Balaton régi partja... - Laptörténet

Fdanko, 2017. február 27., 15:38-n

2017-02-27T15:38:33Z

Fdanko, 2017. február 24., 15:07-n

2017-02-24T15:07:16Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-09T12:45:40Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 14:35-n

2013-03-29T14:35:43Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Almádiban nagyon sokan hallották azt a történetet, illetve mondást, hogy a Balaton partja régen sokkal „feljebb” ...”

2011-09-19T09:14:23Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádiban nagyon sokan hallották azt a történetet, illetve mondást, hogy a Balaton partja régen sokkal „feljebb” ...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Almádiban nagyon sokan hallották azt a történetet, illetve mondást, hogy a Balaton partja régen sokkal „feljebb” volt és az egykori Zsák vendéglő (megnyílt 1898. május 1-én) udvarán álló nagy fűzfához kötötték ki ladikjukat a halászok. Ez nagyon kedves és érdekes adalék Almádi történetéhez - főleg ha állna még a Zsák vendéglő a nagy fűzfával - de sajnos ilyen vonatkozásban nem igaz.

[[Image:Vízszint_térkép.jpg|thumb|Térképrészlet a legmagasabb vízszint jelölésével]]

A Balaton vízszintje és ennek következtében a partvonala, elég gyakran változott. Ennek részletes adatait megtalálhatjuk, Dr. Bendefy-Dr. V. Nagy, „A Balaton évszázados partvonalváltozásai” című kitűnő munkájában. A történeti áttekintésben két szélső értéket találhatunk, nevezetesen 104,50 m és 113.30 m Adria feletti magassággal. Az első adat Galerius császár (Kr. u. 293-311) idejében megépített zsilip és levezető vízfolyás kialakítása utáni vízszintet jelenti, ami alig különbözik a mai átlagos vízszinttől. Itt meg kell említeni, hogy ez a vízfolyás nem a mai Sió csatorna nyomvonalával azonos helyen, hanem attól északkeletre, a Siófok-Mocsolád vasútvonal közelében volt, ugyanis itt található a Balaton déli partjának legmélyebb pontja.

A római birodalom bukása utáni időkben pusztulásnak indult minden római építménnyel együtt a Balaton vízszintjét szabályozó zsilip is. Az állapotokat jól jellemzi a következő néhány soros idézet az említett forrásmunkából:

''„A rómaiak Pannóniából való kivonulását megelőző és követő háborús események a Balaton környékét valóban lakatlanná tették. A déli part települései és falvai, nem különben az északi part gyönyörű villái (Balácza stb.) sorra elpusztultak A hozzájuk vezető bekötőutak tönkrementek, mindent felvert a gaz és gyom. És ahogy a Balaton vízállása (a Galerius építette zsilip szétrombolása után) fokozatosan, ismét emelkedni kezdett, a tó messze környéke annál inkább emlékeztetett a 2000 évvel ezelőtti állapotokra, lakatlan, elhagyott, ember-elkerülte, félelmetes ingovánnyá változott.”''

[[Image:Vízszint_grafikon.jpg|thumb|left|A Balaton vízállásainak görbéje Kr.e. 800-tól napjainking]]

A legmagasabb vízállás (113,30 m A.f.) a tatárjárás idején, valamint a török hódoltság korában volt. Az 1700-as és az 1800-as évek első felében többször foglalkoztak a Balaton lecsapolásával, mondván milyen szép nagy szántó területeket lehetne ezáltal nyerni. Csak a tó legmélyebb részén hagyták volna meg a vizet, ahol a csatornaszerű vízen a hajózást biztosítani szándékozták a tervek szerzői.

Ezek a tervek szerencsére nem valósultak meg, ellenben 1863-ban elkészült a Sió zsilipje és ünnepélyes felavatására október 25-én került sor. A víztükör ezután többször változott, mert a Déli Vaspálya Társaság (aki a déli parton 1861-ben megépítette a vasutat) a vasút igényének megfelelően „gazdálkodott” a vízzel. A legalacsonyabb értéket 1867. szeptember 28-án mérték, amikor 102,58 m A.f. volt a víztükör szintje. Ez azt jelentette, hogy a mainál jó két méterrel volt alacsonyabb a vízszint!

