghiány miatt kérdésessé vált, rendbe lehet-e tenni a nyárra. Június végén azonban Vörös János altábornagy utasítására a Bornemissza utászzászlóalj 3. százada (120 fővel) tíznapos gyakorlat keretében egy hét alatt elkészítette. Takarékosságból a hidat keskenyebbre, két méter szélesre építették meg. A 168 méter hosszú hidat 1943. június 29-én adták át ünnepélyesen.<ref>Balaton. 1943. 7. sz. 26.</ref> A rend ekkor az uszodát is renováltatta.<ref>Balatoni Kurir. 1943. júl. 29. 31. sz. 1.</ref>
-[[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|left|300px]][[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo_.jpg|thumb|right|300px]]
+[[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo_.jpg|thumb|center|300px]]
 <center>'''A balatoni fürdőház 1878-ban, 1889-ben és 1945-ben</center>
 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. 1945. március 25-én az orosz csapatok bevonultak Füredre. A németek által az uszoda nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy mi okból felrobbantak, elpusztítva annak középső és nyugati szárnyát. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők és a szakirodalom különböző napokat jelölt meg: Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett: ''„Uszodánk közepe és nyugati fele repült a levegőbe. A németek hetekkel előbb rengeteg robbanóanyagot halmoztak ott fel. Hogy időzített bomba okozta-e a robbanást, vagy az oroszok robbantották fel az ott lévő anyagot, azt soha sem tudjuk meg.”''– írta április 23-án, Pannonhalmára küldött beszámolójában.<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 182., 187.</ref> Zákonyi Ferenc szerint 28-án robbant fel a fürdő máig ismeretlen okok miatt. Peremartoni Nagy Sándor fotója megörökítette az elpusztult hidegfürdőt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben egy uszályra szerelt kiemelő szerkezettel távolították el.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 336.</ref>

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 -ban a Czuczor Gergely által írt sorok már kissé megváltozott formában, és Kisfaludy Sándornak tulajdonítva szerepeltek a fürdő homlokzatán. ''„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E tó testednek nyújt vidor életerőt.” K. S. A Deák Ferencz vagy Balaton melletti sétány délnyugati részéről, a csemege- és szivaráruda épület bejáratán áthaladva, száz ölnyi hosszúságu, s korláttal ellátott széles híd vezet a hideg fürdőkhöz. Az épület jobbra eső része a hölgyek, a balra eső pedig a férfiaké. Itt vannak: az uszoda, zuhany, s kosár vagy elkülönített magán hideg fürdők. Épült 1866-ban. Az uszni tanulók itt értekezhetnek az illető uszómesterrel. – Ebeket a fürdőbe vinni nem szabad. A fürdők árát lásd: az árjegyzékben ... Megjegyezzük, hogy ideges egyének, kik félnek első izben – bár alap nélkül – a vizbe bemenni, szólitsák föl az illető uszómestert, s ez fog a nőknek fürdős leányt, a férfiaknak pedig fürdőszolgát adni, hogy első izben aggodalmaikban valaki mellettük legyen. – Magától értendő, hogy erre csak az első izbeni fürdésnél van szükség.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 54-56.</ref> – írta Jalsovics Aladár a fürdőről.
