Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész) - Laptörténet

Fdanko, 2017. május 10., 16:26-n

2017-05-10T16:26:02Z

Fdanko, 2015. augusztus 26., 12:06-n

2015-08-26T12:06:15Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-09T12:59:56Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 14:52-n

2013-03-29T14:52:20Z

Fdanko, 2012. február 17., 14:32-n

2012-02-17T14:32:00Z

Fdanko, 2012. február 17., 14:31-n

2012-02-17T14:31:34Z

Solti Gábor, 2011. szeptember 22., 12:00-n

2011-09-22T12:00:01Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Mint ismeretes Almádi településtörténetében 1945 előtt két részvénytársaság játszott döntő szerepet. Az egyi...”

2011-09-22T11:59:24Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Mint ismeretes Almádi településtörténetében 1945 előtt két részvénytársaság játszott döntő szerepet. Az egyi...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Mint ismeretes Almádi településtörténetében 1945 előtt két részvénytársaság játszott döntő szerepet. Az egyik, a korábban alapított „Almádi Fürdő Rt.” volt és 1883-1918 között alapozta meg a község fejlődését. A másik a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 1918-1939 között tevékenykedett az I. világháborút követő években először politikailag, később pedig gazdaságilag egyaránt igen nehéz időszakban. A töredékesen megmaradt és levéltárban őrzött íratok alapján érdemes áttekinteni milyenek voltak a pénzügyi gazdasági lehetőségei és mit tudott megvalósítani terveiből.

[[Image:Balatonalmádi_Fürdő_rt_részvény.jpg|thumb|A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. részvénye]]

A társasagot, amelyik 1918. október 20-án tartotta alakuló közgyűlését 1918. december 8-án jegyezte be a veszprémi cégbíróság, ezzel megkezdte jogszerű működését. Az Rt. 50 évi időtartamra alakult Balatonalmádi székhellyel, a vállalkozás tárgya: ''„természetes és mesterséges módon fürdő illetve gyogyfürdőüzem folytatása, telkek vásárlása, azokon nyaralóházak, szanatóriumok, szállodák és szórakozó helyek létesítése és üzemben tartása; kőbánya nyitása, termékének feldolgozása s ezeknek, úgy egyéb építési anyagoknak forgalomba hozatala, végül mezőgazdasági és ipari üzemek létesítése.”'' Előzőekből látható, hogy milyen széles tevékenységi kört kívántak folytatni, ami csak részben valósult meg, ugyanis nem építettek szanatóriumokat, igényes szállodákat, nem volt kőbányájuk és építőanyagot forgalmazó kereskedésük, nem létesítettek ipari és mezőgazdasági üzemeket Utóbbiak meglehetős ellentmondásban voltak a szanatóriumokkal és az igényes szállodákkal kapcsolatos elképzeléseikkel.

Az Rt. 2 000 000 korona alaptőkével, azaz 2000 darab 1000 korona névértékű részvény kibocsátásával alakult meg, amit többször fel kellett emelni a rendkívüli infláció miatt. Az alaptőke értéktelenedésére egy adat 1924 évben a strandi pénztárosnő 4 havi fizetése 2 059 000 korona volt Az alaptőke emelések figyelemreméltó adatai:

{|
|1922. szeptember 27.||4 000 000 korona
|-
|1923. december 13.||100 000 000 korona
|-
|1925. szeptember 1.||250 000 000 korona
|-
|1927- ben az új pénz bevezetésével   ||125 000 pengő, ami = 1 526 500 000 koronával.
|}

Külön gondot jelentett az a tény, hogy a Balaton-parti területeknek a veszprémi káptalan volt a tulajdonosa, tőle kellett azokat bérelni megfelelő haszonbérleti díj ellenében. Dr. Óvári Ferenc az Rt. elnöke, mindent elkövetett annak erdekében, hogy ez a helyzet megszűnjön. Ez több éves kitartó munkálkodásának eredményeként meg is történt. Az Rt. igazgatósága évente részletes jelentést készített a közgyűlés számára, ezeknek egy része fennmaradt, de többnyire hiányos kéziratban, illetve piszkozatban.

