Budapesti Pedagógus Képzőművészeti Stúdió 1953-1963 - Laptörténet

Fdanko, 2018. május 18., 16:19-n

2018-05-18T16:19:10Z

Fdanko, 2018. május 17., 13:55-n

2018-05-17T13:55:31Z

Fdanko, 2018. május 17., 13:43-n

2018-05-17T13:43:46Z

Fdanko, 2018. május 16., 13:56-n

2018-05-16T13:56:34Z

Fdanko, 2018. május 16., 13:47-n

2018-05-16T13:47:09Z

Fdanko, 2018. május 16., 12:56-n

2018-05-16T12:56:21Z

Fdanko, 2018. május 16., 12:54-n

2018-05-16T12:54:39Z

Fdanko: /* A Stúdió vezetőségének tagjai */

2018-05-16T12:27:12Z

‎A Stúdió vezetőségének tagjai

Fdanko: /* A Stúdió vezetőségének tagjai */

2018-05-16T12:16:08Z

‎A Stúdió vezetőségének tagjai

Fdanko: /* A Stúdió vezetőségének tagjai */

2018-05-16T12:15:45Z

‎A Stúdió vezetőségének tagjai

@@ 125. sor: / 125. sor: @@
 A falu már szerves részének tekinti a művésztelepet. A termelő- szövetkezettel nemcsak a festés és a beszélgetés, a közös ügyekről való érdeklődés kapcsolja össze, hanem a munka is. 1959, majd 1960 nyarán a fiatal, kezdeti problémákkal küzdő termelőszövetkezet kevés mezőgazdasági géppel rendelkezik még. Hiába dolgoznak lankadatlanul a kaszások és a gépek, hirtelen érik be a búza. Ott hever a földeken vagy kétezer kéve, s nincs elég dolgos kéz az összeszedésükhöz. A termelőszövetkezet kéréssel fordul a művészekhez. A Stúdió-tagok elindulnak szekereken Fűzfő alá, amúgy játékból, kedélyes kevélykedésből is, hogy segítsenek összehordani a kévéket.
-Nemcsak ilyen epizódjai vannak a herényi életnek persze, de ezek is a mindennapokhoz tartoznak. Aminthogy az is a vörösberényi életet jellemzi, hogy akad a Stúdió tagjai között, aki hajnalonként kapálni jár a szőlőbe, a kukoricaföldekre, s jónéhányan vesznek részt a szőlőkötözésben, kukoricaegyelésben. Maguk élik így át először témáikat, munka közben s csak azután festik meg.
+Nemcsak ilyen epizódjai vannak a berényi életnek persze, de ezek is a mindennapokhoz tartoznak. Aminthogy az is a vörösberényi életet jellemzi, hogy akad a Stúdió tagjai között, aki hajnalonként kapálni jár a szőlőbe, a kukoricaföldekre, s jónéhányan vesznek részt a szőlőkötözésben, kukoricaegyelésben. Maguk élik így át először témáikat, munka közben s csak azután festik meg.
-A nyári élet kellemes oldalaihoz tartoznak a kirándulások, a Balaton egy-egy emlékezetesen szép helyére. Jártak már a művésztelepiek Tihanyban, megtekintették Balatonfüredet, a hajógyárat, s voltak Kenesén, Badacsonyban, Veszprémben, Zircen, Balaton- szőlősön, s ki tudná elsorolni, hány falut és Balaton parti üdülőt kerestek fel, témák után kutatva a tájban és az emberek között.
+A nyári élet kellemes oldalaihoz tartoznak a kirándulások, a Balaton egy-egy emlékezetesen szép helyére. Jártak már a művésztelepiek Tihanyban, megtekintették Balatonfüredet, a hajógyárat, s voltak Kenesén, Badacsonyban, Veszprémben, Zircen, Balatonszőlősön, s ki tudná elsorolni, hány falut és Balaton parti üdülőt kerestek fel, témák után kutatva a tájban és az emberek között.
 Említettük már, lassan vörösberényi hagyomány lett, hogy augusztus végén rögtönzött tárlaton mutatják be a Stúdió rajzpedagógusai nyári munkájuk eredményeit. Figyelemmel kíséri e kiállításokat a Közép dunántúli Napló, mely augusztus végi számaiban, a veszprémi múzeum akkori igazgatójának tollából évről évre közli a berényi bemutatókról írt bírálatokat. Figyeli a munkát a Pedagógusok Lapja, rendszeresen közöl cikkeket a telep munkásságáról. ''„Vörösberény vizsgája"'' címmel 1960. augusztusi száma az augusztus 14-én megnyílott tárlatról számol be. A reprodukciókkal tarkított cikk örömmel újságolja, hogy 110 kiállító vett részt a kiállításon. Egy esztendő múlva, 1961. augusztusában ismét nagyobb cikkben méltatja a vörösberényi kiállítást a Pedagógusok Lapja. Ez most már 140 - rajztanár - művész képi beszámolója volt.