-[[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|center|300px]]
-<center>'''A balatoni fürdőház 1878-ban és 1889-ben</center>
 . június elején elkészült az új, 12 tornyos fürdőház. ''„A balatonfüredi fürdőévad megnyitása mely egyszersmind Füred ujjáalkotásának ünnepe volt, vasárnap e hó 2-án ment végbe … Az igazgató üdvözlő beszéde után az uj balatoni fürdőház megnyitása következett. Mint már emlitve volt, az uszoda most a keleti részen van. A meghosszabbított esplanádéról csinos híd vezet a nagyszerű építményhez, melyet Czigler Győző műegyetemi tanár terve szerint Horváth József épített. Az uszoda hídja zászlókkal és gallyakkal volt diszítve. Horváth talpraesett beszéde után, melyben köszönetét fejezte ki Vaszary Kolos főapátnak főleg azért, hogy a nagy átalakítási munkálatokkal csupán magyar iparost bízott meg, a fürdőházat építő ácsok sort álltak a híd két felén s így vonultak be a vendégek, a kiket meglepett a fürdőház nagyszerűsége. Délben az igazgató ebédet adott, melyen számos felköszöntőt mondtak. Este czigányzene mellett közvacsora volt. Ezt megelőzőleg az egybegyültek sétát tettek az esplanadon, melyen először gyultak meg a lámpák. A sötét balatonparti sétáknak vége. Harmincz lámpa világítja meg a megnyitás napjától kezdve a fasort."''<ref>Veszprém 1889. jún. 9. 23. sz. 3.</ref>
@@ 52. sor: / 51. sor: @@
 Már a teljes uszoda lebontásának gondolata is felmerült, hiszen a híd helyreállítása nagyon sokba került volna. Munkaerő- és anyaghiány miatt kérdésessé vált, rendbe lehet-e tenni a nyárra. Június végén azonban Vörös János altábornagy utasítására a Bornemissza utászzászlóalj 3. százada (120 fővel) tíznapos gyakorlat keretében egy hét alatt elkészítette. Takarékosságból a hidat keskenyebbre, két méter szélesre építették meg. A 168 méter hosszú hidat 1943. június 29-én adták át ünnepélyesen.<ref>Balaton. 1943. 7. sz. 26.</ref> A rend ekkor az uszodát is renováltatta.<ref>Balatoni Kurir. 1943. júl. 29. 31. sz. 1.</ref>
-[[Image:Hidegfurdo_.jpg|thumb|right|300px]]1944 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. 1945. március 25-én az orosz csapatok bevonultak Füredre. A németek által az uszoda nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy mi okból felrobbantak, elpusztítva annak középső és nyugati szárnyát. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők és a szakirodalom különböző napokat jelölt meg: Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett: ''„Uszodánk közepe és nyugati fele repült a levegőbe. A németek hetekkel előbb rengeteg robbanóanyagot halmoztak ott fel. Hogy időzített bomba okozta-e a robbanást, vagy az oroszok robbantották fel az ott lévő anyagot, azt soha sem tudjuk meg.”''– írta április 23-án, Pannonhalmára küldött beszámolójában.<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 182., 187.</ref> Zákonyi Ferenc szerint 28-án robbant fel a fürdő máig ismeretlen okok miatt. Peremartoni Nagy Sándor fotója megörökítette az elpusztult hidegfürdőt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben egy uszályra szerelt kiemelő szerkezettel távolították el.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 336.</ref>
+[[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|left|300px]][[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo_.jpg|thumb|right|300px]]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 -ban a Veszprém tudósítója így mutatta be a fürdőzőkkel teli fürdőt: ''„Délelőtt és este a Balaton hullámai a széles szalmakalapok, piros úszó costume-ök, viaszkos-vászonos sapkák és főkötők és más tarkaságok által oly változatos képet mutatnak…”.''<ref>Veszprém. 1876. júl. 30. 31. sz. 2.</ref>
-[[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|left|300px]]1878-ban a Czuczor Gergely által írt sorok már kissé megváltozott formában, és Kisfaludy Sándornak tulajdonítva szerepeltek a fürdő homlokzatán. ''„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E tó testednek nyújt vidor életerőt.” K. S. A Deák Ferencz vagy Balaton melletti sétány délnyugati részéről, a csemege- és szivaráruda épület bejáratán áthaladva, száz ölnyi hosszúságu, s korláttal ellátott széles híd vezet a hideg fürdőkhöz. Az épület jobbra eső része a hölgyek, a balra eső pedig a férfiaké. Itt vannak: az uszoda, zuhany, s kosár vagy elkülönített magán hideg fürdők. Épült 1866-ban. Az uszni tanulók itt értekezhetnek az illető uszómesterrel. – Ebeket a fürdőbe vinni nem szabad. A fürdők árát lásd: az árjegyzékben ... Megjegyezzük, hogy ideges egyének, kik félnek első izben – bár alap nélkül – a vizbe bemenni, szólitsák föl az illető uszómestert, s ez fog a nőknek fürdős leányt, a férfiaknak pedig fürdőszolgát adni, hogy első izben aggodalmaikban valaki mellettük legyen. – Magától értendő, hogy erre csak az első izbeni fürdésnél van szükség.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 54-56.</ref> – írta Jalsovics Aladár a fürdőről.
+-ban a Czuczor Gergely által írt sorok már kissé megváltozott formában, és Kisfaludy Sándornak tulajdonítva szerepeltek a fürdő homlokzatán. ''„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E tó testednek nyújt vidor életerőt.” K. S. A Deák Ferencz vagy Balaton melletti sétány délnyugati részéről, a csemege- és szivaráruda épület bejáratán áthaladva, száz ölnyi hosszúságu, s korláttal ellátott széles híd vezet a hideg fürdőkhöz. Az épület jobbra eső része a hölgyek, a balra eső pedig a férfiaké. Itt vannak: az uszoda, zuhany, s kosár vagy elkülönített magán hideg fürdők. Épült 1866-ban. Az uszni tanulók itt értekezhetnek az illető uszómesterrel. – Ebeket a fürdőbe vinni nem szabad. A fürdők árát lásd: az árjegyzékben ... Megjegyezzük, hogy ideges egyének, kik félnek első izben – bár alap nélkül – a vizbe bemenni, szólitsák föl az illető uszómestert, s ez fog a nőknek fürdős leányt, a férfiaknak pedig fürdőszolgát adni, hogy első izben aggodalmaikban valaki mellettük legyen. – Magától értendő, hogy erre csak az első izbeni fürdésnél van szükség.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 54-56.</ref> – írta Jalsovics Aladár a fürdőről.
+[[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|center|300px]][[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|center|300px]]
-. június elején elkészült az új, 12 tornyos fürdőház. ''„A balatonfüredi fürdőévad megnyitása mely egyszersmind [[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|right|300px]]Füred ujjáalkotásának ünnepe volt, vasárnap e hó 2-án ment végbe … Az igazgató üdvözlő beszéde után az uj balatoni fürdőház megnyitása következett. Mint már emlitve volt, az uszoda most a keleti részen van. A meghosszabbított esplanádéról csinos híd vezet a nagyszerű építményhez, melyet Czigler Győző műegyetemi tanár terve szerint Horváth József épített. Az uszoda hídja zászlókkal és gallyakkal volt diszítve. Horváth talpraesett beszéde után, melyben köszönetét fejezte ki Vaszary Kolos főapátnak főleg azért, hogy a nagy átalakítási munkálatokkal csupán magyar iparost bízott meg, a fürdőházat építő ácsok sort álltak a híd két felén s így vonultak be a vendégek, a kiket meglepett a fürdőház nagyszerűsége. Délben az igazgató ebédet adott, melyen számos felköszöntőt mondtak. Este czigányzene mellett közvacsora volt. Ezt megelőzőleg az egybegyültek sétát tettek az esplanadon, melyen először gyultak meg a lámpák. A sötét balatonparti sétáknak vége. Harmincz lámpa világítja meg a megnyitás napjától kezdve a fasort."''<ref>Veszprém 1889. jún. 9. 23. sz. 3.</ref>
+<center>'''A balatoni fürdőház 1878-ban és 1889-ben</center>
 A Fővárosi Lapok így mutatta be az új fürdőt: ''„a hideg fürdők uj fa-palotája, mely az esplanade baloldali részén pompázik, Horváth József budapesti műács nemes izléssel s dísszel kiállított szép munkája; becsületére válnék bármely külföldi tavi fürdőhelynek. Beosztása, berendezése kényelmes s a legkövetelőbb igényeket is kielégítheti. A magán cabinok tágasabbak, a férfi- és nőuszoda minden tekintetben célszerűbb mint a régi alkotványban(!), van külön társaságok számára pompásan felszerelt tükörfürdője is s a kabinjai oly mennyiségben, hogy torlódás nem igen fordulhat elő.”''<ref>Endrődi Sándor: Balaton-Füredről. (julius közepén.) = Fővárosi Lapok 1889. 190. sz. 1409-1411.</ref>

←Régebbi változat		A lap 2014. március 27., 11:05-kori változata
51. sor:		51. sor:
