Cuhavölgyi Klára - Laptörténet

Benczikne, 2024. február 13., 10:40-n

2024-02-13T10:40:41Z

Benczikne, 2024. február 13., 10:35-n

2024-02-13T10:35:50Z

Benczikne, 2024. február 13., 10:35-n

2024-02-13T10:35:26Z

Benczikne: Új oldal, tartalma: „ Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a csal…”

2023-10-06T14:24:53Z

Új oldal, tartalma: „ Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a csal…”

Új lap

Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.

Szívesen és hálásan emlékezem zirci általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimra, tanítóink és tanáraink lelkiismeretes és magas szintű oktató és nevelő munkájára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-könyvtár szakán végeztem a tanulmányaimat. A nyári szünetekben az akkori zirci községi könyvtárban is dolgoztam, Kőszeghy Miklósné Klári és Gesztesi Jánosné Baba irányítása alatt. Egyik nyáron Colditzban, az NDK-ban kaptam könyvtárosi munkát, ami a német nyelvtudásomat fejlesztette.

Mivel az egyetem ötödik évfolyamán gyakorlatra az MTA Könyvtárába kerültem, felajánlottak egy állást a szerzeményezési (gyarapítási) osztályon. Így egy nagy könyvtár beszerzési munkáját ismerhettem meg. Feladatom a francia és a német nyelvű könyvismertetők alapján a címek kiválogatása a gyűjtőkörnek megfelelően, előkészítés a döntésre, majd a megrendelés munkája, végül a beérkezett könyvek leltárba vétele. A kötelespéldány szolgáltatás változásai következtében az 1990-es években az új magyar nyelvű könyveket is rendelni kellett, ezáltal a magyar könyvújdonságokra is rálátásom lett.
Sokat tanultam az MTA Könyvtárában a főnökeimtől, akik magas műveltségű, széles látókörű emberek voltak: dr. Kenéz Ernő francia szakos, Fekete Géza angol nyelvterületen, dr. Vekerdi László polihisztor, tudománytörténész, dr. Murányi Lajos germanista, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi tagja, Dancs Szabolcs, jelenleg az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársa.

2010-ben nyugdíjba mentem, azóta foglalkozom a zirci hely- és családtörténettel. Részt vettem a helytörténeti pályázatokon, 2013-ban „ A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944” 2. helyezés, 2014-ben „A zirci Punk családról. Egy tevékeny zirci polgár, Punk József (1856-1936) és családjának története„ 1. helyezés, 2017-ben „A Wolf ácsdinasztiáról és a velük rokon családokról Zircen” 1. helyezés. Helytörténeti témájú cikkeim a „Zirc és Vidéke” c. lapban a „Mesélő múlt” rovatban jelennek meg. 2020-ban jelent meg „A Zirci Gimnázium megalakulásának és első tíz évének története 1962-1972” c. könyv, amelynek társszerzője voltam.

Érdeklődési területem a helytörténeten belül az 1900-1945 közötti zirci társadalom, a zirci polgárok mindennapi élete, kiemelkedő – talán kicsit elfeledett – képviselői. Bízom abban, hogy ezeknek a polgároknak emléket tudunk állítani, ápolni és összegyűjteni a személyes használati tárgyaikat, fényképeiket, és egy állandó helytörténeti kiállítás keretében tiszteletünket kifejezve megőrizni az emléküket, hiszen ma még nem lehetetlen ennek a megvalósítása.

Andrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára
[[Category:Zirc]] [[Category:Életrajzok]]

←Régebbi változat		A lap 2024. február 13., 10:40-kori változata
1. sor:		1. sor:

	[[Image:Cuhavölgyi Klára1950 2024.jpg\|right\|200px]]		[[Image:Cuhavölgyi Klára1950 2024.jpg\|right\|200px]]
		+	Adrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára (1950. 02. 20. Zirc - 2024. 02. 09. Budapest)
	Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.		Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.

←Régebbi változat		A lap 2024. február 13., 10:35-kori változata
1. sor:		1. sor:

−	[[Image:~~uhavölgyi~~ Klára1950 2024.jpg\|right\|200px]]	+	[[Image:Cuhavölgyi Klára1950 2024.jpg\|right\|200px]]
	Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.		Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.

←Régebbi változat		A lap 2024. február 13., 10:35-kori változata
1. sor:		1. sor:

		+	[[Image:uhavölgyi Klára1950 2024.jpg\|right\|200px]]
	Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.		Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek.