Balaton apadása - Laptörténet

Fdanko, 2017. február 24., 13:56-n

2017-02-24T13:56:19Z

Fdanko, 2016. július 26., 16:17-n

2016-07-26T16:17:29Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-09T12:33:10Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 14:33-n

2013-03-29T14:33:16Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Az elmúlt években, főleg 2002- ben mind több hírt olvashattunk, hallhattunk a Balaton vízszintjének rendkívül alac...”

2011-09-29T09:45:06Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az elmúlt években, főleg 2002- ben mind több hírt olvashattunk, hallhattunk a Balaton vízszintjének rendkívül alac...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Az elmúlt években, főleg 2002- ben mind több hírt olvashattunk, hallhattunk a Balaton vízszintjének rendkívül alacsony voltáról. Különféle ötletek születtek a “hiányzó” vízmennyiség pótlására és a szakemberek leginkább a Rába folyóból tartják megoldhatónak, sok milliárd forintért. Természetesen sokan vannak akik elleneznek bármilyen mesterséges beavatkozást a Sió zsilipje zárva tartásának kivételével. A múltban is nagyon sokszor volt alacsony a vízszint, ugyanakkor előfordultak magas vízállású évek is. Utóbbiakról a Sió megnyitása óta kevesebbet hallottunk, mert a szabályozás lehetősége adott volt. Tekintsünk vissza erre a témára vonatokozó irodalomban található néhány forrásmunkára.

[[Image:Balaton_mélység_összegasonlítás.jpg|thumb|Aczél József rajza]]

Egy kevéssé ismert írás adataival közelítsünk a címben jelzett témához, bővítve ismereteinket a Balatonnal foglalkozó igen gazdag irodalomból. E munka ''“A BALATON hydrographiai leírás”'' címet viseli, Aczél József tollából. Az alig 30 oldalas kis füzet előszava így szól: ''“A Balatonról önálló munka még nem jelent meg irodalmunkban; hírlapokban, tudományos folyóiratokban, fürdői zsebkönyvekben csak egy vagy más szempontból írtak róla. Igénytelen munkámnak czélja úgy irodalmi búvárkodásaim, mint saját észleléseim alapján rendszeresen és kritikailag tárgyalni mindazt, a mi a “magyar tenger”- re vonatkozik. Budapesten, 1889. augusztus havában. ACZÉL JÓZSEF gymnasiumi tanár.”'' A könyvecske a Balaton jellemzőinek ismertetésével kezdődik, aminek érdekessége, hogy mint írja ''“Átlagos mélysége 8-10 méter, legnagyobb mélysége azonban Tihanynál 45 m.”'' Erre vonatkozóan egy saját kézzel rajzolt ábrát közöl, ami az európai tavakkal hasonlítja össze a Balatont. (Megjegyzés: Aczél József sírja az almádi temetőben található!)

[[Image:Balaton_vízállás_grafikon.jpg|thumb|left|Mérési adatok grafikonja]]

Mai szemmel abszurdumnak tűnik a 8-10 m-es vízmélység, pedig a szakirodalomban van erre hiteles adatunk, amit a mellékelt grafikon is bizonyít. A mindenkori vízállást ábrázoló görbe szerint az 1730- 1790 évek között a vízszint csaknem folyamatosan 110,50 m Adria felett volt. Ez több mint 5 méterrel magasabb az 1880-as években közel állandónak tekinthető 105,00 m A. f. körüli vízszint. Ezt figyelembe véve a mai 3,5 m átlagos mélységgel szemben 8,5-9 m minden további nélkül elképzelhető és eszerint nem sokat tévedett a szerző. Természetesen a tihanyi 45 m-es mélység még ez esetben sem állja meg a helyét.

A mellékelt grafikonon láthatjuk, hogy az 1850-ben mért 105,00 m A. f. vízszint évről-évre folyamatosan, megszakítás nélkül csökkent és 1867-ben a 102,70 m A.f. volt a mélypontja, ami 2,30 m mértékű vízszint csökkenést jelentett. Miután a mai normál szint 105,00 m A. f. körül van és ha ehhez viszonyítjuk az akkori több mint két méteres csökkenést láthatjuk, hogy a mai szintnél sokkal alacsonyabb vízállás is volt.

A Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számában a következő híradás volt olvasható: ''“Apad a Balaton. Almádiban olyan alacsony, hogy a fürdőházak alatt lehet járni. Joó János fürdőigazgató kihordatja az iszapot…”'' A fürdőházról kiadott képes levelezőlapok egyikén jól látszik a viszonylag alacsony vízszint, ugyanakkor a parti sétány szintje nem sokkal alacsonyabb a mainál.

Lehet, hogy nem is kellene annyira szorgalmazni a Rábából történő vízutánpótlást?