	Már a teljes uszoda lebontásának gondolata is felmerült, hiszen a híd helyreállítása nagyon sokba került volna. Munkaerő- és anyaghiány miatt kérdésessé vált, rendbe lehet-e tenni a nyárra. Június végén azonban Vörös János altábornagy utasítására a Bornemissza utászzászlóalj 3. százada (120 fővel) tíznapos gyakorlat keretében egy hét alatt elkészítette. Takarékosságból a hidat keskenyebbre, két méter szélesre építették meg. A 168 méter hosszú hidat 1943. június 29-én adták át ünnepélyesen.<ref>Balaton. 1943. 7. sz. 26.</ref> A rend ekkor az uszodát is renováltatta.<ref>Balatoni Kurir. 1943. júl. 29. 31. sz. 1.</ref>		Már a teljes uszoda lebontásának gondolata is felmerült, hiszen a híd helyreállítása nagyon sokba került volna. Munkaerő- és anyaghiány miatt kérdésessé vált, rendbe lehet-e tenni a nyárra. Június végén azonban Vörös János altábornagy utasítására a Bornemissza utászzászlóalj 3. százada (120 fővel) tíznapos gyakorlat keretében egy hét alatt elkészítette. Takarékosságból a hidat keskenyebbre, két méter szélesre építették meg. A 168 méter hosszú hidat 1943. június 29-én adták át ünnepélyesen.<ref>Balaton. 1943. 7. sz. 26.</ref> A rend ekkor az uszodát is renováltatta.<ref>Balatoni Kurir. 1943. júl. 29. 31. sz. 1.</ref>

−	[[Image:Hidegfurdo_.jpg\|thumb\|right\|200px]]~~     ~~1944 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. 1945. március 25-én az orosz csapatok bevonultak Füredre. A németek által az uszoda nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy mi okból felrobbantak, elpusztítva annak középső és nyugati szárnyát. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők és a szakirodalom különböző napokat jelölt meg: Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett: ''„Uszodánk közepe és nyugati fele repült a levegőbe. A németek hetekkel előbb rengeteg robbanóanyagot halmoztak ott fel. Hogy időzített bomba okozta-e a robbanást, vagy az oroszok robbantották fel az ott lévő anyagot, azt soha sem tudjuk meg.”''– írta április 23-án, Pannonhalmára küldött beszámolójában.<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 182., 187.</ref> Zákonyi Ferenc szerint 28-án robbant fel a fürdő máig ismeretlen okok miatt. Peremartoni Nagy Sándor fotója megörökítette az elpusztult hidegfürdőt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben egy uszályra szerelt kiemelő szerkezettel távolították el.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 336.</ref>	+	[[Image:Hidegfurdo_.jpg\|thumb\|right\|200px]]1944 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. 1945. március 25-én az orosz csapatok bevonultak Füredre. A németek által az uszoda nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy mi okból felrobbantak, elpusztítva annak középső és nyugati szárnyát. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők és a szakirodalom különböző napokat jelölt meg: Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett: ''„Uszodánk közepe és nyugati fele repült a levegőbe. A németek hetekkel előbb rengeteg robbanóanyagot halmoztak ott fel. Hogy időzített bomba okozta-e a robbanást, vagy az oroszok robbantották fel az ott lévő anyagot, azt soha sem tudjuk meg.”''– írta április 23-án, Pannonhalmára küldött beszámolójában.<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003. 182., 187.</ref> Zákonyi Ferenc szerint 28-án robbant fel a fürdő máig ismeretlen okok miatt. Peremartoni Nagy Sándor fotója megörökítette az elpusztult hidegfürdőt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben egy uszályra szerelt kiemelő szerkezettel távolították el.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 336.</ref>

