Blaha Lujza szálloda és étterem - Laptörténet

Lonci, 2020. augusztus 11., 08:15-n

2020-08-11T08:15:46Z

Lonci: /* 1900-as évek */

2020-08-11T08:15:03Z

‎1900-as évek

Lonci: /* Jegyzetek */

2020-08-11T08:13:26Z

‎Jegyzetek

Lonci: /* 1800-as évek */

2020-08-11T08:13:13Z

‎1800-as évek

Lonci, 2020. augusztus 11., 08:12-n

2020-08-11T08:12:41Z

Pszollas, 2014. június 28., 14:46-n

2014-06-28T14:46:19Z

Pszollas, 2014. június 28., 14:46-n

2014-06-28T14:46:05Z

Lonci, 2014. március 28., 12:54-n

2014-03-28T12:54:01Z

Lonci, 2014. március 28., 12:52-n

2014-03-28T12:52:29Z

Lonci, 2014. március 28., 12:42-n

2014-03-28T12:42:22Z

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 11., 08:15-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+
		+
	{{InfoboxÉpület		{{InfoboxÉpület
	\|cím=Blaha Lujza szálloda és étterem		\|cím=Blaha Lujza szálloda és étterem

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 A következő évben óriási sikerrel lépett föl az ''„Egy nő ki az ablakon kiugrik” című darabban. Tiszteletdíját a balatoni kulturegyesület számára ajánlotta fel.<ref>Balaton. 1894. júl. 29. 9. sz. 3.</ref> 1896-ban a „népszínház legelső művésznője” Somogyi Károly társulatával egy alkalommal fellépett a színkörben a Télen című darabban.<ref>„…szép magyar hazánknak tündérvidéke…” Szerk. Németh Ákosné , Katona Csaba Balatonfüred, 1997. 108.</ref>
-=1900-as évek=
+==1900-as évek==
 Még 1902-ben is ünnepszámba ment fellépése a színkörben, amikor eljátszotta a Náni címszerepét: ''„… mint mindig és mindenütt e hazában ugy most is valósággal magával ragadta játékával, énekével a közönséget, mely a színházat egészen megtöltötte s a mely lelkesedéssel ünnepelte, még pedig méltán ezt az örökké ifju művésznőt.”''<ref>Balaton-Füred 1902. aug. 13. 7. sz. 4.</ref>''„Blaháné, Örök ifjuságának talán éppen a füredi vízben rejlik titka, s a jól eső, puha csönd után, amely őt, az ő kis paraszt-virágokkal tele ültetett kertjében körülveszi, mindig úgy tér vissza régi diadalainak színhelyére mint a Phőnix.”''<ref>Vay Sándor: Balatonfüredi krónika. = Balaton-Füred. 1902. aug. 27. 9. sz. 4-5.</ref>
@@ 70. sor: / 70. sor: @@
 A fellelt adatok szerint ezután panzió működött az épületben, 1937-ben az a hír terjedt el, hogy a nyaralót Hóman Bálint kultuszminiszter a Nemzeti Színház üdülőházának megveszi.<ref>Balatoni Kurir. 1937. jún. 23. 25. sz. 2.</ref> A Fészek-penziót, Blaha Lujza volt nyaralóját azonban a következő évben az Ipartestületek Országos Központja vásárolta meg iparosüdülőnek.<ref>Balatoni Kurir. 1938. ápr. 20. 16. sz. 2.</ref> Novemberben megkezdték az átalakítási munkákat, és még a tél folyamán meg kívánták nyitni.<ref>Balatoni Kurir. 1938. nov. 16. 46. sz.</ref> Úgy határoztak, hogy a közeljövőben megnyíló üdülőt Bornemissza Géza volt iparügyi miniszterről nevezik el.<ref>Balatoni Kurir. 1938. dec. 7. 49. sz. 4.</ref> A tervek szerint a Bornemissza Géza Iparos Gyógytelep nevet viselő, egész évben működő, modernül berendezett üdülőben egyszerre húsz szívbeteg iparost gyógyítanak majd. Az átalakítás, renoválás még 1938 decemberében is folyt, a nyitást januárra tervezték. ''„Az első alkalommal az Ipartestületek Országos Központja több turnusban ötven szegénysorsú beteg iparost helyez el díjmentesen.”''<ref>Balatoni Kurir. 1938. dec. 14. . 50. sz. 3.</ref>  1939. május 15-én a beutalt iparosok első csoportja, amelyben felvidéki iparosok is voltak, megkezdte az üdülést. A hivatalos avatást későbbre halasztották.<ref>Balatoni Kurir 1939. máj. 18. 9. sz. 7.</ref> A télen-nyáron működő üdülőt 1942-ben a szomszédos Liget nyaraló megvásárlásával bővítették.<ref>Balatoni Kurir. 1942. dec. 31. 53. sz. 3</ref>
 márciusában az orosz katonaság foglalta el, majd az államosítás után „az OKISZ Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa kezébe került, azután a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetéé lett. 1960-ban a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete a kezelő, végül 1972-től kezdve ismét az OKISZ….”   Az emeletes szárny 1956-ban épült.<ref>Peremartoni Nagy Sándor: 40 év. Kézirat</ref>
-−
-−
 = Jegyzetek =