Nézzük meg Almádiban hol lehetett a vízpart a török hódoltság idején. Ezt néhány utca, illetve épület megnevezésével lehetséges bemutatni ami azt jelenti, hogy a közölt telek, vagy annak jelentős része víz alatt volt. Ilyenek: a Baross Gábor u. 18 és 23, a Petőfi Sándor u. 2 és 5, Park u. 6, Hétvezér u. 15, Balaton u. 10, Hadak útja 4, Damjanich u. 43, Szabadság u. 76, a teljesség igénye nélkül. Az Óvári útnak a Váczi Mihály iskola utáni szakaszát 2-3 m magasan borította víz. A Fűzfői út egészen a Huba utcáig víz alatt volt és a partvonal a Tüzép telep közepén húzódott.

A régészeti topográfiából ismert adat, hogy a régi budatavai strand melletti „lóúsztató”-nál a víz alól sok római korból származó lelet került elő. Tehát akkor ott vízpart volt, a török hódoltság idején viszont ugyanezen a partszakaszon kb. 8 m mély volt a Balaton!

Végül még egy támpont, hogy képünk legyen a legmagasabb vízállásról: a volt Auróra étterem, a leendő Kulturális Központ telkén, elég nehezen hihető de igaz, 5 m mély víz hullámzott!

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2000. (12. évf.) 2. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2000. (12. évf.) 2. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2000/UAU_2000_02.pdf 2000. (12. évf.) 2. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Almádiban nagyon sokan hallották azt a történetet, illetve mondást, hogy a Balaton partja régen sokkal „feljebb” volt és az egykori Zsák vendéglő (megnyílt 1898. május 1-én) udvarán álló nagy fűzfához kötötték ki ladikjukat a halászok. Ez nagyon kedves és érdekes adalék Almádi történetéhez - főleg ha állna még a Zsák vendéglő a nagy fűzfával - de sajnos ilyen vonatkozásban nem igaz.
-[[Image:Vízszint_térkép.jpg|thumb|Térképrészlet a legmagasabb vízszint jelölésével]]
+[[Image:Vizszint_terkep.jpg|thumb|Térképrészlet a legmagasabb vízszint jelölésével]]
 A Balaton vízszintje és ennek következtében a partvonala, elég gyakran változott. Ennek részletes adatait megtalálhatjuk, Dr. Bendefy-Dr. V. Nagy, „A Balaton évszázados partvonalváltozásai” című kitűnő munkájában. A történeti áttekintésben két szélső értéket találhatunk, nevezetesen 104,50 m és 113.30 m Adria feletti magassággal. Az első adat Galerius császár (Kr. u. 293-311) idejében megépített zsilip és levezető vízfolyás kialakítása utáni vízszintet jelenti, ami alig különbözik a mai átlagos vízszinttől. Itt meg kell említeni, hogy ez a vízfolyás nem a mai Sió csatorna nyomvonalával azonos helyen, hanem attól északkeletre, a Siófok-Mocsolád vasútvonal közelében volt, ugyanis itt található a Balaton déli partjának legmélyebb pontja.

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 ''„A rómaiak Pannóniából való kivonulását megelőző és követő háborús események a Balaton környékét valóban lakatlanná tették. A déli part települései és falvai, nem különben az északi part gyönyörű villái (Balácza stb.) sorra elpusztultak A hozzájuk vezető bekötőutak tönkrementek, mindent felvert a gaz és gyom. És ahogy a Balaton vízállása (a Galerius építette zsilip szétrombolása után) fokozatosan, ismét emelkedni kezdett, a tó messze környéke annál inkább emlékeztetett a 2000 évvel ezelőtti állapotokra, lakatlan, elhagyott, ember-elkerülte, félelmetes ingovánnyá változott.”''
-[[Image:Vízszint_grafikon.jpg|thumb|left|A Balaton vízállásainak görbéje Kr.e. 800-tól napjainking]]
+[[Image:Vizszint_grafikon.jpg|thumb|left|A Balaton vízállásainak görbéje Kr.e. 800-tól napjainking]]
 A legmagasabb vízállás (113,30 m A.f.) a tatárjárás idején, valamint a török hódoltság korában volt. Az 1700-as és az 1800-as évek első felében többször foglalkoztak a Balaton lecsapolásával, mondván milyen szép nagy szántó területeket lehetne ezáltal nyerni. Csak a tó legmélyebb részén hagyták volna meg a vizet, ahol a csatornaszerű vízen a hajózást biztosítani szándékozták a tervek szerzői.