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 [[Image:Hidegfurdo.jpg|thumb|left|300px]]&nbsp; &nbsp; &nbsp;1878-ban a Czuczor Gergely által írt sorok már kissé megváltozott formában, és Kisfaludy Sándornak tulajdonítva szerepeltek a fürdő homlokzatán. ''„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E tó testednek nyújt vidor életerőt.” K. S. A Deák Ferencz vagy Balaton melletti sétány délnyugati részéről, a csemege- és szivaráruda épület bejáratán áthaladva, száz ölnyi hosszúságu, s korláttal ellátott széles híd vezet a hideg fürdőkhöz. Az épület jobbra eső része a hölgyek, a balra eső pedig a férfiaké. Itt vannak: az uszoda, zuhany, s kosár vagy elkülönített magán hideg fürdők. Épült 1866-ban. Az uszni tanulók itt értekezhetnek az illető uszómesterrel. – Ebeket a fürdőbe vinni nem szabad. A fürdők árát lásd: az árjegyzékben ... Megjegyezzük, hogy ideges egyének, kik félnek első izben – bár alap nélkül – a vizbe bemenni, szólitsák föl az illető uszómestert, s ez fog a nőknek fürdős leányt, a férfiaknak pedig fürdőszolgát adni, hogy első izben aggodalmaikban valaki mellettük legyen. – Magától értendő, hogy erre csak az első izbeni fürdésnél van szükség.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 54-56.</ref> – írta Jalsovics Aladár a fürdőről.
-[[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|right|300px]]&nbsp; &nbsp; &nbsp;1889. június elején elkészült az új, 12 tornyos fürdőház. ''„A balatonfüredi fürdőévad megnyitása mely egyszersmind Füred ujjáalkotásának ünnepe volt, vasárnap e hó 2-án ment végbe … Az igazgató üdvözlő beszéde után az uj balatoni fürdőház megnyitása következett. Mint már emlitve volt, az uszoda most a keleti részen van. A meghosszabbított esplanádéról csinos híd vezet a nagyszerű építményhez, melyet Czigler Győző műegyetemi tanár terve szerint Horváth József épített. Az uszoda hídja zászlókkal és gallyakkal volt diszítve. Horváth talpraesett beszéde után, melyben köszönetét fejezte ki Vaszary Kolos főapátnak főleg azért, hogy a nagy átalakítási munkálatokkal csupán magyar iparost bízott meg, a fürdőházat építő ácsok sort álltak a híd két felén s így vonultak be a vendégek, a kiket meglepett a fürdőház nagyszerűsége. Délben az igazgató ebédet adott, melyen számos felköszöntőt mondtak. Este czigányzene mellett közvacsora volt. Ezt megelőzőleg az egybegyültek sétát tettek az esplanadon, melyen először gyultak meg a lámpák. A sötét balatonparti sétáknak vége. Harmincz lámpa világítja meg a megnyitás napjától kezdve a fasort."''<ref>Veszprém 1889. jún. 9. 23. sz. 3.</ref>
+[[Image:Hidegfurdo-.jpg|thumb|right|300px]]
 A Fővárosi Lapok így mutatta be az új fürdőt: ''„a hideg fürdők uj fa-palotája, mely az esplanade baloldali részén pompázik, Horváth József budapesti műács nemes izléssel s dísszel kiállított szép munkája; becsületére válnék bármely külföldi tavi fürdőhelynek. Beosztása, berendezése kényelmes s a legkövetelőbb igényeket is kielégítheti. A magán cabinok tágasabbak, a férfi- és nőuszoda minden tekintetben célszerűbb mint a régi alkotványban(!), van külön társaságok számára pompásan felszerelt tükörfürdője is s a kabinjai oly mennyiségben, hogy torlódás nem igen fordulhat elő.”''<ref>Endrődi Sándor: Balaton-Füredről. (julius közepén.) = Fővárosi Lapok 1889. 190. sz. 1409-1411.</ref>