@@ 135. sor: / 135. sor: @@
 Keveset szólunk a Pedagógus Képzőművész Stúdió munkájáról, ha nem említjük meg tagjainak szépszámú egyéni sikerét is. Ezek az egyéni eredmények azért fontosak, mert minden bizonnyal a közös munkából, a kollektíva erejéből sarjadtak ki, ha egyéni tehetség volt is az alapjuk. Az elmúlt években mind sűrűbben találkozhatunk az Élet és Irodalom, a Köznevelés, a Pedagógusok Lapja, a Rajztanítás hasábjain a Stúdió-tagok rajzaival.
--ban Hanzély Gizella, 1961-ben Sárkány Loránd kapja meg a Székely Bertalan emlékérmet, melyet a Pedagógusok Elnöksége alapított. Eigel István Derkovits-ösztöndíjat kap, s képeit a velencei Biennáléra küldik ki 1960-ban. Ugyancsak Derkovits-ösztöndíjat kap Udvardy Erzsébet, Csernó Juditot Munkácsy-díjjal tüntetik ki.
+-ban Hanzély Gizella, 1961-ben [[Sárkány Lóránd]] kapja meg a Székely Bertalan emlékérmet, melyet a Pedagógusok Elnöksége alapított. Eigel István Derkovits-ösztöndíjat kap, s képeit a velencei Biennáléra küldik ki 1960-ban. Ugyancsak Derkovits-ösztöndíjat kap [https://hu.wikipedia.org/wiki/Udvardi_Erzs%C3%A9bet Udvardy Erzsébet], [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/cserno-judit-4222/ Csernó Juditot] Munkácsy-díjjal tüntetik ki.
-Ami a Pedagógus Képzőművész Stúdió tagjainak egyéni eredményeit illeti, sokan rendeznek önálló tárlatot több évi munkásságukból. Litkey György pl. 1958-ban a Rózsa Ferenc Művelődési Házban állít ki a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthona rendezésében. 1960-ban Csernó Juditnak, majd Kövesi Albinek láthatjuk önálló tárlatát. 1962-ben grúziai anyagát mutatja be Sárkány Loránd. Ugyacsak 1962-ben Székács Zoltán mutatkozik be, majd 1963. márciusában Lukács Ágnes.
+Ami a Pedagógus Képzőművész Stúdió tagjainak egyéni eredményeit illeti, sokan rendeznek önálló tárlatot több évi munkásságukból. Litkey György pl. 1958-ban a Rózsa Ferenc Művelődési Házban állít ki a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthona rendezésében. 1960-ban Csernó Juditnak, majd Kövesi Albinek láthatjuk önálló tárlatát. 1962-ben grúziai anyagát mutatja be Sárkány Loránd. Ugyancsak 1962-ben Székács Zoltán mutatkozik be, majd 1963. márciusában Lukács Ágnes.
 Meg kell emlékeznünk ismét egy gyűjteményes, közös tárlatról, amelyet a párt VIII. kongresszusának tiszteletére 1962. novemberében rendez a Stúdió. Ez a szakmai bemutató arról tanúskodik, hogy megérett az esztendőkön át együtt eltöltött idő gyümölcse, s ez tükröződik a fiatalok és az idősebbek színvonalegységében is.
-A tagság létszáma évről évre növekszik. A kezdeti ötvenes létszám helyett ma már több mint 200-as tagsággal számolhatunk, Újabb, ifjú generációk frissítik fel a Stúdió vérkeringését. Azoknál a fiataloknál, akik most végezték el a Pedagógiai Főiskolát s rajzot tanítanak, egyre sürgetőbbé válik a rendszeres és módszeres továbbképzés megszervezése. A konzultációt és a művek korrektúráját ők maguk kérik és igénylik. A tagság kívánságára a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthonának Vezetősége 1959-től kezdve Litkey György festőművész pedagógust kéri fel a művészeti vezető teendőinek ellátására. Az ő feladata, hogy átsegítse fiatalabb, kezdő pályatársait grafikai és festői problémáik nehézségein és támogatást nyújtson rajztanár kollégáinak. 1960-tól kezdve hetenként háromszor van műtermi foglalkozás. Ez a közös munka a vizualitáshoz, a látási kultúra kiterebélyesedéséhez, az alkotó rajzi tevékenységhez ad segítséget. Ez az önkéntes szakmai továbbképzés új vonással gazdagítja a Stúdió munkáját, s hasznosnak bizonyul mindazok számára, akik főiskolai tanulmányaik után mind magasabb színvonalon kívánnak hivatásuknak, az iskolai oktató-nevelő munkának élni.