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 11., 08:13-kori változata
74. sor:		74. sor:


−	== Jegyzetek ==	+	= Jegyzetek =
	<references/>		<references/>

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 ''„A vigalmi bizottság rendes heti ülésén határozott a Blaháné fellépése alkalmából előadott Náni jövedelmére vonatkozólag. A befolyt 600 forintból 300 forint a színtársulat felsegélyezésére, 50 frt. a Balatonvidéki Kulturegyesület balatonfüredi fiókjának. 150 frt. a vigalmi bizottság rendelkezésére a cigány-zenekarnak és 100 forint a Hírlapírók Nyugdíjintézeté-nek jutott.”''<ref>Balaton. 1893. aug. 13. 9. sz. 2.</ref>
 Ezekben az években leányával többször részt vett az Anna-bálon. Férje a vigalmi bizottság elnöke<ref>Balaton. 1893. aug. 20. 10. sz. 1-2.</ref> ''„…a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt napról-napra a közönség ujabb szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre, pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”''<ref>Balaton. 1893. aug. 13. 9. sz. 3.</ref>
 A következő évben óriási sikerrel lépett föl az ''„Egy nő ki az ablakon kiugrik” című darabban. Tiszteletdíját a balatoni kulturegyesület számára ajánlotta fel.<ref>Balaton. 1894. júl. 29. 9. sz. 3.</ref> 1896-ban a „népszínház legelső művésznője” Somogyi Károly társulatával egy alkalommal fellépett a színkörben a Télen című darabban.<ref>„…szép magyar hazánknak tündérvidéke…” Szerk. Németh Ákosné , Katona Csaba Balatonfüred, 1997. 108.</ref>
 =1900-as évek=

