Balatoni Borok Háza - Laptörténet

Pszollas, 2014. június 28., 14:33-n

2014-06-28T14:33:19Z

Pszollas, 2014. június 28., 14:33-n

2014-06-28T14:33:05Z

Scheer, 2014. március 28., 10:57-n

2014-03-28T10:57:21Z

Scheer, 2014. március 28., 10:55-n

2014-03-28T10:55:36Z

Scheer, 2014. március 28., 10:44-n

2014-03-28T10:44:14Z

Scheer, 2014. március 28., 10:43-n

2014-03-28T10:43:40Z

Scheer, 2014. március 28., 10:21-n

2014-03-28T10:21:25Z

Scheer, 2014. március 28., 10:19-n

2014-03-28T10:19:41Z

Scheer, 2014. március 28., 10:19-n

2014-03-28T10:19:09Z

Scheer, 2014. március 28., 10:17-n

2014-03-28T10:17:02Z

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 |felújítva=a 2000-es években
 }}
 Balatonfüred, Blaha u. 5.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Balatonfüred, Blaha u. 5.
@@ 5. sor: / 17. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;2006-ban nyitották meg benne a Balatoni Borok Házát.
-[[Image:borokhaza.jpg|thumb|right|300px]]
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A ház falán 1986-ban elhelyezett emléktábla szerint ebben a házban gyógyította a szívbetegeket több mint 40 éven át dr. Sümegi József fürdőorvos (1861–1945), akinek jelentős érdemei voltak a füredi szénsavas gyógyfürdő fejlesztésében.

←Régebbi változat		A lap 2014. március 28., 10:57-kori változata
13. sor:		13. sor:


−	[[Image:engelvilla.jpg\|thumb\|left\|300px\|Az Engel-villa 1914-ben]]       A nyaralót dr. [[Engel Gyula]] fürdőorvos (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 25.) építtette. A Blaha Lujza füredi baráti köréhez tartozó orvosról és feleségéről a színésznő naplójában is megemlékezik, innen tudjuk, hogy Engelék tőle vették a telket.	+	[[Image:engelvilla.jpg\|thumb\|left\|300px\|Az Engel-villa 1914-ben]]       A nyaralót dr. [[Engel Gyula]] fürdőorvos (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 25.) építtette. A [[Blaha Lujza]] füredi baráti köréhez tartozó orvosról és feleségéről a színésznő naplójában is megemlékezik, innen tudjuk, hogy Engelék tőle vették a telket.