+A következő, s egyben e kötetünk megjelenéséig utolsó kiállítást 1963. február közepén rendezi meg a Pedagógus Szakszervezet rajzpedagógiai és képzőművészeti tagozata a Szakszervezet VII. kongresszusának tiszteletére, először a SZOT Tárogató úti főiskoláján - ahol a kongresszus lezajlott -, majd az Egressy Klubban. A tárlaton ismét szép számmal szerepelnek a Stúdió-tagok.
-Ezekben a napokban tízesztendős tehát a Budapesti Pedagógusok Képzőművész Stúdiója. Egy évtized repült el a Stúdió alapító tagjainak feje fölött, s ez a tíz év derekas munkában, tanulásban, az esztétikai ízlés növelésében, a munkások és parasztok életének tanulmányozásában telt el. Szép évek voltak ezek, a próbálkozásoktól, a kezdeti szárnybontogatástól, kezdők és befutottak összeismerkedésétől az egységes, baráti kollektíva kialakulásáig. Nehézségek és gondok bőségesen adódtak kezdetben. Helyet kellett találni Pesten, vidéken a művészi alkotómunka számára. S Vörösberényben, ebben a kicsiny, nagybányai hangulatú balaton menti falucskában eleinte sok bajjal kellett szembenézni. Kevés volt a hely, hiányzott a legfontosabb felszerelés. Megoldhatatlannak látszott a közös élelmezés. De a pedagógus művészközösség, mely legfőbb céljának tartotta a rajzban, festésben, esztétikai kultúrában, képi látásmódban való továbbfejlődést, urrá lett ezeken a nehézségeken is. Ma már apróságnak tűnik minden anyagi és egyéb szervezési probléma az első két- három esztendő gondjaihoz mérten. Sok nehézség leküzdésében segített a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthona. A rajztanárok mellé állt, ahol tanácsra, anyagi támogatásra, szervezési és adminisztrációs feladatok megoldására volt szükség, s gondoskodott arról, hogy a Stúdióban egyesült budapesti művésztanárok mind a fővárosban, mind pedig a berényi művésztelepen kellemesen, jól s vidáman érezzék magukat.
+A tagság létszáma évről évre növekszik. A kezdeti ötvenes létszám helyett ma már több mint 200-as tagsággal számolhatunk, Újabb, ifjú generációk frissítik fel a Stúdió vérkeringését. Azoknál a fiataloknál, akik most végezték el a Pedagógiai Főiskolát s rajzot tanítanak, egyre sürgetőbbé válik a rendszeres és módszeres továbbképzés megszervezése. A konzultációt és a művek korrektúráját ők maguk kérik és igénylik. A tagság kívánságára a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthonának Vezetősége 1959-től kezdve [[Litkey György]] festőművész pedagógust kéri fel a művészeti vezető teendőinek ellátására. Az ő feladata, hogy átsegítse fiatalabb, kezdő pályatársait grafikai és festői problémáik nehézségein és támogatást nyújtson rajztanár kollégáinak. 1960-tól kezdve hetenként háromszor van műtermi foglalkozás. Ez a közös munka a vizualitáshoz, a látási kultúra kiterebélyesedéséhez, az alkotó rajzi tevékenységhez ad segítséget. Ez az önkéntes szakmai továbbképzés új vonással gazdagítja a Stúdió munkáját, s hasznosnak bizonyul mindazok számára, akik főiskolai tanulmányaik után mind magasabb színvonalon kívánnak hivatásuknak, az iskolai oktató-nevelő munkának élni.
 Újabb évtized kezdődik. Hisszük, hogy ezek az esztendők, melyek most következnek, semmivel sem lesznek szegényebbek eredményekben, sikerekben és tapasztalatokban, mint az előzőek. Bízunk abban: a Pedagógus Képzőművész Stúdió több mint 200 tagja ezentúl is jóbarátként segít egymásnak, hogy alkotásaikban még gazdagabban kifejezzék a magyar nép életét, szép tájainkat és eredményeinket, ifjúságunk vidámságát, mindazt, amit festeni, rajzolni s amiért Magyarországon élni érdemes.