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 Az épületen 1957-ben a művésznő plakettjével díszített emléktáblát helyeztek el, amely szerint klasszicista stílusban, oromzatos előcsarnokkal 1861-ben épült. A nyaraló azonban nem akkor, hanem öt évvel később, 1867-ben készült.<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 118-119. </ref>
 Az apátság által 1866-ban felparcellázott és eladásra kínált telkek egyikén elsőként építtetett nyaralót özvegy Szűcs Lajosné. ''„Ugy látszik, az újonnan kinevezett főapát megértette a régi panaszt, és segíteni iparkodik a bajon. Legalább arra mutat a célszerű intézkedése, hogy sok házhelyet méretett ki, melyek most magánosok számára eladók, 1 forinttól 1 frt 50 krig négyszög ölenkint. Ily helyre építtetett Szücs Lajosné asszony már is egy szép lakot, s úgy halljuk, egy év múlva több nyaraló is fogja díszíteni e szép vidéket.”''<ref>Roboz István: Balaton-füredi élet. II. 647. p. (július 13.) = Fővárosi Lapok 1867 162. sz.</ref>
 júniusában már lakható az épület: ''„…meg kell említenünk a művészetek és az irodalom egyik leghőbb pártfogóját, a jótékonyságairól általánosan ismeretes Szücs Lajosné úrhölgyet, ki most már – mindenki örömére felüdült súlyos betegségéből. Izléssel épült új villájában lakik…”''<ref>Fővárosi Lapok. 1868. jún. 30. 150. sz. 598-599.</ref>
@@ 49. sor: / 54. sor: @@
 ''„A vigalmi bizottság rendes heti ülésén határozott a Blaháné fellépése alkalmából előadott Náni jövedelmére vonatkozólag. A befolyt 600 forintból 300 forint a színtársulat felsegélyezésére, 50 frt. a Balatonvidéki Kulturegyesület balatonfüredi fiókjának. 150 frt. a vigalmi bizottság rendelkezésére a cigány-zenekarnak és 100 forint a Hírlapírók Nyugdíjintézeté-nek jutott.”''<ref>Balaton. 1893. aug. 13. 9. sz. 2.</ref>
 Ezekben az években leányával többször részt vett az Anna-bálon. Férje a vigalmi bizottság elnöke<ref>Balaton. 1893. aug. 20. 10. sz. 1-2.</ref> ''„…a vigalmi bizottság a derék Engel Gyulával s Splényi báróval együtt napról-napra a közönség ujabb szórakoztatásáról gondoskodnak. Concert, teatre, pareé, bálok, soireék, tombolák, kirándulások váltakoznak s nincs nap vidámságos ujdonság nélkül.”''<ref>Balaton. 1893. aug. 13. 9. sz. 3.</ref>
-A következő évben óriási sikerrel lépett föl az ''„Egy nő ki az ablakon kiugrik” című darabban. Tiszteletdíját a balatoni kulturegyesület számára ajánlotta fel.<ref>Balaton. 1894. júl. 29. 9. sz. 3.</ref> 1896-ban a „népszínház legelső művésznője” Somogyi Károly társulatával egy alkalommal fellépett a színkörben a Télen című darabban.<ref>„…szép magyar hazánknak tündérvidéke…” Szerk. Németh Ákosné , Katona Csaba Balatonfüred, 1997. 108.</ref> Még 1902-ben is ünnepszámba ment fellépése a színkörben, amikor eljátszotta a Náni címszerepét: ''„… mint mindig és mindenütt e hazában ugy most is valósággal magával ragadta játékával, énekével a közönséget, mely a színházat egészen megtöltötte s a mely lelkesedéssel ünnepelte, még pedig méltán ezt az örökké ifju művésznőt.”''<ref>Balaton-Füred 1902. aug. 13. 7. sz. 4.</ref>''„Blaháné, Örök ifjuságának talán éppen a füredi vízben rejlik titka, s a jól eső, puha csönd után, amely őt, az ő kis paraszt-virágokkal tele ültetett kertjében körülveszi, mindig úgy tér vissza régi diadalainak színhelyére mint a Phőnix.”''<ref>Vay Sándor: Balatonfüredi krónika. = Balaton-Füred. 1902. aug. 27. 9. sz. 4-5.</ref>
+A következő évben óriási sikerrel lépett föl az ''„Egy nő ki az ablakon kiugrik” című darabban. Tiszteletdíját a balatoni kulturegyesület számára ajánlotta fel.<ref>Balaton. 1894. júl. 29. 9. sz. 3.</ref> 1896-ban a „népszínház legelső művésznője” Somogyi Károly társulatával egy alkalommal fellépett a színkörben a Télen című darabban.<ref>„…szép magyar hazánknak tündérvidéke…” Szerk. Németh Ákosné , Katona Csaba Balatonfüred, 1997. 108.</ref>
 ''„A nótás Blaháné vissza-vissza tért, nyaranként vele az ő bájos hasonmása: Sárika leánya. Nem egy férfi-szív dobbant meg, mikor a Splényi-villa kertjében csendül a Sárika dalos hangja.”''<ref>Balatonpart. 1907. júl. 28. 31. sz. 4.</ref> – írta 1907-ben a Balatonpart című lapban.