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 Ebben az évben jelent meg Jalsovics Aladár A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei című könyve, amelynek egészségügyi és fürdészeti mellékletét ő írta. Ezekben az években állandó füredi orvosként télen is itt lakott az Ó fürdőház emeleti lakásában.<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 65.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1892-ben megnősült, ettől kezdve télen Budapesten gyakorlóorvos, nyáron Füreden mint fürdőorvos tevékenykedett.  Ahogy Blaha is jellemezte, sokoldalú, művelt, kedélyes, művészi hajlamokkal megáldott orvos volt. 1882-ben a Balatonfüreden megalakult Balaton Egylet gyógyászati szakosztályában Huray István elnök mellett titkárnak választották.<ref>Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1893. II. k. 1310-1311.</ref>  Még 1888-ban is ő az orvosa a szeretetháznak, ebben az évben festette meg az alapító Molnár Aladár arcképét.<ref>Sziklay János: Mit csinált a régi Balaton-egylet? Veszprém, 1935. 12.</ref>
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1892-ben megnősült, ettől kezdve télen Budapesten gyakorlóorvos, nyáron Füreden mint fürdőorvos tevékenykedett.  Ahogy Blaha is jellemezte, sokoldalú, művelt, kedélyes, művészi hajlamokkal megáldott orvos volt. 1882-ben a Balatonfüreden megalakult Balaton Egylet gyógyászati szakosztályában Huray István elnök mellett titkárnak választották.<ref>Sziklay János: Mit csinált a régi Balaton-egylet? Veszprém, 1935. 12.</ref>  Még 1888-ban is ő az orvosa a szeretetháznak, ebben az évben festette meg az alapító Molnár Aladár arcképét.<ref>A balaton-füredi Erzsébet-Szeretetház VI. értesítője. 1898. 8.</ref>
-Tevékenyen részt vett a fürdőtelep nyári társasági életében is: ''„… a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt, napról-napra a közönség szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”''<ref>A balaton-füredi Erzsébet-Szeretetház VI. értesítője. 1898. 8.</ref>  – írta 1893-ban a Balaton.
+Tevékenyen részt vett a fürdőtelep nyári társasági életében is: ''„… a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt, napról-napra a közönség szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”''<ref>Balaton. 1893. aug. 13. 9. sz. 3.</ref> – írta 1893-ban a Balaton.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1911. december 25-én halt meg, héber és magyar feliratú fekete gránit síremléke a Vázsonyi utcai zsidó temetőben áll.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1911. december 25-én halt meg, héber és magyar feliratú fekete gránit síremléke a Vázsonyi utcai zsidó temetőben áll.<ref>Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred. 2004. 105.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914-ben az özvegy tulajdonában lévő házban kiadó volt több kisebb-nagyobb családi lakás, konyhával, teljes berendezéssel, de külön szobákban is meg lehetett szállni.  1917-ben még élt Engel Gyuláné, a villa az ő tulajdonában volt. Az 1940-ben készült házjegyzék szerint az épület gazdája már Fái Szergiusz.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914-ben az özvegy tulajdonában lévő házban kiadó volt több kisebb-nagyobb családi lakás, konyhával, teljes berendezéssel, de külön szobákban is meg lehetett szállni.<ref>Balatonfüred gyógy- és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely. 1914. 63.</ref>  1917-ben még élt Engel Gyuláné, a villa az ő tulajdonában volt. Az 1940-ben készült házjegyzék szerint az épület gazdája már Fái Szergiusz.
-Az államosítás után, 1951-től itt működött a Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. Két kis szobájában alakították ki [[Zákonyi Ferenc]] kezdeményezésére Balatonfüred helytörténeti múzeumát, ahol a fürdőhely életének dokumentumait mutatták be. Azoknak a magyar és külföldi utazóknak, politikusoknak, íróknak, tudósoknak az arcképgyűjteményét, akiknek kapcsolata volt a fürdőhellyel, valamint az első magyar nyelvű színház emlékeit, a fürdő fejlődését nyomon kísérő egykori metszeteket, újságokat és képeket.
+Az államosítás után, 1951-től itt működött a Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala. Két kis szobájában alakították ki [[Zákonyi Ferenc]] kezdeményezésére Balatonfüred helytörténeti múzeumát, ahol a fürdőhely életének dokumentumait mutatták be. Azoknak a magyar és külföldi utazóknak, politikusoknak, íróknak, tudósoknak az arcképgyűjteményét, akiknek kapcsolata volt a fürdőhellyel, valamint az első magyar nyelvű színház emlékeit, a fürdő fejlődését nyomon kísérő egykori metszeteket, újságokat és képeket.<ref>Szalai Imre: Balatonfüred. 1964. /Műemlékeink/ 28.</ref>
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Itt működött 1957-től a Balatoni Intéző Bizottság is.

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Orzovenszky 1876 júliusában meghalt, utódának természetesen nem a fiatal orvost, hanem a nála 16 évvel idősebb Huray Istvánt, a tihanyi apátság orvosát nevezték ki hivatalos fürdőorvosnak, aki 1875-től másodorvos volt Orzovenszky mellett. Engel Gyulát 1878-ban Zala megye májusi közgyűlésén tiszteletbeli főorvosává választotta. ''„Szép kitűntetés a buzgó fiatal orvosra.”''<ref>Veszprém. 1878. máj. 26. 21. sz. 3.</ref>  – írta a Veszprém című lap.
 Ebben az évben jelent meg Jalsovics Aladár A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei című könyve, amelynek egészségügyi és fürdészeti mellékletét ő írta. Ezekben az években állandó füredi orvosként télen is itt lakott az Ó fürdőház emeleti lakásában.<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 65.</ref>
-                                                                                                                                                                                          <ref></ref>
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1892-ben megnősült, ettől kezdve télen Budapesten gyakorlóorvos, nyáron Füreden mint fürdőorvos tevékenykedett.  Ahogy Blaha is jellemezte, sokoldalú, művelt, kedélyes, művészi hajlamokkal megáldott orvos volt. 1882-ben a Balatonfüreden megalakult Balaton Egylet gyógyászati szakosztályában Huray István elnök mellett titkárnak választották.<ref>Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1893. II. k. 1310-1311.</ref>  Még 1888-ban is ő az orvosa a szeretetháznak, ebben az évben festette meg az alapító Molnár Aladár arcképét.<ref>Sziklay János: Mit csinált a régi Balaton-egylet? Veszprém, 1935. 12.</ref>
 Tevékenyen részt vett a fürdőtelep nyári társasági életében is: ''„… a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt, napról-napra a közönség szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”''<ref>A balaton-füredi Erzsébet-Szeretetház VI. értesítője. 1898. 8.</ref>  – írta 1893-ban a Balaton.

