Barokk kistemplom - Laptörténet

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 12:10-n

2011-09-23T12:10:32Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 12:09-n

2011-09-23T12:09:38Z

Ambruslivi, 2011. július 8., 09:02-n

2011-07-08T09:02:23Z

Ambruslivi, 2011. július 4., 08:33-n

2011-07-04T08:33:10Z

Ambruslivi, 2011. július 4., 08:25-n

2011-07-04T08:25:59Z

Fdanko, 2011. március 18., 10:33-n

2011-03-18T10:33:53Z

Fdanko, 2011. március 18., 10:27-n

2011-03-18T10:27:43Z

Fdanko, 2011. március 18., 10:19-n

2011-03-18T10:19:08Z

Fdanko, 2011. március 18., 10:18-n

2011-03-18T10:18:01Z

Fdanko, 2011. március 18., 10:17-n

2011-03-18T10:17:28Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.
-A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban.&nbsp;1761-1763 között restaurálták&nbsp;és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére.&nbsp;Mai alakját az 1780-ban végzett&nbsp;bővítéskor nyerte. Valószínűleg az [[Királyi_udvarház_temploma|egykori plébánia]] és a [[A_középkori_zirci_apátság|régi apátság]] köveiből építették. &nbsp;Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. A szenteltvíztartók gömbhhéjszerűen kivájt medencék, amelyek élszedett oszlopokon állnak. Az élszedés a lábazat és a nyaktag között látható. Anyaguk sárgás homkkő, amelyet talán a XIII-XIV. század között faragtak. Felhasználásuk e helyen valószínűleg másodlagos. Nagy valószínűség szerint már a középkorban is állatk, átvitelük az új templomba a folytonosságot biztosíthatták. &nbsp;1780-ból származnak a ma is elég&nbsp;jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének&nbsp;megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen.&nbsp;Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek&nbsp;templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor&nbsp;hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb&nbsp;darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság&nbsp;templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A&nbsp;szobor alkotója szintén ismeretlen.&nbsp;A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
+A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban.&nbsp;1761-1763 között restaurálták&nbsp;és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére.&nbsp;Mai alakját az 1780-ban végzett&nbsp;bővítéskor nyerte. Valószínűleg az [[Királyi udvarház temploma|egykori plébánia]] és a [[A középkori zirci apátság|régi apátság]] köveiből építették. &nbsp;Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. A szenteltvíztartók gömbhhéjszerűen kivájt medencék, amelyek élszedett oszlopokon állnak. Az élszedés a lábazat és a nyaktag között látható. Anyaguk sárgás homkkő, amelyet talán a XIII-XIV. század között faragtak. Felhasználásuk e helyen valószínűleg másodlagos. Nagy valószínűség szerint már a [[Királyi_udvarház_temploma|középkorban]] is álltak, átvitelük az új templomba a folytonosságot biztosíthatták. &nbsp;1780-ból származnak a ma is elég&nbsp;jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének&nbsp;megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen.&nbsp;Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek&nbsp;templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor&nbsp;hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb&nbsp;darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság&nbsp;templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A&nbsp;szobor alkotója szintén ismeretlen.&nbsp;A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
 = Források  =
@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In.&nbsp;: Zirc és Vidéke 1992. 04. szám.
 Szűcs istván Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora. Veszprém, 1994.
 [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.
-A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban.&nbsp;1761-1763 között restaurálták&nbsp;és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére.&nbsp;Mai alakját az 1780-ban végzett&nbsp;bővítéskor nyerte. Valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből építették. &nbsp;Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. 1780-ból származnak a ma is elég&nbsp;jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének&nbsp;megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen.&nbsp;Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek&nbsp;templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor&nbsp;hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb&nbsp;darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság&nbsp;templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A&nbsp;szobor alkotója szintén ismeretlen.&nbsp;A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
+A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban.&nbsp;1761-1763 között restaurálták&nbsp;és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére.&nbsp;Mai alakját az 1780-ban végzett&nbsp;bővítéskor nyerte. Valószínűleg az [[Királyi_udvarház_temploma|egykori plébánia]] és a [[A_középkori_zirci_apátság|régi apátság]] köveiből építették. &nbsp;Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. A szenteltvíztartók gömbhhéjszerűen kivájt medencék, amelyek élszedett oszlopokon állnak. Az élszedés a lábazat és a nyaktag között látható. Anyaguk sárgás homkkő, amelyet talán a XIII-XIV. század között faragtak. Felhasználásuk e helyen valószínűleg másodlagos. Nagy valószínűség szerint már a középkorban is állatk, átvitelük az új templomba a folytonosságot biztosíthatták. &nbsp;1780-ból származnak a ma is elég&nbsp;jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének&nbsp;megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen.&nbsp;Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek&nbsp;templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor&nbsp;hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb&nbsp;darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság&nbsp;templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A&nbsp;szobor alkotója szintén ismeretlen.&nbsp;A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