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 |felújítva=1956.
 }}
 BALATONFÜRED, BLAHA LUJZA UTCA 4.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 BALATONFÜRED, BLAHA LUJZA UTCA 4.
-[[Image:Blaha01.jpg|thumb|left|300px|'''Az egykori Blaha-villa''']]A több mint 140 éves, klasszicista stílusban épült műemlék Füred egyik legismertebb épülete. A Blaha Lujza utcára nyíló egykori nyaraló eredeti alakját megőrizte, keleti, emeletes szárnya azonban már 20. századi toldás. A falai között működő szálloda és étterem legnevesebb tulajdonosának, a 19. század végi népszínművek híres primadonnájának, Blaha Lujzának (1850. szeptember. 8.–1926. január. 18.) nevét őrzi. Az épület homlokzatán olvasható felirat szerint 1893–1916 között ez volt a „nemzet csalogányának” legkedvesebb fészke. A fürdővendégek névsora szerint – a felirattól eltérően – már 1916-ban a szomszédos Huray villában pihent.
+A több mint 140 éves, klasszicista stílusban épült műemlék Füred egyik legismertebb épülete. A Blaha Lujza utcára nyíló egykori nyaraló eredeti alakját megőrizte, keleti, emeletes szárnya azonban már 20. századi toldás. A falai között működő szálloda és étterem legnevesebb tulajdonosának, a 19. század végi népszínművek híres primadonnájának, Blaha Lujzának (1850. szeptember. 8.–1926. január. 18.) nevét őrzi. Az épület homlokzatán olvasható felirat szerint 1893–1916 között ez volt a „nemzet csalogányának” legkedvesebb fészke. A fürdővendégek névsora szerint – a felirattól eltérően – már 1916-ban a szomszédos Huray villában pihent.
 Az épületen 1957-ben a művésznő plakettjével díszített emléktáblát helyeztek el, amely szerint klasszicista stílusban, oromzatos előcsarnokkal 1861-ben épült. A nyaraló azonban nem akkor, hanem öt évvel később, 1867-ben készült.<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 118-119. </ref>

←Régebbi változat		A lap 2014. március 28., 12:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
	BALATONFÜRED, BLAHA LUJZA UTCA 4.		BALATONFÜRED, BLAHA LUJZA UTCA 4.
		+

	[[Image:Blaha01.jpg\|thumb\|left\|300px\|'''Az egykori Blaha-villa''']]A több mint 140 éves, klasszicista stílusban épült műemlék Füred egyik legismertebb épülete. A Blaha Lujza utcára nyíló egykori nyaraló eredeti alakját megőrizte, keleti, emeletes szárnya azonban már 20. századi toldás. A falai között működő szálloda és étterem legnevesebb tulajdonosának, a 19. század végi népszínművek híres primadonnájának, Blaha Lujzának (1850. szeptember. 8.–1926. január. 18.) nevét őrzi. Az épület homlokzatán olvasható felirat szerint 1893–1916 között ez volt a „nemzet csalogányának” legkedvesebb fészke. A fürdővendégek névsora szerint – a felirattól eltérően – már 1916-ban a szomszédos Huray villában pihent.		[[Image:Blaha01.jpg\|thumb\|left\|300px\|'''Az egykori Blaha-villa''']]A több mint 140 éves, klasszicista stílusban épült műemlék Füred egyik legismertebb épülete. A Blaha Lujza utcára nyíló egykori nyaraló eredeti alakját megőrizte, keleti, emeletes szárnya azonban már 20. századi toldás. A falai között működő szálloda és étterem legnevesebb tulajdonosának, a 19. század végi népszínművek híres primadonnájának, Blaha Lujzának (1850. szeptember. 8.–1926. január. 18.) nevét őrzi. Az épület homlokzatán olvasható felirat szerint 1893–1916 között ez volt a „nemzet csalogányának” legkedvesebb fészke. A fürdővendégek névsora szerint – a felirattól eltérően – már 1916-ban a szomszédos Huray villában pihent.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 BALATONFÜRED, BLAHA LUJZA UTCA 4.
-A több mint 140 éves, klasszicista stílusban épült műemlék Füred egyik legismertebb épülete. A Blaha Lujza utcára nyíló egykori nyaraló eredeti alakját megőrizte, keleti, emeletes szárnya azonban már 20. századi toldás. A falai között működő szálloda és étterem legnevesebb tulajdonosának, a 19. század végi népszínművek híres primadonnájának, Blaha Lujzának (1850. szeptember. 8.–1926. január. 18.) nevét őrzi. Az épület homlokzatán olvasható felirat szerint 1893–1916 között ez volt a „nemzet csalogányának” legkedvesebb fészke. A fürdővendégek névsora szerint – a felirattól eltérően – már 1916-ban a szomszédos Huray villában pihent.
+[[Image:Blaha01.jpg|thumb|left|300px|'''Az egykori Blaha-villa''']]A több mint 140 éves, klasszicista stílusban épült műemlék Füred egyik legismertebb épülete. A Blaha Lujza utcára nyíló egykori nyaraló eredeti alakját megőrizte, keleti, emeletes szárnya azonban már 20. századi toldás. A falai között működő szálloda és étterem legnevesebb tulajdonosának, a 19. század végi népszínművek híres primadonnájának, Blaha Lujzának (1850. szeptember. 8.–1926. január. 18.) nevét őrzi. Az épület homlokzatán olvasható felirat szerint 1893–1916 között ez volt a „nemzet csalogányának” legkedvesebb fészke. A fürdővendégek névsora szerint – a felirattól eltérően – már 1916-ban a szomszédos Huray villában pihent.
 Az épületen 1957-ben a művésznő plakettjével díszített emléktáblát helyeztek el, amely szerint klasszicista stílusban, oromzatos előcsarnokkal 1861-ben épült. A nyaraló azonban nem akkor, hanem öt évvel később, 1867-ben készült.<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 118-119. </ref>
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 Az eddigi forrásokkal ellentétben a Cséry család nem vásárolta, hanem megörökölte a nyaralót: ''„Dánielné családja építtette a leghíresebb balatonfüredi villát, a régi kis templomtól szemközt állva, jobbra eső Fészek-nyaralót. A jótékonyságáról nevezetes özvegy Szűcs Lajosné építtette a nagy oszlopos házat s Dánielné édesanyja Cséry Lajosné, meg Tóth Lőrincné örökölték. Még akkor remek volt a kilátás, le a Balatonig semmi sem volt előtte.”''<ref>Tábori Kornél: Intimitások a Balaton mellől. = Balatoni Kurir. 1942. nov. 19. 47. sz. 2.</ref>
+[[Image:Blaha2.jpg|thumb|right|300px|'''A Cséry nyaraló 1878-ban''']]