@@ 102. sor: / 102. sor: @@
 . őszén a Pedagógiai Főiskolából új helyiségbe, a Képzőművészeti Gimnázium műtermeibe költözik a Pedagógus Képzőművész Stúdió, ahol azóta is barátságos, csendes otthonra lelt. 1956. végén, 1957. elején, amikor művészeti életünk az ellenforradalom eszmei kártevésével küzdött, a Stúdió kollektívája és vezetése töretlenül, hivatásszeretettel és felelősséggel dolgozott.
-A következő nyár ismét Vörösberényben találja a budapesti rajzpedagógusokat. Immár 35-en vannak, akik a telep bezárásakor, augusztus 25-én kiállításon tárják látogatóik elé alkotásaikat. Veszprémben nyílik meg ismét a kiállítás, 35 művésznek mintegy 100 képe. A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa Kisfaludy Művelődési Otthonában olyan ismert pedagógusművészek képeivel találkoztunk, mint Duray Tibor, Kövessy Albi, Litkey György, Mersits Piroska, Piri Kálmán, Sárkány Loránd, Sümegi Vera és mások.
+A következő nyár ismét Vörösberényben találja a budapesti rajzpedagógusokat. Immár 35-en vannak, akik a telep bezárásakor, augusztus 25-én kiállításon tárják látogatóik elé alkotásaikat. Veszprémben nyílik meg ismét a kiállítás, 35 művésznek mintegy 100 képe. A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa Kisfaludy Művelődési Otthonában olyan ismert pedagógusművészek képeivel találkoztunk, mint Duray Tibor, Kövessy Albi, [[Litkey György]], [[Mersits Piroska]], Piri Kálmán, [[Sárkány Lóránd]], Sümegi Vera és mások.
-Az 1957-es év még egy fontos eredményt hoz a Stúdió tagjainak: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én első fővárosi kiállításuk nyílik meg a Pedagógus Szak- szervezet Gorkij fasori székházának tágas dísztermében.
+Az 1957-es év még egy fontos eredményt hoz a Stúdió tagjainak: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én első fővárosi kiállításuk nyílik meg a Pedagógus Szakszervezet Gorkij fasori székházának tágas dísztermében.
-Ez az első, nagyobb szabású tárlat, az igazi bemutatkozás. Kisfaludy Stróbl Zsigmond nyitja meg.
+Ez az első, nagyobb szabású tárlat, az igazi bemutatkozás. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludi_Strobl_Zsigmond Kisfaludy Stróbl Zsigmond] nyitja meg.
-Megtekinti a kiállítást Csók István is, a magyar képzőművészek nesztora, aki sok szeretettel, kedves szavakkal buzdítja és bátorítja művésztársait.
+Megtekinti a kiállítást [https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B3k_Istv%C3%A1n Csók Istvá]n is, a magyar képzőművészek nesztora, aki sok szeretettel, kedves szavakkal buzdítja és bátorítja művésztársait.
 Öt sikerekben és gondokban gazdag év után 1958-ban felvetődött a kérdés; hogyan fejlődjék tovább a Stúdió? Maradjon viszonylag
 szűk körű kollektíva, vagy nyissa meg kapuit minden alkotni, tanulni vágyó, pedagógiai munkáját fejleszteni kívánó rajztanár előtt. A vezetőség természetesen az utóbbit választotta, s a tagság hamarosan megkétszereződött.
-Az 1958-as évben a szakszervezet kéthetes tanulmányi kirándulást szervez a diósgyőri vasgyárba. Reggeltől estig járják az üzemeket, sok rajz és vázlat készül ezen a kiránduláson. És az első közös túra sikere megteremti a lehetőséget a továbbiakra is. Ezentúl már gyakran megy a kollektíva kirándulásokra: meglátogatják Tápió- szele és Herceghalom kísérleti gazdaságait, s ezekre a helyekre, melyeket egyszer megkedveltek már, rendszeresen visszatérnek, rajzolni, festeni. Élményekben és tapasztalatokban gazdagodnak ilyenkor, s munkakedvük eredménye alkotásokban ölt testet. Felkeresik vázlatkönyveikkel a festőknek és grafikusoknak oly kedvelt helyeket, mint Szentendre és Zebegény, s egy év múlva, 1959-ben egy kisebb csoport rendszeresen tanulmányokat folytat az Óbudai Gheorgiu Dej Hajógyárban.
+Az 1958-as évben a szakszervezet kéthetes tanulmányi kirándulást szervez a diósgyőri vasgyárba. Reggeltől estig járják az üzemeket, sok rajz és vázlat készül ezen a kiránduláson. És az első közös túra sikere megteremti a lehetőséget a továbbiakra is. Ezentúl már gyakran megy a kollektíva kirándulásokra: meglátogatják Tápiószele és Herceghalom kísérleti gazdaságait, s ezekre a helyekre, melyeket egyszer megkedveltek már, rendszeresen visszatérnek, rajzolni, festeni. Élményekben és tapasztalatokban gazdagodnak ilyenkor, s munkakedvük eredménye alkotásokban ölt testet. Felkeresik vázlatkönyveikkel a festőknek és grafikusoknak oly kedvelt helyeket, mint Szentendre és Zebegény, s egy év múlva, 1959-ben egy kisebb csoport rendszeresen tanulmányokat folytat az Óbudai Gheorgiu Dej Hajógyárban.
--ben rendezi meg a szakszervezet rajzpedagógiai tagozata az Ernst Múzeumban a Rajztanárok Országos Képzőművészeti Tárlatát. Ott vannak nagyszámban a kiállításon a Stúdió tagjai, és sok alkotással képviselik a művészközösséget. A siker díjakban is kifejeződik: Sárkány Loránd a grafikai díj első fokozatát nyeri el „A Martinban" című képével. Fazekas Pál az aquarell-díj harmadik fokozatát kapja ''„A nagy kovácsműhelyben"'' című képére, az olajfestmények díjazottjai között pedig ott találjuk Réti Mátyást.
+-ben rendezi meg a szakszervezet rajzpedagógiai tagozata az Ernst Múzeumban a Rajztanárok Országos Képzőművészeti Tárlatát. Ott vannak nagyszámban a kiállításon a Stúdió tagjai, és sok alkotással képviselik a művészközösséget. A siker díjakban is kifejeződik: [[Sárkány Lóránd]] a grafikai díj első fokozatát nyeri el ''„A Martinban"'' című képével. Fazekas Pál az aquarell-díj harmadik fokozatát kapja ''„A nagy kovácsműhelyben"'' című képére, az olajfestmények díjazottjai között pedig ott találjuk [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9ti_M%C3%A1ty%C3%A1s Réti Mátyást].
 A következő év újabb kiállítások sikerét hozza. Januárban a Dohány utcai Egressy Klub termében nyílik meg tárlat: a Stúdió 16 nőtagja mutatja be itt nyári képeit. Tavasszal a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából rendez kiállítást a Stúdió a MEDOSZ-székházban. Néhány héttel előbb nemzetközi seregszemlén a képzőművésznők nemzetközi tárlatán, szerepelnek pedagógus képzőművésznőink. Az 50. Nemzetközi Nőnap és felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére a Műcsarnokban megnyílt kiállításon, sok Stúdió-tag munkája volt látható. Kiállított közülük Csernó Judit, Gopcsa Paula, Hanzély Gizella, Juhász Erika, Karácsonyi Irén, Koppány Erzsébet, Kövesi Albi, Lorberer Anna, Lukács Ágnes és Sümegi Vera.