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A ház falán 1986-ban elhelyezett emléktábla szerint ebben a házban gyógyította a szívbetegeket több mint 40 éven át dr. Sümegi József fürdőorvos (1861–1945), akinek jelentős érdemei voltak a füredi szénsavas gyógyfürdő fejlesztésében.
-A telket eredetileg a Szentgyörgyi Horváth család vásárolta a Vallásalaptól 1789 után azzal a két telekkel együtt, amelyre a híres Horváth ház épült. Miután ide a meghatározott időn belül nem építettek, 1816-ban visszakerült a rend tulajdonába.
+A telket eredetileg a Szentgyörgyi Horváth család vásárolta a Vallásalaptól 1789 után azzal a két telekkel együtt, amelyre a híres Horváth ház épült. Miután ide a meghatározott időn belül nem építettek, 1816-ban visszakerült a rend tulajdonába.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Balatonfüred, 1988. 482. </ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1866-os telekeladások során a későbbi Blaha villát építtető özv. Szücs Lajosné vásárolhatta meg ezt a területet is. 1878-ban ugyanis, mikor a nyaraló már a Cséry család tulajdonában volt, ehhez a villához tartozott az a kis ''„…szőlőkert, mely az épület majdnem átellenében, a Taliánház és a templom közt terül el.”''
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1866-os telekeladások során a későbbi Blaha villát építtető özv. Szücs Lajosné vásárolhatta meg ezt a területet is. 1878-ban ugyanis, mikor a nyaraló már a Cséry család tulajdonában volt, ehhez a villához tartozott az a kis ''„…szőlőkert, mely az épület majdnem átellenében, a Taliánház és a templom közt terül el.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 283-298.</ref>
 [[Image:engelvilla.jpg|thumb|left|300px|Az Engel-villa 1914-ben]]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;A nyaralót dr. [[Engel Gyula]] fürdőorvos (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 25.) építtette. A Blaha Lujza füredi baráti köréhez tartozó orvosról és feleségéről a színésznő naplójában is megemlékezik, innen tudjuk, hogy Engelék tőle vették a telket.
-−
 &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;''„Füredi napirendem a következő: Ha szép idő van, reggel fél hat órakor kelek, és háromnegyed nyolc óráig többnyire férjemmel, ha ott van, különben egyedül, a Balaton partján sétálok; ismerőseim tudják, hogy reggeli sétám alkalmával nem szeretek sokat beszélni. Köszöntenek, de nem kísérnek, kivéve a mi kedves, régi, jó barátunk és háziorvosunk, az örökké víg kedélyű dr. Engel Gyula füredi fürdőorvos, a füredi nők általános kedvence, nemcsak a múltban, hanem a jelenben is. Az első virágot, az első bókot mindig tőle kapom. Van mindig egy új anekdotája. Legszívesebben azonban azon időkről beszél, amelyet mint iskolatársak Bécsben Munkácsy Mihállyal közös lakásban együtt töltöttek. Mert az én jó doktorom nem csak orvos, szellemes társalgó, hanem szenvedélyes festő is. Gyönyörűen festi a virágokat s a balatoni tájképeket; a Balaton vizének hihetetlenül változó színgazdagságát és pompáját talán senki sem tudja hívebben megfesteni. Nekem már egy egész kis gyűjteményem van az ő festményeiből.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;''„De az én doktorom még ezen felül gyengéd és jó férj is. Ott-tartózkodásom alatt nősült meg, egy régi pályatársamat vette el: Mohácsi Saroltát. Ő volt az első, aki magyar társulatot szervezve kiment Oroszországba, s több évig ott működött. A Népszínházban előadtunk egy operettet, amelyben az egyik szereplőnek a színfalak mögül a kezét kellett kinyújtani a színpadra. Mivel Mohácsi Saroltának volt a legszebb a keze, őt kérték fel erre. A szerep személyesítőjét a darabban Kacádores hercegnőnek hívták. E szerep eljátszása után Saroltának közöttünk Kacádores hercegnő volt a neve. Szegény asszony már hosszabb idő óta betegeskedik, adja Isten, hogy mielőbb felgyógyuljon. Dr. Engelék vették meg tőlem a házamtól külön álló kertet és kis házat. Szép villát építettek rajta, éppen velünk szemben.”''