 -ban a nyaraló már bérbe is vehető. ''„Özv. Szücs Lajosné, most Cséry-nyaraló. A Zsigmond és Ligetutcza elején, homlokzatával a templom utczára néz. Ezen nyaraló mellett vonulnak el egy részről a Zsigmond, másrészről a Ligetutcza. Van benne 10 szoba, egy konyha. Födött díszes előcsarnokából szép kilátás nyílik a Balatonra és a somogyi partokra. Gyümölcsös és virágos kertje a legszebbek egyike. A kert díszét nagyban emelné, ha a ligetutczai kőfal kerítés lebontatnék, s helyét a többi kertekéhez hasonló léczkerítés foglalná el. A nyaraló egészben és részben kibérelhető. Kút a kertben, épült 1867-ben. Ezen nyaralóhoz tartozik azon kis szőlőkert, mely az épület majdnem átellenében, a Talliánház és a templom közt elterül.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 118-119</ref>
 A házat megöröklő Cséry Lajosné, Halász Ida édesanyja Szücs leány volt. Férje Cséry (cséri) Lajos (1821–1906) nagybirtokos. Tanulmányait Sopronban, Pozsonyban és Pápán végezve 1840-ben Pestre jött szigorlatozni s itt id. Majláth György országbíró mellett a hétszemélyes táblánál joggyakornok volt, 1848¬–1849-ben báró Perényi Zsigmondnak, a szabadságharc egyik vértanújának titkára, majd 1865-ig Budapesten ügyvéd. 1868-ban képviselő lett, és 12 évig a ház tagja volt. Budapest törvényhatósági képviselőtestületének és közigazgatási bizottságának tagja; Puszta-Szt.-Lőrincen mintagazdasága és országos hírű tehenészete volt. Számos közhasznú intézet alapítója, az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulatnak, a gyapjúmosó gyárnak elnöke, a budapesti közúti vasút alelnöke, több pénz-és jótékonysági intézetnek választmányi vagy igazgatósági tagja.<ref>A Pallas Nagy Lexikona 1893. 7:</ref>
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 -ben ''„Blaha Lujza holnap, 31-én, az Anna-bál napján a füredi színházban az Ingyenélőkben fogja a közönség igaz lelkesedését, ki tudná megmondani hányadszor – felkelteni. A darabban a népszínmű szerzője Vidor Pál valamint Csongor Mariska a népszínház tagjai is vendégszerepelnek. – E hó 19-én fényes házibál tartatott a gyógyteremben, melyet kiváló szeretetreméltósággal rendezett báró Splényi Ödön, a ki személyes közbenjárásával és lekötelező egyéniségével a különböző vallásfelekezeteket kedélyes és fesztelen vigalomra hozta egybe, a mi Balaton-Füreden örvendetes esemény számba megy. Br. Splényi Ödön nejével, Blaha Lujzával és gyermekeivel voltak ott, s fényes közönség élén maga Svastich főispán is élénken járta a tánczot. A táncz jókedvvel folyt, de a fiatalembereket ugy kellett kihuzni, minta ternóban a vörös számot, oly kevesen vannak. Polgár Károly színtársulatát a közönség eddig kevésbé pártolta; igaz, hogy a kedvezőtlen időjárás is nagyban járult ehhez, mert a hűvös-szellős aréna sok vendéget tartóztat otthon. Most azonban csaknem felére redukálták a helyárakat s több kiváló vendég is fellép a hét folyamán, az egyes előadásokon. Holnap, vasárnap e vendégjátékok eleje lesz s ebben (Ingyenélők) Splényi báróné Blaha Lujza asszony lép fel, a kórház javára. … Holnap, vasárnap lesz az Anna-bál, melyet Splényi báró fog rendezni, s bizonyára nagy sikerrel fog lefolyni. Készül rá egész Füred s a vidékről is sokan jönnek e vigalomra. Külön meghívók nem adattak ki.”''<ref>Veszprémi Független Hírlap. 1892. júl. 30. 31. sz. 2.</ref>
 ''„Mult vasárnap délután lépett föl Blaha Luiza asszony a balatonfüredi színházban, a kórház javára rendezett jótékonyczélu előadásban. Az „Ingyenélők”-et adták és a művésznő szokott művészetével, de még a szokottnál is virágosabb jókedvében játszotta szerepét. A színház ez alkalomból minden zugában megtelt és a közönség elejétől végig hangos ovácziókkal kisérte Blaha Luiza játékát, akinek koszorukkal és bokrétákkal is hódoltak. Az ovácziókból kijutott Csongory Mariska kisasszonynak és Vidor Pálnak is, kik szintén közreműködtek a jótékonyczélu előadáson. Ugyancsak mult vasárnap tartották meg a balatonfüredi „Anna-bált”, mely mindenkép(!) tultett az előző évek mulatságain. Az első négyest körülbelül 100 pár tánczolta, akik közt sokan voltak a fővárosból ez alkalomra lerándult vendégek. A Balaton parti vármegyék társasága és a fürdőző közönség előkelő hölgyei kiadták a jelszót, hogy a füredi Anna-bálnak vissza kell szerezni régi jó hírnevét és buzgólkodásukat siker koronázta. Nem is eshetett máskép, mikor a védnökök közt olyan hölgyek voltak, mint Beniczky-Bajza Lenke, Csemegi Károlyné, br. Splényi Ödönné, ifj. Cséry Lajosné … Mangold Henrikné drné,… Érdekességet kölcsönzött a bálnak, hogy Splényiné Blaha Luiza asszony ez alkalommal mutatta be a világnak Sárika leányát.”''<ref>Veszprémi Független Hírlap 1892. aug. 6. 32. sz. 1-2.</ref>
