Cholnoky Jenő balatoni munkássága és szellemi öröksége - Laptörténet

Lonci, 2023. november 21., 17:47-n

2023-11-21T17:47:11Z

Lonci, 2023. november 21., 17:46-n

2023-11-21T17:46:58Z

Lonci, 2023. november 21., 17:46-n

2023-11-21T17:46:18Z

Lonci, 2023. november 21., 17:44-n

2023-11-21T17:44:39Z

Lonci, 2023. november 21., 17:38-n

2023-11-21T17:38:59Z

Lonci: /* Korai évek */

2023-11-21T17:36:26Z

‎Korai évek

Lonci, 2023. november 21., 17:34-n

2023-11-21T17:34:02Z

Lonci: /* Tanulmányai és pályája */

2023-11-21T17:23:02Z

‎Tanulmányai és pályája

Lonci, 2023. november 21., 17:22-n

2023-11-21T17:22:11Z

Lonci, 2023. november 21., 17:13-n

2023-11-21T17:13:23Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Cholnokyjeno.PNG|thumb|right|400px]]
+[[Image:Cholnokyjeno.PNG|thumb|right|300px]]
 [[Cholnoky Jenő]] (1870-1950) a földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja, 1870. július 23-án látta meg a napvilágot Veszprémben.
 ==A család==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Cholnokyjeno.png|thumb|right|400px]]
+[[Image:Cholnokyjeno.PNG|thumb|right|400px]]
 [[Cholnoky Jenő]] (1870-1950) a földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja, 1870. július 23-án látta meg a napvilágot Veszprémben.
 ==A család==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Cholnokyjeno.png|400px|thumb|right]]
+[[Image:Cholnokyjeno.png|thumb|right|400px]]
 [[Cholnoky Jenő]] (1870-1950) a földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja, 1870. július 23-án látta meg a napvilágot Veszprémben.
 ==A család==

←Régebbi változat		A lap 2023. november 21., 17:44-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Image:Cholnokyjeno.png\|400px\|thumb\|right]]
	[[Cholnoky Jenő]] (1870-1950) a földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja, 1870. július 23-án látta meg a napvilágot Veszprémben.		[[Cholnoky Jenő]] (1870-1950) a földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja, 1870. július 23-án látta meg a napvilágot Veszprémben.
	==A család==		==A család==

←Régebbi változat	A lap 2023. november 21., 17:38-kori változata
15. sor:	15. sor:


−	+	==Forrás==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 ==Korai évek==
-A Cholnoky gyerekek nyolcan voltak testvérek, közülük a két fivér [[Cholnoky László|László]] és [[Cholnoky Viktor|Viktor]] az irodalomban alkotott jelentőset. Az ifjú Cholnoky Jenő tanulmányait a veszprémi várban található egykori Veszprémi Kegyestanítórendi Római Katolikus Gimnáziumban végezte. Gyerekkorában már járta Veszprém híres dolomit szikláit, a Benedek-hegyet, a Nemesvámos felől nyíló Tekeres-völgyet, vagy az akkoriban még látható löszfalakat a mai Színházkertnél. Első könyv alakú leírását 11 évesen a csillagokról írta. Nyári szünidejét rendszerint Balatonarácson töltötte a családi nyaralóban, ahol meteorológiai állomást rendezett be, és a mérési adatokat naponta rendszeresen feljegyezte. Ekkor kezdett el foglalkozni a Balatonnal, mely későbbi életművének fontos mérföldköve lett.
+A Cholnoky gyerekek nyolcan voltak testvérek, közülük a két fivér [[Cholnoky László|László]] és [[Cholnoky Viktor|Viktor]] az irodalomban alkotott jelentőset. Az ifjú Cholnoky Jenő tanulmányait a veszprémi várban található egykori Veszprémi Kegyestanítórendi Római Katolikus Gimnáziumban végezte. Gyerekkorában már járta Veszprém híres dolomit szikláit, a Benedek-hegyet, a Nemesvámos felől nyíló Tekeres-völgyet, vagy az akkoriban még látható löszfalakat a mai Színházkertnél. Már gyermekként sokat kirándult a közeli Tamás- és Péter-hegyen, járta a Koloska-völgyet és megfigyelte a természet szépségeit, az időjárás változását és a Balaton színeit. Első könyv alakú leírását 11 évesen a csillagokról írta. Nyári szünidejét rendszerint Balatonarácson töltötte a családi nyaralóban, ahol meteorológiai állomást rendezett be, és a mérési adatokat naponta rendszeresen feljegyezte. Ekkor kezdett el foglalkozni a Balatonnal, mely későbbi életművének fontos mérföldköve lett.
 ==Tanulmányai és pályája==

←Régebbi változat		A lap 2023. november 21., 17:34-kori változata
10. sor:		10. sor:

	==Balatoni tevékenysége==		==Balatoni tevékenysége==
		+	1894-ben [[id. Lóczy Lajos]] geológus áthívta a Műegyetemről a Budapesti Tudományegyetemre az ifjú Cholnokyt, aki már két évvel korábban bekapcsolódott a kor legnagyobb tudományos vállalkozásába, a Balaton tudományos tanulmányozásába. A Balaton összehangolt természettudományos tanulmányozását a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága indította el 1891-ben. Nagy örömmel végezte feladatát, hiszen gyermekkori álma teljesült azzal, hogy újra a Balatonnál kutathatott. 1894. május 10-én [[id. Lóczy Lajos]] kezdeményezésére a Balaton Bizottság tagjainak sorába választották.
		+	A tudós balatoni tevékenységét tekintve számos fontos feladatot látott el. 1932-ben alakult meg a Turista Egyesület Balatonfüredi Osztálya, ahol a füredi eseményen [[Cholnoky Jenő]] tartott nagyhatású előadást a Balaton értékeiről. Egy évvel később a történelmi és természeti emlékbizottság szigligeti emléktáblájának leleplezésén mondott ünnepi beszédet, amit a szigligeti várromban avattak fel. 1934 nyarán adták át a Lóczy Lajosról elnevezett 2 km hosszú turistautat a Gulácson. A Turista Egyesület Balatoni Osztálya (Tapolca) által létrehozott út felavatásán Cholnoky meghatottan emlékezett mesterére, az egyesületük egykori alelnökére. A háború alatt, 1942-ben mint a Magyar Földrajzi Társaság elnöke bejelentette, hogy a Balaton Bizottság problémákkal küzd, az anyagi támogatások hiánya és a bizottság tagjainak elvesztése miatt. Viszont örömét fejezte ki, hogy a bizottság eszméje a Balatoni Intéző Bizottságban tovább élhet. A tudós, 1942 és 1944 között a Balaton Bizottság által elindított, rövid életű „Balatoni Szemle” főszerkesztője is volt. A háborús események ellenére kezdeményezte a Révfülöp felett emelkedő Fülöp-hegyen egy kilátótornyot felépítését, melynek csak alsó szintje készült el. A Magyar Turista Egyesület elnökeként szorgalmazta a Balaton-felvidéken turistautak, menedékházak, kilátók építését. A természetvédelem egyik első szószólójaként felemelte hangját a badacsonyi bazaltorgonák és a tihanyi gejzírkúpok védelmében. 1941-ben „Cholnoky Társaság” alakult a bazaltorgonák megmentésére. A Természetvédelmi Tanács elnökeként szorgalmazta a Balaton-felvidéki templomromok megmentését és már 1941-ben felvetette egy Tihanyi Nemzeti Park létrehozásának ötletét is.
		+	Számos írása, tanulmánya jelent meg a Balatonnal kapcsolatban. 1943-ben „A kétszázéves Balatonfüred” címmel, a következő évben „Kirándulás az arácsi Koloska-völgybe” címmel is jelent meg tanulmánya.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 ==Tanulmányai és pályája==
-Vízépítő mérnökként végzett Klimm Mihály mellett a József Műegyetemen, és ebben az időben lett barátja [[id. Lóczy Lajos]], a híres geológus. 1894-ben Lóczy áthívta a Budapesti Tudományegyetemre Cholnokyt, aki már fiatalon bekapcsolódott a kor (és azóta is) legnagyobb tudományos vállalkozásába, a Balaton tudományos tanulmányozásába. 1903-ban doktorált és magántanárrá lépett elő. Nemsokkal ezután Erdélybe került, a Kolozsvári Egyetem Földrajzi Tanszékére, ahol az akkor még csak harmincöt éves tudós megteremtette az erdélyi földrajz oktatás magasiskoláját. A kolozsvári évek alatt tette a kínai útja után lévő két legfontosabb utazását. 1910-ben a Stockholmi Földtani Kongresszuson vett részt, mely útja során a periglaciális, glaciális felszínformálódást tanulmányozta. 1912-ben pedig a második legnagyobb útján vesz részt, Teleki Pállal közösen részt vesz az Amerikai Földrajzi Társaság kongresszusán, bejárják az egész USA-t. 1920 után a tudományegyetemen találjuk az ottani földrajzi tanszéken professzor. 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1949-ben címétől megfosztották, melyet csak 1989-be kapott vissza). Húsz éven át tanított az egyetemen általános természeti földrajzot, regionális földrajzot, geomorfológiát. Haláláig 1950-ig aktív volt, és részt vett a különböző földrajzi társaságok életében.
+Vízépítő mérnökként végzett Klimm Mihály mellett a József Műegyetemen, és ebben az időben lett barátja [[id. Lóczy Lajos]], a híres geológus. 1894-ben Lóczy áthívta a Budapesti Tudományegyetemre Cholnokyt, aki már fiatalon bekapcsolódott a kor (és azóta is) legnagyobb tudományos vállalkozásába, a Balaton tudományos tanulmányozásába. 1903-ban doktorált és magántanárrá lépett elő. Nemsokkal ezután Erdélybe került, a Kolozsvári Egyetem Földrajzi Tanszékére, ahol az akkor még csak harmincöt éves tudós megteremtette az erdélyi földrajz oktatás magasiskoláját. A kolozsvári évek alatt tette a kínai útja után lévő két legfontosabb utazását. 1910-ben a Stockholmi Földtani Kongresszuson vett részt, mely útja során a periglaciális, glaciális felszínformálódást tanulmányozta. 1912-ben pedig a második legnagyobb útján vesz részt, Teleki Pállal közösen részt vesz az Amerikai Földrajzi Társaság kongresszusán, bejárják az egész USA-t. 1920 után a tudományegyetemen találjuk, az ottani földrajzi tanszéken professzor. 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1949-ben címétől megfosztották, melyet csak 1989-be kapott vissza). Húsz éven át tanított az egyetemen általános természeti földrajzot, regionális földrajzot, geomorfológiát. Haláláig, 1950-ig aktív volt, és részt vett a különböző földrajzi társaságok életében.
 ==Balatoni tevékenysége==