Fdanko: /* Forrás */

2014-01-09T17:53:15Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 15:09-n

2013-03-29T15:09:09Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint Almádiban az egyik legnagyobb birtok Bereczky Boldizsár és felesége,...”

2011-09-02T10:00:19Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint Almádiban az egyik legnagyobb birtok Bereczky Boldizsár és felesége,...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint Almádiban az egyik legnagyobb birtok Bereczky Boldizsár és felesége, Klenner Mária tulajdonában volt. Őket almádi lakosokként jelölte meg az említett felmérés. A birtok -amelynek nagysága 7 katasztrális hold 228 négyszögöl volt - a mai Baross Gábor útnál kezdődött, a Dózsa György út és az Óvári út közötti területet foglalta el, egészen az egykori elemi iskola telkéig. Ez azt jelentette, hogy csaknem a Vas Gereben utcáig terjedt ki. A birtokon állt egy lakóház, amelynek száma 163 volt, és érdekességként lehet megemlíteni, hogy a birtokból csak 2 kat. hold 184 négyszögöl volt a szőlő, a többit szántó, rét és konyhakertként nevezte meg a felmérési jegyzőkönyv.

A birtoknak pontosan a felét - 3 kat. hold 744 négyszögölet - 1866. január 1-én a veszprémi Szebenyi Imre és neje Glück Franciska vásárolták meg 1400 osztrák értékű forintért. A Baross Gábor út felőli terület maradt az eredeti tulajdonosoké, amit Bereczky Boldizsár halálával 1883. április 4-től egyedül az özvegy birtokolt. 1890. február 28-i bejegyzés szerint az új tulajdonosa lett a területnek Udvardy Róza, férjezett Mihályfy Mórné perkátai lakos személyében, 2280 o. é. forint vételár ellenében.

Az 1905. július 12-én kiállított községi bizonyítvány alapján, a 207-es házszámot viselő, újonnan épült villát bejegyezték a telekkönyvbe. 1906. február 23-án 1 kat. hold 744 négyszögöl területet a villával együtt, Stubenvoll Ferenc és neje Gayer Jolán veszprémi lakosok vásárolták meg 13500 koronáért. A megmaradt területből, az 1908. augusztus 31-én kelt adás-vételi szerződés értelmében 17 400 koronáért, 1 k. hold 117 négyszögöl Bermüller Alajos és felesége Pfeifer Gizella budapesti lakosok tulajdonába került. Ők hamarosan egy villát építettek rajta, és azt lányukról „Magda lak”-nak nevezték el.

Az épület, természetesen a hozzátartozó területtel együtt, az első világháború után, 1921. március 1-én került új tulajdonosokhoz, akik már ekkor ismert almádi személyiségek. A vevők, Kis János és neje Dawson Dartrey Eleonóra grófnő, balatonalmádi lakosok voltak a hiteles telekkönyvi bejegyzés szerint. Jól érzékelteti a helyzet változását a vételár, amely 800.000 koronát tett ki.

Balatonalmádi nagyközség kataszteri birtokíveinek összesítése szerint, ami az 1923. évi részletes felmérés alapján készült, a tulajdonos Kis János, és az épületet az ugyanezen évi nagyközségi házjegyzékben a 189-es számmal jelölik. Az
1952. évi államosításkor Domján Béla a megjelölt tulajdonos, aki Kis Jánosné veje volt. Az épület ma városi tulajdonban van és „Közösségi Ház"” funkciót tölt be.

Mindkét épülettel kapcsolatosan a telekkönyvi adatok egy részét mellőzni kell, mert a mai helyzet számtalan megosztás, tulajdonosváltás és öröklés eredményeként alakult ki. Csak a történeti szempontból fontosabb adatok kerültek be az ismertetésbe.

Az említett két villa Almádi század elején épült épületeinek jellegzetes képviselői, és viszonylag kis változással őrzik eredeti architektúrájukat. A Stubenvoll villán annyi változás történt, hogy a nyitott terasz oszlopai közé ablakokat építettek be, a Dózsa György út felőli vakablak megszüntetésre került, valamint az eredeti fazsindely fedés helyett palafedés van az épületen.

A Bermüller villánál lényegében egy jelentős beavatkozás történt, nevezetesen az, hogy az épület déli sarkán levő nyitott teraszt megszüntették. Itt meg kell jegyezni, hogy a kb. 10-12 évvel ezelőtt történt felújítás során az egész épületet műanyag festékkel festették le, még a vakolatlan almádi kőfelületeket is. E szakszerűtlen munka „eredménye” jól látható az épületen. Az egyébként fagyálló almádi kő a műanyag festékréteg alatt nem tud kiszellőzni, ezért egyes helyeken, a fagy hatására homokká alakulva, szinte „kifolyik” a bőrszerű festékréteg alól. Egyébként is elég barbár cselekedet a szép természetes követ lefesteni az abszolút szakszerűtlenségen túlmenően.

Mindkét épület érdemes lenne helyi védelemre annak ellenére, hogy változtatások történtek rajtuk és nem olyan tágas a környezetük, mint eredetileg volt, ami elsősorban a Stubenvoll villára vonatkozik.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 1. szám, 2. old.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 1. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1996/UAU_1996_01.pdf 1996. (8. évf.) 1. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

Bermüller villa és Stubenvoll villa - Laptörténet

Fdanko: /* Forrás */

Fdanko, 2013. március 29., 15:09-n

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint Almádiban az egyik legnagyobb birtok Bereczky Boldizsár és felesége,...”