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 3. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 3. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2003/UAU_2003_03.pdf 2003. (15. évf.) 3. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az elmúlt években, főleg 2002- ben mind több hírt olvashattunk, hallhattunk a Balaton vízszintjének rendkívül alacsony voltáról. Különféle ötletek születtek a “hiányzó” vízmennyiség pótlására és a szakemberek leginkább a Rába folyóból tartják megoldhatónak, sok milliárd forintért. Természetesen sokan vannak akik elleneznek bármilyen mesterséges beavatkozást a Sió zsilipje zárva tartásának kivételével. A múltban is nagyon sokszor volt alacsony a vízszint, ugyanakkor előfordultak magas vízállású évek is. Utóbbiakról a Sió megnyitása óta kevesebbet hallottunk, mert a szabályozás lehetősége adott volt. Tekintsünk vissza erre a témára vonatokozó irodalomban található néhány forrásmunkára.
-[[Image:Balaton_mélység_összegasonlítás.jpg|thumb|Aczél József rajza]]
+[[Image:Balaton_melyseg_osszegasonlitas.jpg|thumb|Aczél József rajza]]
 Egy kevéssé ismert írás adataival közelítsünk a címben jelzett témához, bővítve ismereteinket a Balatonnal foglalkozó igen gazdag irodalomból. E munka ''“A BALATON hydrographiai leírás”'' címet viseli, Aczél József tollából. Az alig 30 oldalas kis füzet előszava így szól: ''“A Balatonról önálló munka még nem jelent meg irodalmunkban; hírlapokban, tudományos folyóiratokban, fürdői zsebkönyvekben csak egy vagy más szempontból írtak róla. Igénytelen munkámnak czélja úgy irodalmi búvárkodásaim, mint saját észleléseim alapján rendszeresen és kritikailag tárgyalni mindazt, a mi a “magyar tenger”- re vonatkozik. Budapesten, 1889. augusztus havában. ACZÉL JÓZSEF gymnasiumi tanár.”'' A könyvecske a Balaton jellemzőinek ismertetésével kezdődik, aminek érdekessége, hogy mint írja ''“Átlagos mélysége 8-10 méter, legnagyobb mélysége azonban Tihanynál 45 m.”'' Erre vonatkozóan egy saját kézzel rajzolt ábrát közöl, ami az európai tavakkal hasonlítja össze a Balatont. (Megjegyzés: Aczél József sírja az almádi temetőben található!)

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Egy kevéssé ismert írás adataival közelítsünk a címben jelzett témához, bővítve ismereteinket a Balatonnal foglalkozó igen gazdag irodalomból. E munka ''“A BALATON hydrographiai leírás”'' címet viseli, Aczél József tollából. Az alig 30 oldalas kis füzet előszava így szól: ''“A Balatonról önálló munka még nem jelent meg irodalmunkban; hírlapokban, tudományos folyóiratokban, fürdői zsebkönyvekben csak egy vagy más szempontból írtak róla. Igénytelen munkámnak czélja úgy irodalmi búvárkodásaim, mint saját észleléseim alapján rendszeresen és kritikailag tárgyalni mindazt, a mi a “magyar tenger”- re vonatkozik. Budapesten, 1889. augusztus havában. ACZÉL JÓZSEF gymnasiumi tanár.”'' A könyvecske a Balaton jellemzőinek ismertetésével kezdődik, aminek érdekessége, hogy mint írja ''“Átlagos mélysége 8-10 méter, legnagyobb mélysége azonban Tihanynál 45 m.”'' Erre vonatkozóan egy saját kézzel rajzolt ábrát közöl, ami az európai tavakkal hasonlítja össze a Balatont. (Megjegyzés: Aczél József sírja az almádi temetőben található!)
-[[Image:Balaton_vízállás_grafikon.jpg|thumb|left|Mérési adatok grafikonja]]
+[[Image:Balaton_vizallas_grafikon.jpg|thumb|left|Mérési adatok grafikonja]]
 Mai szemmel abszurdumnak tűnik a 8-10 m-es vízmélység, pedig a szakirodalomban van erre hiteles adatunk, amit a mellékelt grafikon is bizonyít. A mindenkori vízállást ábrázoló görbe szerint az 1730- 1790 évek között a vízszint csaknem folyamatosan 110,50 m Adria felett volt. Ez több mint 5 méterrel magasabb az 1880-as években közel állandónak tekinthető 105,00 m A. f. körüli vízszint. Ezt figyelembe véve a mai 3,5 m átlagos mélységgel szemben 8,5-9 m minden további nélkül elképzelhető és eszerint nem sokat tévedett a szerző. Természetesen a tihanyi 45 m-es mélység még ez esetben sem állja meg a helyét.