Budatava településtörténetéből - Laptörténet

Fdanko, 2018. július 2., 17:21-n

2018-07-02T17:21:33Z

Fdanko, 2018. július 2., 17:20-n

2018-07-02T17:20:49Z

Fdanko, 2018. július 2., 17:18-n

2018-07-02T17:18:47Z

Fdanko, 2018. július 2., 15:32-n

2018-07-02T15:32:02Z

Fdanko, 2018. április 26., 15:41-n

2018-04-26T15:41:03Z

Fdanko, 2018. április 26., 15:40-n

2018-04-26T15:40:06Z

Fdanko, 2018. április 26., 15:39-n

2018-04-26T15:39:51Z

Fdanko, 2018. április 26., 14:10-n

2018-04-26T14:10:55Z

Fdanko, 2018. április 26., 14:05-n

2018-04-26T14:05:55Z

Fdanko, 2018. április 26., 14:04-n

2018-04-26T14:04:58Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk.jpg|méret=200px|leírás=Térképrészlet}}{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=200px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}
+{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk.jpg|méret=400px|leírás=Térképrészlet}}{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=400px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}
 {{Szöveg_sorkizárt|szöveg=A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''

←Régebbi változat		A lap 2018. július 2., 17:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~{{KépJobb\|kép=1989-04_SF_cikk.jpg\|méret=200px\|leírás=Térképrészlet}}{{KépJobb\|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg\|méret=200px\|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}~~
	<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>		<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
		+	{{KépJobb\|kép=1989-04_SF_cikk.jpg\|méret=200px\|leírás=Térképrészlet}}{{KépJobb\|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg\|méret=200px\|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}

	{{Szöveg_sorkizárt\|szöveg=A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''		{{Szöveg_sorkizárt\|szöveg=A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk.jpg|méret=200px|leírás=Térképrészlet}}<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
+{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk.jpg|méret=200px|leírás=Térképrészlet}}{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=200px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}
 {{Szöveg_sorkizárt|szöveg=A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''
-{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=200px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.
+Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.
 Közvetlenül a balatonparthoz csatlakozó részen nehezen határozható meg a határvonal a két település között. Nyilvánvaló, hogy a lakosság nem nagyon törődött ezzel, amit bizonyít az is, hogy a korabeli képes levelező lapokon Budatavát többnyire Almádival együtt tüntetik fel.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk.jpg|méret=300px|leírás=Térképrészlet}}<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
+{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk.jpg|méret=200px|leírás=Térképrészlet}}<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-{{Szöveg_sorkizárt|szöveg=
+{{Szöveg_sorkizárt|szöveg=A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''
 A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''
-{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=360px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.
+{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=200px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.
 Közvetlenül a balatonparthoz csatlakozó részen nehezen határozható meg a határvonal a két település között. Nyilvánvaló, hogy a lakosság nem nagyon törődött ezzel, amit bizonyít az is, hogy a korabeli képes levelező lapokon Budatavát többnyire Almádival együtt tüntetik fel.

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''
-[[Image:1989-04_SF_cikk01.jpg|right|360px|Budatava, Mester János fürdőháza]]
+{{KépJobb|kép=1989-04_SF_cikk01.jpg|méret=360px|leírás=Budatava, Mester János fürdőháza}}Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.
-−
 Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.
 Közvetlenül a balatonparthoz csatlakozó részen nehezen határozható meg a határvonal a két település között. Nyilvánvaló, hogy a lakosság nem nagyon törődött ezzel, amit bizonyít az is, hogy a korabeli képes levelező lapokon Budatavát többnyire Almádival együtt tüntetik fel.

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Közvetlenül a balatonparthoz csatlakozó részen nehezen határozható meg a határvonal a két település között. Nyilvánvaló, hogy a lakosság nem nagyon törődött ezzel, amit bizonyít az is, hogy a korabeli képes levelező lapokon Budatavát többnyire Almádival együtt tüntetik fel.
-A terület parcellázására 1936-ban került sor, amikor a mai 71-es számú út keleti oldalán alakították ki a nyaralótelkek egész sorát. Ekkor létesültek a hét vezérről elnevezett utcák, amelyeket az utóbbi évtizedekben további telekalakítások követtek. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az egyik községtől a másikhoz történt átcsatolásokat az egyház nem követte, az Almádi és Vörösberényi plébániák területi határa ma is a Szabadság utca.
+A terület parcellázására 1936-ban került sor, amikor a mai 71-es számú út keleti oldalán alakították ki a nyaralótelkek egész sorát. Ekkor létesültek a hét vezérről elnevezett utcák, amelyeket az utóbbi évtizedekben további telekalakítások követtek. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az egyik községtől a másikhoz történt átcsatolásokat az egyház nem követte, az Almádi és Vörösberényi plébániák területi határa ma is a Szabadság utca.}}
 }}
 == Forrás ==

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A mai [[Balatonalmádi]] területéhez tartozik az úgynevezett [[Budatava]] is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta [[Vörösberény]] része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. István nádor 1389. április 11-én kelt ítéletlevelében leírják Vörösberény határát. Az oklevél szövegéből világosan érzékelhető a dombtetőn húzódó határvonal, amely 1953-ig volt érvényben. Az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti határ is az előbb említett helyen van. A nagy gondossággal készített felmérés a helyrajzi számok mellett feltünteti az akkor használatos dülőneveket is. Eszerint a ''„Kövesalja"'' dülő a mai 71-es számú útig terjedő terület volt. Ennek a Balaton felé eső vége a ''„Szilfa"'' dűlő. A 71-es számú úttól északkeletre eső terület a ''„Szili parrag"'' elnevezést viselte és csatlakozott a Séd patakon túli területhez, amelynek neve ''„Alsó lozsánta"'' volt. Az utóbb említett két dűlőnek a Balaton felőli vége szintén ''„Szilfa"'' dűlő névre hallgatott. A terület csaknem teljes egészében rét volt és a vörösberényiek legelőnek használták. A térképen a [[Budatava]] elnevezés nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a térképek igen nagy gondossággal készültek arra kell következtetnünk, hogy az elnevezés később keletkezett. Ennek ellentmond egy 1816. október 4-én kelt szerződés, amelyben a veszprémi káptalan bérbe adta az almádi rétet három almádi szőlőbirtokosnak. Ugyanis a szerződés első pontjában az alábbiak olvashatók: ''„Én átal adtam a Tisztelt Uraknak az Almádi Rétnek őszi legelőit mostantól kezdve a hó leestéig, mégis átal adtam a Nagyobb Itatótul fogva Budatava felé egész a határszélig..."''
-[[Image:1989-04_SF_cikk01.jpg|left|350px|Budatava, Mester János fürdőháza]]
+[[Image:1989-04_SF_cikk01.jpg|left|360px|Budatava, Mester János fürdőháza]]
 Eddigi kutatásaim során nem derült ki honnan származik a Budatava elnevezés. Kérdés ha 1816-ban már használták, miért nem szerepel az 1858. évi térképen? A régi dűlőnevek közül a Kövesalja, valamint a Lozsánta máig fenmaradt, melyeket utcanév őriz.