 = Források  =
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In.&nbsp;: Zirc és Vidéke 1992. 04. szám.
 [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.
 A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban.&nbsp;1761-1763 között restaurálták&nbsp;és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére.&nbsp;Mai alakját az 1780-ban végzett&nbsp;bővítéskor nyerte. Valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből építették. &nbsp;Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. 1780-ból származnak a ma is elég&nbsp;jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének&nbsp;megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen.&nbsp;Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek&nbsp;templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor&nbsp;hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb&nbsp;darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság&nbsp;templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A&nbsp;szobor alkotója szintén ismeretlen.&nbsp;A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
 = Források  =
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Lipták Gábor: Zirc és Csesznek. Veszprém, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1964.
-[[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]
+Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In.&nbsp;: Zirc és Vidéke 1992. 04. szám.
-Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In. : Zirc és Vidéke 1992. 04. szám.
+[[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.
-A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban és 1761-ben áldják&nbsp;a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett<br>bővítéskor nyerte.valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
+A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban.&nbsp;1761-1763 között restaurálták&nbsp;és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére.&nbsp;Mai alakját az 1780-ban végzett&nbsp;bővítéskor nyerte. Valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből építették. &nbsp;Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. 1780-ból származnak a ma is elég&nbsp;jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének&nbsp;megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen.&nbsp;Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek&nbsp;templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor&nbsp;hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb&nbsp;darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság&nbsp;templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A&nbsp;szobor alkotója szintén ismeretlen.&nbsp;A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
 = Források  =
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.
-A kistemplom 1740-ben épült, valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. Ma még minden megmenthető. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
+A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban és 1761-ben áldják&nbsp;a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett<br>bővítéskor nyerte.valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
 = Források  =

←Régebbi változat		A lap 2011. március 18., 10:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~'''~~[[Image:Kistemplom (1).JPG\|thumb\|left]]~~Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.~~[[Image:Kistemplom (3).JPG\|thumb\|right]]	+	[[Image:Kistemplom (1).JPG\|thumb\|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG\|thumb\|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.

	A kistemplom 1740-ben épült, valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. Ma még minden megmenthető. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor\|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.		A kistemplom 1740-ben épült, valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. Ma még minden megmenthető. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor\|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 [http://zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html Zirc város honlapja]
-Lipták Gábor: Zirc és Csesznek. Veszprém&nbsp;: Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1964.
+Lipták Gábor: Zirc és Csesznek. Veszprém, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1964.
 [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A kistemplom 1740-ben épült, valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. Ma még minden megmenthető. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.
-<br>
+= Források  =
-== Források  ==
+[http://zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html Zirc város honlapja]
-[http://zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html<br>]Zirc és Csesznek. Lipták Gábor. Veszprém&nbsp;: Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1964.
+Zirc és Csesznek. Lipták Gábor. Veszprém&nbsp;: Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1964.
 [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]]