@@ 90. sor: / 90. sor: @@
 Az első berényi nyár még nem telik el gondtalanul. Nehézségek bőven akadnak, elhelyezkedési és ellátási problémák, adminisztrációs gondok gátolják még, hogy a kis közösség zavartalanul élhessen szenvedélyének. De ezek a gondok csak átmenetiek, nem sok felhőt kergetnek az arcokra.
-A [[Vörösberényi Művésztelep|vörösberényi művésztelep]], mely az első nyáron csak húsz tanárnak adott nyári otthont, jelentőségében egyre inkább megnő. E művésztelep lényegét és jelentőségét Paál Ákos, ismert rajzpedagógus így foglalta össze a Pedagógusok Lapjában: „Ez a munka több szempontból jelentős. Kettőt emelünk ki. Az egyik az, hogy a Budapesti Stúdióban végzett komoly - elsősorban rajzi - tanulmányi munkát kitűnően egészíti ki a művésztelepen kivirágzó sokszínű festői eredmény, ez szerencsésen termékenyíti meg kartársaink Budapesti Stúdiójának munkáját. A másik pedig az, hogy a különböző egyéni felfogás a telep közösségének nemes versengésében s a vörösberényi szép táj sugalló erejében fejlődve, egyre inkább haladhat a szocialista realizmus jegyéhen egységes irány felé. A tehetség és a táj találkozásából - reméljük - kialakul néhány év munkájával a telep „vörösberényi" jellege, s melegágya lehet egy, a magyar föld színes plasztikáját mutató realista stílusnak"
+A [[Vörösberényi Művésztelep|vörösberényi művésztelep]], mely az első nyáron csak húsz tanárnak adott nyári otthont, jelentőségében egyre inkább megnő. E művésztelep lényegét és jelentőségét [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pa%C3%A1l_%C3%81kos Paál Ákos], ismert rajzpedagógus így foglalta össze a Pedagógusok Lapjában: ''„Ez a munka több szempontból jelentős. Kettőt emelünk ki. Az egyik az, hogy a Budapesti Stúdióban végzett komoly - elsősorban rajzi - tanulmányi munkát kitűnően egészíti ki a művésztelepen kivirágzó sokszínű festői eredmény, ez szerencsésen termékenyíti meg kartársaink Budapesti Stúdiójának munkáját. A másik pedig az, hogy a különböző egyéni felfogás a telep közösségének nemes versengésében s a vörösberényi szép táj sugalló erejében fejlődve, egyre inkább haladhat a szocialista realizmus jegyéhen egységes irány felé. A tehetség és a táj találkozásából - reméljük - kialakul néhány év munkájával a telep ''„vörösberényi"'' jellege, s melegágya lehet egy, a magyar föld színes plasztikáját mutató realista stílusnak"''
-őszén Domanovszky nélkül marad a Stúdió, amely egyre inkább összetartozó, baráti kollektíva már. A szakszervezet új helyiségről gondoskodik, a Pedagógiai Főiskola rajztanszékére kerül a Stúdió, az Irányi utcába. Barátságosan, szeretettel fogadják a rajzpedagógusokat. Két tágas tanterem áll rendelkezésükre. Fej- és akttanulmányok készülnek itt, e kellemes és barátságos környezetben. A művészkollektívának most vezetőt kell választania. Vezetőnek Sárkány Lorándot fogadják el.
+őszén Domanovszky nélkül marad a Stúdió, amely egyre inkább összetartozó, baráti kollektíva már. A szakszervezet új helyiségről gondoskodik, a Pedagógiai Főiskola rajztanszékére kerül a Stúdió, az Irányi utcába. Barátságosan, szeretettel fogadják a rajzpedagógusokat. Két tágas tanterem áll rendelkezésükre. Fej- és akttanulmányok készülnek itt, e kellemes és barátságos környezetben. A művészkollektívának most vezetőt kell választania. Vezetőnek [[Sárkány Lóránd]]ot fogadják el.
-Azután elsuhan ez az év is, s közeledik a nyár. 1955. nyarán már régi ismerősként fogadják a berényiek a művésztelepre érkezőket. Vendégek is jönnek: Ridovics László, Sarkantyú Simon, akiket a táj pompája, a telep barátságos hangulata csábított Vörösberénybe.
+Azután elsuhan ez az év is, s közeledik a nyár. 1955. nyarán már régi ismerősként fogadják a berényiek a művésztelepre érkezőket. Vendégek is jönnek: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Ridovics_L%C3%A1szl%C3%B3 Ridovics László], [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarkantyu_Simon Sarkantyú Simon], akiket a táj pompája, a telep barátságos hangulata csábított Vörösberénybe.
 A nyár végén, egy jó hagyomány első lépéseként kiállítást rendeznek Almádiban. A megnyitón résztvesz Szentiványi Lajos is, és elismeréssel nyilatkozik a művésztelep munkájáról, a tehetségről tanúskodó, lelkes ügybuzgalmat árasztó képekről.
 A harmadik vörösberényi nyáron ismét megszaporodnak a telepiek: idejön Szinyei Merse-kollektíva több tagja, s a nyárvégi, immár hagyományossá váló tárlatot Veszprémben rendezik meg, a Szinyei-kollektíva tagjaival közösen.