-	Ekkor már szerette volna magáénak tudni a kis villát, ahol majd visszavonulása után családjának fészket rakhat. 1893 tavaszán a régi ismerős, Mangold fürdőorvos hozta a hírt, hogy a tulajdonosnő meghalt, s a villa sürgősen eladó. Kölcsönökből, baráti segítséggel május elején már birtokba is vehette. Átalakította, bebútorozta. ''„A füredi ház megvételénél nem az a szempont volt az egyedüli, hogy a fürdőző évad alatt saját házamban lakjam. Én a házat visszavonulásom esetére állandó tartózkodási helynek választottam.”'' Az épületet ennek megfelelően alakították át. A pesti lakásból kerültek ide a bútorok, kályhákat építettek be. Nagyon szeretett itt lenni. ''„Legvidámabb napom, ha Füredre mehetek; legszomorúbb, ha kis fészkemet ott kell hagynom.”'' Naplójában ismerjük nyaralójának beosztását: A folyosóról nyílt a szalon, ettől balra egy vendégszoba, majd Blaháné szobája, utána a férjéé, végül a könyvtárszoba. Jobbra az ebédlő és három vendégszoba. Az udvar felől egy zárt folyosó, konyha, két cselédszoba, kamra. Az udvaron a kertész lakása, kis majorsági udvar, nagy, rózsákkal teli kert. Szobájának ablaka a közeli kerek templomra nézett, sokszor hallgatta így a szentmisét. Kora reggel sétált a Balaton partján, templomba ment, fürdött a Balatonban, néha fellépett a színházban, kirándult Tihanyba. Ha mulatni támadt kedve, a füredi Protivinszky féle vendéglőbe ment barátaival és családjával. (Az egykori beszálló vendéglő a mai katolikus templom helyén állt.)
+Ekkor már szerette volna magáénak tudni a kis villát, ahol majd visszavonulása után családjának fészket rakhat. 1893 tavaszán a régi ismerős, Mangold fürdőorvos hozta a hírt, hogy a tulajdonosnő meghalt, s a villa sürgősen eladó. Kölcsönökből, baráti segítséggel május elején már birtokba is vehette. Átalakította, bebútorozta. ''„A füredi ház megvételénél nem az a szempont volt az egyedüli, hogy a fürdőző évad alatt saját házamban lakjam. Én a házat visszavonulásom esetére állandó tartózkodási helynek választottam.”'' Az épületet ennek megfelelően alakították át. A pesti lakásból kerültek ide a bútorok, kályhákat építettek be. Nagyon szeretett itt lenni. ''„Legvidámabb napom, ha Füredre mehetek; legszomorúbb, ha kis fészkemet ott kell hagynom.”'' Naplójában ismerjük nyaralójának beosztását: A folyosóról nyílt a szalon, ettől balra egy vendégszoba, majd Blaháné szobája, utána a férjéé, végül a könyvtárszoba. Jobbra az ebédlő és három vendégszoba. Az udvar felől egy zárt folyosó, konyha, két cselédszoba, kamra. Az udvaron a kertész lakása, kis majorsági udvar, nagy, rózsákkal teli kert. Szobájának ablaka a közeli kerek templomra nézett, sokszor hallgatta így a szentmisét. Kora reggel sétált a Balaton partján, templomba ment, fürdött a Balatonban, néha fellépett a színházban, kirándult Tihanyba. Ha mulatni támadt kedve, a füredi Protivinszky féle vendéglőbe ment barátaival és családjával. (Az egykori beszálló vendéglő a mai katolikus templom helyén állt.)
-Az őszi Füredet szerette a legjobban. Barátai között nemcsak a fürdőorvosok, Hurayék, Mangoldék, dr. Engelék, (nekik adta el az utca túloldalán lévő telkét), dr. Kétly Károly egyetemi tanár, Dániel Ernőné, de a füredi gazdákhoz is eljártak, férje vadásztársai is ők voltak. Úgy élt, mintha falun lett volna. Megvette Hertelendy Ferenctől az Olyan nincs hajót, amivel bejárták a Balatont, ott fogadta vendégeit, de 1894-ben nagy viharba keveredtek, s ez olyan hatással volt rá, hogy többet nem szállt vízre, ezért eladták. Hajójának kormányosa és a hajófiú is füredi volt.