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;''„De az én doktorom még ezen felül gyengéd és jó férj is. Ott-tartózkodásom alatt nősült meg, egy régi pályatársamat vette el: Mohácsi Saroltát. Ő volt az első, aki magyar társulatot szervezve kiment Oroszországba, s több évig ott működött. A Népszínházban előadtunk egy operettet, amelyben az egyik szereplőnek a színfalak mögül a kezét kellett kinyújtani a színpadra. Mivel Mohácsi Saroltának volt a legszebb a keze, őt kérték fel erre. A szerep személyesítőjét a darabban Kacádores hercegnőnek hívták. E szerep eljátszása után Saroltának közöttünk Kacádores hercegnő volt a neve. Szegény asszony már hosszabb idő óta betegeskedik, adja Isten, hogy mielőbb felgyógyuljon. Dr. Engelék vették meg tőlem a házamtól külön álló kertet és kis házat. Szép villát építettek rajta, éppen velünk szemben.”''<ref>Blaha Lujza naplója. Közread. Csillag Ilona. Bp., 1987. 275-276. </ref>
 Blaha Lujza 1893-ban jutott a területhez, csak ezután adhatta el Engeléknek. Az 1896-os fürdővendégek névsorában már dr. Engel nyaralóként szerepel, tehát az 1893 és 1896 közötti évek egyikében épült.
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A füredi fürdőorvosokkal foglalkozó publikációkban kevés helyen említik dr. Engel nevét, pedig 1872-től több évtizedig gyógyított itt, először [[Orzovenszky Károly]], majd [[Huray István]] és [[Mangold Henrik]] orvosokkal együtt.
-Pápán tanult a bencéseknél, Pesten a piaristáknál. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, itt 1870-ben doktori oklevelet nyert, majd ugyanott kórházban gyógyított másodorvosként.  Malonyay Dezső is megerősíti, hogy Munkácsy Mihály festőművész dr. Engel Gyula orvosnövendékkel együtt lakott Bécsben: ''„Diákosan éltek, hónapos szobában, melyben nem mindennap fűtöttek s nem mindennap laktak jól.”'' – írja Munkácsyról szóló könyvében.
+Pápán tanult a bencéseknél, Pesten a piaristáknál. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, itt 1870-ben doktori oklevelet nyert, majd ugyanott kórházban gyógyított másodorvosként.<ref>Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1893. II. k. 1310-1311.</ref>  Malonyay Dezső is megerősíti, hogy Munkácsy Mihály festőművész dr. Engel Gyula orvosnövendékkel együtt lakott Bécsben: ''„Diákosan éltek, hónapos szobában, melyben nem mindennap fűtöttek s nem mindennap laktak jól.”'' – írja Munkácsyról szóló könyvében.<ref>Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. 1863–1870. Bp., 2005. 73–74.</ref>
--ben Balatonfüreden telepedett le mint gyakorló-és fürdőorvos.  Mikor dr. Huray István, a szeretetház eddigi orvosa 1874-ben Budapestre tette át lakását, helyette Engel Gyulát választotta meg a Balaton-Füredi Szeretetház igazgató-tanácsa.
+-ben Balatonfüreden telepedett le mint gyakorló-és fürdőorvos.<ref>Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1893. II. k. 1310-1311.</ref>  Mikor dr. Huray István, a szeretetház eddigi orvosa 1874-ben Budapestre tette át lakását, helyette Engel Gyulát választotta meg a Balaton-Füredi Szeretetház igazgató-tanácsa.<ref>A balaton-füredi Erzsébet-Szeretetház VI. értesítője. 1898. 8.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Orzovenszky Károly főorvos 1876-ban betegsége miatt már nem gyógyíthatott, betegeit hozzá, „e buzgó és képzett fiatal orvoshoz utasította”  ''„Dr. Engel Gyula lapunk kedvelt és buzgó munkatársa, kinek … tárczái és czikkeivel gyakran találkozik közönségünk, az idén helyettesíteni fogja dr. Orzovenszky b.-füredi főorvost, ki betegsége folytán alig folytathatja működését. A főorvos úr maga kérte föl dr. Engel Gyulát e szívességre s legközelebb a hírlapokban is ő hozzá fogja utasítani nagy számú betegeit.”''  Engel már ekkor gyakran szerepelt írásaival, füredi tudósításaival az idézett lapban. Később a Veszprémi Független Hírlapban is publikált, de írásai megjelentek országos lapokban is. Novellákat, színdarabokat is írt.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Orzovenszky Károly főorvos 1876-ban betegsége miatt már nem gyógyíthatott, betegeit hozzá, ''„e buzgó és képzett fiatal orvoshoz utasította”''<ref>Veszprém. 1876. júl. 16. 29. sz. 2.</ref>  ''„Dr. Engel Gyula lapunk kedvelt és buzgó munkatársa, kinek … tárczái és czikkeivel gyakran találkozik közönségünk, az idén helyettesíteni fogja dr. Orzovenszky b.-füredi főorvost, ki betegsége folytán alig folytathatja működését. A főorvos úr maga kérte föl dr. Engel Gyulát e szívességre s legközelebb a hírlapokban is ő hozzá fogja utasítani nagy számú betegeit.”''<ref>Veszprém. 1876. jún. 18. 25. sz. 2.</ref>  Engel már ekkor gyakran szerepelt írásaival, füredi tudósításaival az idézett lapban. Később a Veszprémi Független Hírlapban is publikált, de írásai megjelentek országos lapokban is. Novellákat, színdarabokat is írt.
-−
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Orzovenszky 1876 júliusában meghalt, utódának természetesen nem a fiatal orvost, hanem a nála 16 évvel idősebb Huray Istvánt, a tihanyi apátság orvosát nevezték ki hivatalos fürdőorvosnak, aki 1875-től másodorvos volt Orzovenszky mellett. Engel Gyulát 1878-ban Zala megye májusi közgyűlésén tiszteletbeli főorvosává választotta. ''„Szép kitűntetés a buzgó fiatal orvosra.”''  – írta a Veszprém című lap.
-Ebben az évben jelent meg Jalsovics Aladár A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei című könyve, amelynek egészségügyi és fürdészeti mellékletét ő írta. Ezekben az években állandó füredi orvosként télen is itt lakott az Ó fürdőház emeleti lakásában.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1892-ben megnősült, ettől kezdve télen Budapesten gyakorlóorvos, nyáron Füreden mint fürdőorvos tevékenykedett.  Ahogy Blaha is jellemezte, sokoldalú, művelt, kedélyes, művészi hajlamokkal megáldott orvos volt. 1882-ben a Balatonfüreden megalakult Balaton Egylet gyógyászati szakosztályában Huray István elnök mellett titkárnak választották.  Még 1888-ban is ő az orvosa a szeretetháznak, ebben az évben festette meg az alapító Molnár Aladár arcképét.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Orzovenszky 1876 júliusában meghalt, utódának természetesen nem a fiatal orvost, hanem a nála 16 évvel idősebb Huray Istvánt, a tihanyi apátság orvosát nevezték ki hivatalos fürdőorvosnak, aki 1875-től másodorvos volt Orzovenszky mellett. Engel Gyulát 1878-ban Zala megye májusi közgyűlésén tiszteletbeli főorvosává választotta. ''„Szép kitűntetés a buzgó fiatal orvosra.”''<ref>Veszprém. 1878. máj. 26. 21. sz. 3.</ref>  – írta a Veszprém című lap.
-Tevékenyen részt vett a fürdőtelep nyári társasági életében is: ''„… a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt, napról-napra a közönség szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”''  – írta 1893-ban a Balaton.
+Ebben az évben jelent meg Jalsovics Aladár A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei című könyve, amelynek egészségügyi és fürdészeti mellékletét ő írta. Ezekben az években állandó füredi orvosként télen is itt lakott az Ó fürdőház emeleti lakásában.<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 65.</ref>
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1911. december 25-én halt meg, héber és magyar feliratú fekete gránit síremléke a Vázsonyi utcai zsidó temetőben áll.

←Régebbi változat		A lap 2014. március 28., 10:21-kori változata
2. sor:		2. sor:


−	A több mint száztíz éves egykori nyaraló helyi védettség alatt áll. A ma is szinte eredeti formájában látható épületet a közelmúltban felújították. 2006-ban nyitották meg benne a Balatoni Borok Házát.	+	A több mint száztíz éves egykori nyaraló helyi védettség alatt áll. A ma is szinte eredeti formájában látható épületet a közelmúltban felújították.
		+
		+	2006-ban nyitották meg benne a Balatoni Borok Házát.
	[[Image:borokhaza.jpg\|thumb\|right\|300px]]		[[Image:borokhaza.jpg\|thumb\|right\|300px]]

←Régebbi változat		A lap 2014. március 28., 10:19-kori változata
12. sor:		12. sor:

	[[Image:engelvilla.jpg\|thumb\|left\|300px\|Az Engel-villa 1914-ben]]       A nyaralót dr. [[Engel Gyula]] fürdőorvos (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 25.) építtette. A Blaha Lujza füredi baráti köréhez tartozó orvosról és feleségéről a színésznő naplójában is megemlékezik, innen tudjuk, hogy Engelék tőle vették a telket.		[[Image:engelvilla.jpg\|thumb\|left\|300px\|Az Engel-villa 1914-ben]]       A nyaralót dr. [[Engel Gyula]] fürdőorvos (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 25.) építtette. A Blaha Lujza füredi baráti köréhez tartozó orvosról és feleségéről a színésznő naplójában is megemlékezik, innen tudjuk, hogy Engelék tőle vették a telket.
		+

	''„Füredi napirendem a következő: Ha szép idő van, reggel fél hat órakor kelek, és háromnegyed nyolc óráig többnyire férjemmel, ha ott van, különben egyedül, a Balaton partján sétálok; ismerőseim tudják, hogy reggeli sétám alkalmával nem szeretek sokat beszélni. Köszöntenek, de nem kísérnek, kivéve a mi kedves, régi, jó barátunk és háziorvosunk, az örökké víg kedélyű dr. Engel Gyula füredi fürdőorvos, a füredi nők általános kedvence, nemcsak a múltban, hanem a jelenben is. Az első virágot, az első bókot mindig tőle kapom. Van mindig egy új anekdotája. Legszívesebben azonban azon időkről beszél, amelyet mint iskolatársak Bécsben Munkácsy Mihállyal közös lakásban együtt töltöttek. Mert az én jó doktorom nem csak orvos, szellemes társalgó, hanem szenvedélyes festő is. Gyönyörűen festi a virágokat s a balatoni tájképeket; a Balaton vizének hihetetlenül változó színgazdagságát és pompáját talán senki sem tudja hívebben megfesteni. Nekem már egy egész kis gyűjteményem van az ő festményeiből.”''		''„Füredi napirendem a következő: Ha szép idő van, reggel fél hat órakor kelek, és háromnegyed nyolc óráig többnyire férjemmel, ha ott van, különben egyedül, a Balaton partján sétálok; ismerőseim tudják, hogy reggeli sétám alkalmával nem szeretek sokat beszélni. Köszöntenek, de nem kísérnek, kivéve a mi kedves, régi, jó barátunk és háziorvosunk, az örökké víg kedélyű dr. Engel Gyula füredi fürdőorvos, a füredi nők általános kedvence, nemcsak a múltban, hanem a jelenben is. Az első virágot, az első bókot mindig tőle kapom. Van mindig egy új anekdotája. Legszívesebben azonban azon időkről beszél, amelyet mint iskolatársak Bécsben Munkácsy Mihállyal közös lakásban együtt töltöttek. Mert az én jó doktorom nem csak orvos, szellemes társalgó, hanem szenvedélyes festő is. Gyönyörűen festi a virágokat s a balatoni tájképeket; a Balaton vizének hihetetlenül változó színgazdagságát és pompáját talán senki sem tudja hívebben megfesteni. Nekem már egy egész kis gyűjteményem van az ő festményeiből.”''