@@ 74. sor: / 74. sor: @@
 Ősszel folytatódtak Budapesten a komoly rajzművészeti stúdiumok. A tagság lázasan dolgozott, s különösen a téli szünetben szaporodott meg a munka. A tél színei csakhamar megkapóan kedves képekben keltek életre. Közben megsokasodtak a Stúdióban a szervezési tennivalók, ezért a kis pedagógus művészközösség Domanovszky mester mellé néhány tagú vezetőséget választott.
-Ahogy a következő esztendőben kitavaszodott, ismét felvetődött a nyári művésztelep ügye. Sokan adtak hangot annak a vágyuknak, hogy a Balaton mellett kellene létesíteni ezt a telepet, szép, vadregényes tájon, fák övezte vízmenti faluban. Szigligetre szeretett volna menni a tagság, ez volt a vágyak netovábbja. A vezetőség egyik tagja, [[Sárkány Loránd]] el is indult a felfedező útra. De a szigligeti iskolában hűvös volt a fogadtatás, így hát folytatódott a felfedező út, más balatoni tájak felé.
+Ahogy a következő esztendőben kitavaszodott, ismét felvetődött a nyári művésztelep ügye. Sokan adtak hangot annak a vágyuknak, hogy a Balaton mellett kellene létesíteni ezt a telepet, szép, vadregényes tájon, fák övezte vízmenti faluban. Szigligetre szeretett volna menni a tagság, ez volt a vágyak netovábbja. A vezetőség egyik tagja, [[Sárkány Lóránd]] el is indult a felfedező útra. De a szigligeti iskolában hűvös volt a fogadtatás, így hát folytatódott a felfedező út, más balatoni tájak felé.
 Füred körül járt, amikor eszébe jutott a Stúdió egyik tagjának javaslata: nézze meg Almádi mellett Vörösberényt, olyan az, mint a régi Nagybánya kicsiben. Leszállt hát Almádiban a vonatról és elindult [[Vörösberény]] felé.
@@ 80. sor: / 80. sor: @@
 A domboldalon épült kis falu, a széles főutca, két műemlék templomával, a lassan emelkedő, kedvesen lankás utcák, hátterükben az idefénylő Balatonnal, a házak finom pasztell színei, a táj érdekes, izgalmas összhatása valóban nagybányai hangulatot varázsolt e balatonmelléki faluba. S a fogadtatás itt már illett a bájos tájhoz: szíves és kedves, emberséges és meleg volt a hívogató szó.
-Csonka Ferenc, a vörösberényi általános iskola igazgatója lelkes művészpártolónak, képeket, műveket szerető embernek bizonyult. Őszinte örömmel mondta: jöjjenek csak kartársak, a táj, az emberek szeretettel várják a művészeket.
+[[Csonka Ferenc]], a vörösberényi általános iskola igazgatója lelkes művészpártolónak, képeket, műveket szerető embernek bizonyult. Őszinte örömmel mondta: jöjjenek csak kartársak, a táj, az emberek szeretettel várják a művészeket.
 Az igazgató szívesen bocsátotta a kis közösség rendelkezésére valamennyi használható tantermét, a községi tanács végrehajtó bizottsága pedig a falu egyik régi kolostor épületében - jellegzetesen barokk stílusú, szép műemlék - egy emeleti szobát adott át a művésztelep részére.
-Az első nyáron húszan érkeznek meg Vörösberénybe, hat hétre. Nagy szorgalommal, s nem kisebb szenvedéllyel kezdődik a munka. Hajnali négy óra még az idő, de a dombokon már ott látni a művésztelep tagjait, amint festőszerszámaikkal felszerelve dolgozni kezdenek. És este, sötétedés után csoportosan sétálnak, bandukolnak a romantikus főutcán haza, a pedagógus művésztelepre.
+Az első nyáron húszan érkeznek meg [[Vörösberény]]be, hat hétre. Nagy szorgalommal, s nem kisebb szenvedéllyel kezdődik a munka. Hajnali négy óra még az idő, de a dombokon már ott látni a művésztelep tagjait, amint festőszerszámaikkal felszerelve dolgozni kezdenek. És este, sötétedés után csoportosan sétálnak, bandukolnak a romantikus főutcán haza, a pedagógus művésztelepre.
 A pedagógus művészek együtt élik a falu, a fűzfőgyári munkások, berényi parasztok életét. Egy pohár bor mellett a présházban, vagy baráti szóval a földeken hamar előkerülnek az örömök és gondok, a munkásember életének hétköznapjai. És amit mondanak, az téma is egyben; egy-egy jellemet és sorsot tükröző arc, földeken végzett munka.
@@ 90. sor: / 90. sor: @@
 Az első berényi nyár még nem telik el gondtalanul. Nehézségek bőven akadnak, elhelyezkedési és ellátási problémák, adminisztrációs gondok gátolják még, hogy a kis közösség zavartalanul élhessen szenvedélyének. De ezek a gondok csak átmenetiek, nem sok felhőt kergetnek az arcokra.
-A vörösberényi művésztelep, mely az első nyáron csak húsz tanárnak adott nyári otthont, jelentőségében egyre inkább megnő. E művésztelep lényegét és jelentőségét Paál Ákos, ismert rajzpedagógus így foglalta össze a Pedagógusok Lapjában: „Ez a munka több szempontból jelentős. Kettőt emelünk ki. Az egyik az, hogy a Budapesti Stúdióban végzett komoly - elsősorban rajzi - tanulmányi munkát kitűnően egészíti ki a művésztelepen kivirágzó sokszínű festői eredmény, ez szerencsésen termékenyíti meg kartársaink Budapesti Stúdiójának munkáját. A másik pedig az, hogy a különböző egyéni felfogás a telep közösségének nemes versengésében s a vörösberényi szép táj sugalló erejében fejlődve, egyre inkább haladhat a szocialista realizmus jegyéhen egységes irány felé. A tehetség és a táj találkozásából - reméljük - kialakul néhány év munkájával a telep „vörösberényi" jellege, s melegágya lehet egy, a magyar föld színes plasztikáját mutató realista stílusnak"
+A [[Vörösberényi Művésztelep|vörösberényi művésztelep]], mely az első nyáron csak húsz tanárnak adott nyári otthont, jelentőségében egyre inkább megnő. E művésztelep lényegét és jelentőségét Paál Ákos, ismert rajzpedagógus így foglalta össze a Pedagógusok Lapjában: „Ez a munka több szempontból jelentős. Kettőt emelünk ki. Az egyik az, hogy a Budapesti Stúdióban végzett komoly - elsősorban rajzi - tanulmányi munkát kitűnően egészíti ki a művésztelepen kivirágzó sokszínű festői eredmény, ez szerencsésen termékenyíti meg kartársaink Budapesti Stúdiójának munkáját. A másik pedig az, hogy a különböző egyéni felfogás a telep közösségének nemes versengésében s a vörösberényi szép táj sugalló erejében fejlődve, egyre inkább haladhat a szocialista realizmus jegyéhen egységes irány felé. A tehetség és a táj találkozásából - reméljük - kialakul néhány év munkájával a telep „vörösberényi" jellege, s melegágya lehet egy, a magyar föld színes plasztikáját mutató realista stílusnak"
 őszén Domanovszky nélkül marad a Stúdió, amely egyre inkább összetartozó, baráti kollektíva már. A szakszervezet új helyiségről gondoskodik, a Pedagógiai Főiskola rajztanszékére kerül a Stúdió, az Irányi utcába. Barátságosan, szeretettel fogadják a rajzpedagógusokat. Két tágas tanterem áll rendelkezésükre. Fej- és akttanulmányok készülnek itt, e kellemes és barátságos környezetben. A művészkollektívának most vezetőt kell választania. Vezetőnek Sárkány Lorándot fogadják el.