+[[Image:Blahalujza.jpg|thumb|right|300px|'''Blaha Lujza (1908)''']]Az őszi Füredet szerette a legjobban. Barátai között nemcsak a fürdőorvosok, Hurayék, Mangoldék, dr. Engelék, (nekik adta el az utca túloldalán lévő telkét), dr. Kétly Károly egyetemi tanár, Dániel Ernőné, de a füredi gazdákhoz is eljártak, férje vadásztársai is ők voltak. Úgy élt, mintha falun lett volna. Megvette Hertelendy Ferenctől az Olyan nincs hajót, amivel bejárták a Balatont, ott fogadta vendégeit, de 1894-ben nagy viharba keveredtek, s ez olyan hatással volt rá, hogy többet nem szállt vízre, ezért eladták. Hajójának kormányosa és a hajófiú is füredi volt.
 (Bár Krúdy Gyula 1927-ben megjelent Blaháné meséi című írásában azt írja, hogy jóban volt Jókaiékkal, erről Blaháné nem tesz említést a naplójában sem. Jókai, Laborfalvy Róza 1886-ban bekövetkezett halála után néhányszor volt csak Füreden, 1888-ban a Jókai villát eladják, Blaháné a sajátját csak 1893-ban vette meg.)
 ''„A vigalmi bizottság rendes heti ülésén határozott a Blaháné fellépése alkalmából előadott Náni jövedelmére vonatkozólag. A befolyt 600 forintból 300 forint a színtársulat felsegélyezésére, 50 frt. a Balatonvidéki Kulturegyesület balatonfüredi fiókjának. 150 frt. a vigalmi bizottság rendelkezésére a cigány-zenekarnak és 100 forint a Hírlapírók Nyugdíjintézeté-nek jutott.”''<ref>Balaton. 1893. aug. 13. 9. sz. 2.</ref>
@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 A következő évben óriási sikerrel lépett föl az ''„Egy nő ki az ablakon kiugrik” című darabban. Tiszteletdíját a balatoni kulturegyesület számára ajánlotta fel.<ref>Balaton. 1894. júl. 29. 9. sz. 3.</ref> 1896-ban a „népszínház legelső művésznője” Somogyi Károly társulatával egy alkalommal fellépett a színkörben a Télen című darabban.<ref>„…szép magyar hazánknak tündérvidéke…” Szerk. Németh Ákosné , Katona Csaba Balatonfüred, 1997. 108.</ref> Még 1902-ben is ünnepszámba ment fellépése a színkörben, amikor eljátszotta a Náni címszerepét: ''„… mint mindig és mindenütt e hazában ugy most is valósággal magával ragadta játékával, énekével a közönséget, mely a színházat egészen megtöltötte s a mely lelkesedéssel ünnepelte, még pedig méltán ezt az örökké ifju művésznőt.”''<ref>Balaton-Füred 1902. aug. 13. 7. sz. 4.</ref>''„Blaháné, Örök ifjuságának talán éppen a füredi vízben rejlik titka, s a jól eső, puha csönd után, amely őt, az ő kis paraszt-virágokkal tele ültetett kertjében körülveszi, mindig úgy tér vissza régi diadalainak színhelyére mint a Phőnix.”''<ref>Vay Sándor: Balatonfüredi krónika. = Balaton-Füred. 1902. aug. 27. 9. sz. 4-5.</ref>
 ''„A nótás Blaháné vissza-vissza tért, nyaranként vele az ő bájos hasonmása: Sárika leánya. Nem egy férfi-szív dobbant meg, mikor a Splényi-villa kertjében csendül a Sárika dalos hangja.”''<ref>Balatonpart. 1907. júl. 28. 31. sz. 4.</ref> – írta 1907-ben a Balatonpart című lapban.
 Blaha Lujza férje 1909-ben meghalt, ő a következő évben ismét Füreden pihent, a szívbetegek javára rendezett jótékonysági vásáron a népipari sátorban árusított.<ref>Balaton. 1910. 6. sz. aug. 56.</ref>  1911-ben a „Fészek” alapos tatarozáson megy át, eternit palával fedték a tetejét. A helyi újság még arról is beszámolt, hogy az eső miatt a tető nélküli ház több helyen beázott.<ref>Balatonfüred, 1911. 1. sz. máj. 14. 5.</ref>
 -ben és 1915-ben Szép Ernő író is meglátogatta, találkozásukról tudósította a napilapokat.<ref>(sz. e.): Blaháné.= Az Est. 1914. júl. 19. 172. sz. 4. p. valamint (sz. e.): Füred 1915-ben. = Az Ujság. 1915. júl. 7. 187. sz. 3-4.</ref> 1915-ben nyaraltak utoljára a házban, 1915 októberében még megjelenik egy balatonfüredi Kurzweil fotó az idősödő művésznőről,<ref>Balaton 1915. okt. 1. 9-10. sz. 68.</ref> a vendégnévsor szerint 1916. május 28-tól a Blaha Lujzáék már az utca túloldalán, a Huray villában nyaraltak.