Az Rt. megalakulásakor csak a Brenner Lőrinc által 1877-ben alapított régi fürdőházat üzemeltette. Az első üzleti évük az 1919, a második pedig az 1920 évi volt. Utóbbiban levéltári iratok rögzítik, hogy a rossz állapotú fürdőház fenntartása nagyon sokba került. Azt igazgatósági jelentés megállapította ''„egy modern strandfürdő létesítésének szükségességét.”'' Ennek érdekében az egész évi nyereséget 35 070 koronát, eltették erre a célra, majd az 1921 évi eredményt 90 504 koronát hozzáadva, 1922 márciusában megkezdték az építkezést és már júniusban meg is nyitották a strandfürdő első ütemét. Az építésre 804 145 koronát fizettek ki. Hitelt nem sikerült szerezniük sem a budapesti, sem a külföldi bankoktól. Változatlanul súlyos teherként említik a „rozzant fürdőház" fenntartásának költségeit. Szeretnék lebontani, de a káptalan nem járul hozzá, hiába kéri tőlük az Rt.

Az 1922-es üzleti évről szóló beszámoló lényegesebb adatai, illetve megállapításai:

- Megépítették a strandfürdőt, sokba került. A Veszprémi Takarékpénztártól folyószámla hitelt vettek fel, amelyik az év végén 2 523 806 koronát tett ki, éves kamata pedig 120 848 korona volt. Ezért elhatározták a teljes részvénytőke lehívását.

- A jövedelmezőség lényegesen javult. A tiszta jövedelem összege 357 433 korona volt.

- Gyógy és zenedíj (kurtaxa) felemelése ellenére sem fedezte a parkfenntartás és a zenedíj költségét. Utóbbihoz tudni kell, hogy évente szerződtettek zenekart a szezonra.

- A fürdőhely további fejlesztésére (igazgatósági épület és szálloda építése, régi fürdőház jókarba helyezése, strandfürdő kibővítésére ) javasolják a részvénytőke felemelését 100 000 000 koronára. Ez, mint korábban említésre került megtörtént.

Az 1923-as üzleti év adatai nem ismertek, csak a tisztviselői fizetések listája található az iratok között, a következők szerint:

{|
|Gauss C. Lajos fürdőigazgató||III. 31-ig||55 500 korona
|-
|Vass Dezső új fürdőigazgató||IV 1-től XII. 31-ig||1 161 750 korona
|-
|Nemes Nagy Zoltán fürdőorvos<br>étkezési pénz||2 hónapra||180 000 korona
|-
|Sebella Olga titkárnő||VI. 1 - X.31-ig||167 500 korona
|-
|özv. Balogh Lajosné pénztárosnő||VI. 1 - IX. 15-ig||120 000 korona
|-
|Bagoly Béláné pénztárosnő||VIII. l- IX. 30-ig||100 000 korona
|-
|Demjén Márton írnok||VIII. l - IX. 30-ig||<ins>22 500 korona</ins>
|-
| ||összesen||||1 807 250 korona
|}

Az 1924-es üzleti évről szintén kevés adattal rendelkezünk. A tiszta jövedelem 22 889 584 korona volt, amit a tartalékalapba helyeztek. Az alkalmazottak száma igazgatótól a csónakosig összesen 9 fő volt, és ez évben 54 041 500 korona fizetést kaptak. Mint már említésre került a terület birtokosa a veszprémi káptalan volt és az Rt. haszonbérleti díjat fizetett. Ez a jövedelem 15 %-a + a bérelt terület adója volt, ami ebben az évben 19 241 830 koronát tett ki.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 1. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 1. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2001/UAU_2001_01.pdf 2001. (13. évf.) 1. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 64. sor: / 64. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 1. sz. 2. p.
-[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 ==Kapcsolódó Cikkek==
-[[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (II. rész)]]
+*[[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (II. rész)]]
-[[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (III. rész)]]
+*[[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (III. rész)]]
-[[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (IV. befejező rész)]]
+*[[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (IV. befejező rész)]]
 ==Forrás==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Mint ismeretes Almádi településtörténetében 1945 előtt két részvénytársaság játszott döntő szerepet. Az egyik, a korábban alapított „Almádi Fürdő Rt.” volt és 1883-1918 között alapozta meg a község fejlődését. A másik a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 1918-1939 között tevékenykedett az I. világháborút követő években először politikailag, később pedig gazdaságilag egyaránt igen nehéz időszakban. A töredékesen megmaradt és levéltárban őrzött íratok alapján érdemes áttekinteni milyenek voltak a pénzügyi gazdasági lehetőségei és mit tudott megvalósítani terveiből.
-[[Image:Balatonalmádi_Fürdő_rt_részvény.jpg|thumb|A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. részvénye]]
+[[Image:Balatonalmadi_Furdo_rt_reszveny.jpg|thumb|A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. részvénye]]
 A társasagot, amelyik 1918. október 20-án tartotta alakuló közgyűlését 1918. december 8-án jegyezte be a veszprémi cégbíróság, ezzel megkezdte jogszerű működését. Az Rt. 50 évi időtartamra alakult Balatonalmádi székhellyel, a vállalkozás tárgya: ''„természetes és mesterséges módon fürdő illetve gyogyfürdőüzem folytatása, telkek vásárlása, azokon nyaralóházak, szanatóriumok, szállodák és szórakozó helyek létesítése és üzemben tartása; kőbánya nyitása, termékének feldolgozása s ezeknek, úgy egyéb építési anyagoknak forgalomba hozatala, végül mezőgazdasági és ipari üzemek létesítése.”'' Előzőekből látható, hogy milyen széles tevékenységi kört kívántak folytatni, ami csak részben valósult meg, ugyanis nem építettek szanatóriumokat, igényes szállodákat, nem volt kőbányájuk és építőanyagot forgalmazó kereskedésük, nem létesítettek ipari és mezőgazdasági üzemeket Utóbbiak meglehetős ellentmondásban voltak a szanatóriumokkal és az igényes szállodákkal kapcsolatos elképzeléseikkel.

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 Az 1922-es üzleti évről szóló beszámoló lényegesebb adatai, illetve megállapításai:
-- Megépítették a strandfürdőt, sokba került. A Veszprémi Takarékpénztártól folyószámla hitelt vettek fel, amelyik az év végén 2 523 806 koronát tett ki, éves kamata pedig 120 848 korona volt. Ezért elhatározták a teljes részvénytőke lehívását.
+*Megépítették a strandfürdőt, sokba került. A Veszprémi Takarékpénztártól folyószámla hitelt vettek fel, amelyik az év végén 2 523 806 koronát tett ki, éves kamata pedig 120 848 korona volt. Ezért elhatározták a teljes részvénytőke lehívását.
+*A jövedelmezőség lényegesen javult. A tiszta jövedelem összege 357 433 korona volt.
-- A jövedelmezőség lényegesen javult. A tiszta jövedelem összege 357 433 korona volt.
+*Gyógy és zenedíj (kurtaxa) felemelése ellenére sem fedezte a parkfenntartás és a zenedíj költségét. Utóbbihoz tudni kell, hogy évente szerződtettek zenekart a szezonra.
+*A fürdőhely további fejlesztésére (igazgatósági épület és szálloda építése, régi fürdőház jókarba helyezése, strandfürdő kibővítésére ) javasolják a részvénytőke felemelését 100 000 000 koronára. Ez, mint korábban említésre került megtörtént.
-- Gyógy és zenedíj (kurtaxa) felemelése ellenére sem fedezte a parkfenntartás és a zenedíj költségét. Utóbbihoz tudni kell, hogy évente szerződtettek zenekart a szezonra.
-−
-- A fürdőhely további fejlesztésére (igazgatósági épület és szálloda építése, régi fürdőház jókarba helyezése, strandfürdő kibővítésére ) javasolják a részvénytőke felemelését 100 000 000 koronára. Ez, mint korábban említésre került megtörtént.
 Az 1923-as üzleti év adatai nem ismertek, csak a tisztviselői fizetések listája található az iratok között, a következők szerint:

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 |Gauss C. Lajos fürdőigazgató||III. 31-ig||55 500 korona
 |-
-|Vass Dezső új fürdőigazgató||IV 1-től XII. 31-ig||1 161 750 korona
+|Vass Dezső új fürdőigazgató||IV 1-től XII. 31-ig&nbsp;&nbsp;||1 161 750 korona
 |-
 |Nemes Nagy Zoltán fürdőorvos<br>étkezési pénz||2 hónapra||180 000 korona
@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 |özv. Balogh Lajosné pénztárosnő||VI. 1 - IX. 15-ig||120 000 korona
 |-
-|Bagoly Béláné pénztárosnő||VIII. l- IX. 30-ig||100 000 korona
+|Bagoly Béláné pénztárosnő&nbsp;&nbsp;||VIII. l- IX. 30-ig||100 000 korona
 |-
 |Demjén Márton írnok||VIII. l - IX. 30-ig||<ins>22 500 korona</ins>