@@ 66. sor: / 66. sor: @@
 A Stúdió megalakulásának pontos dátuma '''1953. március 26.''' A Szakszervezet Budapesti Bizottsága és a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthona kész volt megteremteni a Stúdió számára mindazokat a feltételeket, amelyek a munka megkezdéséhez szükségesek voltak. A Stúdió vezetésére [https://hu.wikipedia.org/wiki/Domanovszky_Endre_(fest%C5%91) Domanovszky Endrét], a nagytudású Kossuth-díjas festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola akkori tanárát, ma főigazgatóját kérte fel. Domanovszky őrömmel fogadta el a megbízást, s a munka megkezdődhetett.
-Ötvenen voltak; fiatalok és idősebbek, kiállításokról ismert művészek és olyanok, akik akkor tették meg első lépéseiket a komolyabb, igényesebb alkotómunka felé. Domanovszky mester szerkezetileg erőteljes, tónusos rajzi megfogalmazást kívánt tagjaitól. Különös gonddal törődött azzal, hogy a jelenség pszichológiai ereje megfelelően fejeződjék ki a művekben. Rembrandt és Cézanne szellemét idézte példaként, remekműveikre hivatkozott. Ebben a légkörben, a nagy alkotások példájától fűtve, a munka lázában készültek el az első kompozíciós vázlatok a bányászok, a parasztok, kubikusok munkájáról, ifjúságunk vidám életéről, grafikába, olajba és aquarellbe foglalva mindazt, ami a rajztanár művészek képzeletét megfogta.
+Ötvenen voltak; fiatalok és idősebbek, kiállításokról ismert művészek és olyanok, akik akkor tették meg első lépéseiket a komolyabb, igényesebb alkotómunka felé. Domanovszky mester szerkezetileg erőteljes, tónusos rajzi megfogalmazást kívánt tagjaitól. Különös gonddal törődött azzal, hogy a jelenség pszichológiai ereje megfelelően fejeződjék ki a művekben. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Rembrandt Rembrandt] és [https://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_C%C3%A9zanne Cézanne] szellemét idézte példaként, remekműveikre hivatkozott. Ebben a légkörben, a nagy alkotások példájától fűtve, a munka lázában készültek el az első kompozíciós vázlatok a bányászok, a parasztok, kubikusok munkájáról, ifjúságunk vidám életéről, grafikába, olajba és aquarellbe foglalva mindazt, ami a rajztanár művészek képzeletét megfogta.
 És ekkor, munka közben felvetődött egy gondolat: művésztelep kellene az alkotóknak. Domanovszky szintén hangsúlyozta, hogy a művészeknek nyaranta is együtt kellene dolgozniok. Pécs városát ajánlotta. A szakszervezet egyetértett a javaslattal, sőt gondoskodott megvalósításáról. Pécsett létrejött a nyári művésztelep. Lehetőség adódott a szabadban való festéshez is a Pedagógiai Főiskola csodálatosan szép, fák koszorúzta parkjában. A művésztelep lakói ezen a nyáron naponta látogattak el a lámpásvölgyi szénbányába, meleg barátságot kötöttek a bányászokkal, akiket azután festményeiken és rajzaikon is megörökítettek.
@@ 74. sor: / 74. sor: @@
 Ősszel folytatódtak Budapesten a komoly rajzművészeti stúdiumok. A tagság lázasan dolgozott, s különösen a téli szünetben szaporodott meg a munka. A tél színei csakhamar megkapóan kedves képekben keltek életre. Közben megsokasodtak a Stúdióban a szervezési tennivalók, ezért a kis pedagógus művészközösség Domanovszky mester mellé néhány tagú vezetőséget választott.
-Ahogy a következő esztendőben kitavaszodott, ismét felvetődött a nyári művésztelep ügye. Sokan adtak hangot annak a vágyuknak, hogy a Balaton mellett kellene létesíteni ezt a telepet, szép, vadregényes tájon, fák övezte vízmenti faluban. Szigligetre szeretett volna menni a tagság, ez volt a vágyak netovábbja. A vezetőség egyik tagja, Sárkány Loránd el is indult a felfedező útra. De a szigligeti iskolában hűvös volt a fogadtatás, így hát folytatódott a felfedező út, más balatoni tájak felé.
+Ahogy a következő esztendőben kitavaszodott, ismét felvetődött a nyári művésztelep ügye. Sokan adtak hangot annak a vágyuknak, hogy a Balaton mellett kellene létesíteni ezt a telepet, szép, vadregényes tájon, fák övezte vízmenti faluban. Szigligetre szeretett volna menni a tagság, ez volt a vágyak netovábbja. A vezetőség egyik tagja, [[Sárkány Loránd]] el is indult a felfedező útra. De a szigligeti iskolában hűvös volt a fogadtatás, így hát folytatódott a felfedező út, más balatoni tájak felé.
-Füred körül járt, amikor eszébe jutott a Stúdió egyik tagjának javaslata: nézze meg Almádi mellett Vörösberényt, olyan az, mint a régi Nagybánya kicsiben. Leszállt hát Almádiban a vonatról és elindult Vörösberény felé.
+Füred körül járt, amikor eszébe jutott a Stúdió egyik tagjának javaslata: nézze meg Almádi mellett Vörösberényt, olyan az, mint a régi Nagybánya kicsiben. Leszállt hát Almádiban a vonatról és elindult [[Vörösberény]] felé.
 A domboldalon épült kis falu, a széles főutca, két műemlék templomával, a lassan emelkedő, kedvesen lankás utcák, hátterükben az idefénylő Balatonnal, a házak finom pasztell színei, a táj érdekes, izgalmas összhatása valóban nagybányai hangulatot varázsolt e balatonmelléki faluba. S a fogadtatás itt már illett a bájos tájhoz: szíves és kedves, emberséges és meleg volt a hívogató szó.

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 ----
 <center>A<br>jubileum alkalmából meleghangú<br>levélben küldte üdvözletét, további eredményes,<br>jó munkát kívánva:
-'''PÉTER ERNŐ'''<br>
+'''Péter Ernő'''<br>
 a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára<br>
 '''[https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludi_Strobl_Zsigmond Kisfaludi Stróbl Zsigmond]'''<br>

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 ''Budapest, 1963. március 29.
 ''
-<Center>'''PÁL ÁKOS'''<br>
+<Center>'''Pál Ákos'''<br>
 A Budapesti Pedagógusok Központi<br> Kultúr otthonának elnöke</center>
 ----
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 '''PÉTER ERNŐ'''<br>
 a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára<br>
-'''[https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludi_Strobl_Zsigmond KISFALUDY STRÓBL ZSIGMOND]'''<br>
+'''[https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisfaludi_Strobl_Zsigmond Kisfaludi Stróbl Zsigmond]'''<br>
 kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész<br>
-'''[https://hu.wikipedia.org/wiki/Domanovszky_Endre_(fest%C5%91) DOMANOVSZKY ENDRE]'''<br>
+'''[https://hu.wikipedia.org/wiki/Domanovszky_Endre_(fest%C5%91) Domanovszky Endre]'''<br>
 kétszeres Kossuth-díjas festőművész</center>

@@ 155. sor: / 155. sor: @@
 *A Stúdió vezetője: [[Sárkány Lóránd]]
 *Művészeti vezető: [[Litkey György]]
-*Vezetőségi tagok: GOPCSA PAULA, LAMPERT ANDRÁS, PUMMER VILMA
+*Vezetőségi tagok: Gopcsa Paula, Lampert András, Pummer Vilma
 =A Stúdió tagjai=

@@ 154. sor: / 154. sor: @@
 *A Stúdió vezetője: [[Sárkány Lóránd]]
-*Művészeti vezető: LITKEY GYÖRGY
+*Művészeti vezető: [[LITKEY GYÖRGY]]
 *Vezetőségi tagok: GOPCSA PAULA, LAMPERT ANDRÁS, PUMMER VILMA