Deák Ferenc Almádiban - Laptörténet

Fdanko, 2017. április 28., 13:18-n

2017-04-28T13:18:24Z

Fdanko, 2016. október 15., 14:27-n

2016-10-15T14:27:42Z

Fdanko, 2016. május 4., 15:17-n

2016-05-04T15:17:27Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-10T15:28:53Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 15:14-n

2013-03-29T15:14:35Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc 1858. évi térkép részlete A reformkorban Balatonfüred már kedvelt fürdő...”

2011-09-28T16:34:23Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> 1858. évi térkép részlete A reformkorban Balatonfüred már kedvelt fürdő...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

[[Image:1858_térkép_részlet.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]]

A reformkorban Balatonfüred már kedvelt fürdőhely volt, ahol hazánk szinte valamennyi ismert személyisége megfordult. Almádi abban a korban még csupán szőlőhegy volt és élte a maga csendes hegyközségi életét. Kérdés, miért járt Deák Ferenc Füreden és Almádiban, akit az 1867. évi kiegyezés után a “haza bölcseként” tiszteltünk. Erre 1844. szeptember 6-án került sor, aminek történetét a levéltári adatokból ismerhetjük meg.

A látogatásnak előzménye az volt, hogy Szentkirályszabadja, Almádi, Felsőőrs és Alsóőrs közötti határ bejárására 1843. június 19-i kezdéssel került sor, mégpedig ''“Nemes Zala Vármegye”'' megkeresésére. A bejárás következő napján, június 20- án ''“Almádi Puszta és Felső Őrs közötti határozáshoz fogva”'' megújították a Szentkirályszabadja és Felsőőrs közötti határjeleket. A bejárást folytatva több határjelet ''“…megújítván az Almádi s a Balaton szélén álló úgynevezett Alsó Csárdáig békességgel eljutottunk a hol is Alsó Eörsi Zala Vármegyei Helységbeli közbirtokosság a további vagy is a Balaton vizébe való határozást azon irányba melly a Csárdától a Kenesei hegyen levő Szilfának mutat vezetni kívánta volna…”.'' A Veszprém megyei küldöttek térképpel és 100 tanúval igazolták, hogy a határ a ''“Sió torkolatjának megyen”'', amit korábban Zala megye is elismert, a két fél azonban nem tágított saját álláspontjától. Ha két megye közötti határ helye a vita tárgya, akkor ''“az 1635. 19.20. 1647. 127. és 1659. 65. Törvények Nádori Bíróság által rendelik elítéltetni… Nádor Ő Fenségét alázattal megkérni szükség volna, hogy e végből Nádori Bíróságot kinevezni és kiküldeni kegyeskedne.”'' Ez a jelentés 1843. július 3-án kelt Veszprémben, aláírói ''“Kocsi Horváth Sámuel 1-ső Alispány, Pap Gábor kiküldött Tiszti ügyviselő”''

[[Image:1930_térkép_részlet.jpg|thumb|left|1930. évi térkép részlete]]

A nádori bíróság kiküldésére sor került, ami eredményes volt a következők szerint: ''“a mái alul irott napon és esztendőben, részént a helyszín, részént Zala Vármegyében kebelezett Balaton Füredi fürdőnél Bírói közben járásunkra… a következő barátságos eggyesség köttetett.”''

''1-ször Mint hogy az említett határok között, s eszerént az illető két Megyék között, azon határvonalra nézve, melly ezen határokat s Megyéket az Alsó Örsi, az Almádi, és Felső Őrsi határok össze ütközésétől kezdve, az Almádi Csárda északi oldalán fellül, a Szöllő hegy gyepüjén belöl levő határ halom még elválasztja, semmi legkisebb kérdés fent nem forog; ezen most említett határ halomtól, kezdve azon vonal melly az Alsó Eörsi határt, az Almádi Pusztának határától jövendőre állandóul és megmásolhatatlanul elválaszt; e képpen Zala, és Veszprém Vármegyék között is e helyen határul szolgáljon; úgy állapitatott meg, hogy a többször nevezett halomtul függőlegessen egyenes vonal menyen le a Balaton felé, annak apadásán, és a nádoson keresztül a híg víznek széléig, innend pedig dél nyugotnak a Balaton vízéből kifolyó Sió vizén, az Ország utban épült Siófoki hidnak közepére erányozva a Balaton vízének közepéig, s ezen vonalnak keleti része, mind szárazon, mind a vizen Almádi Pusztának határához és igy Veszprém Vármegyéhez, nyugotti része pedig Alsó Őrsi határhoz és így Zala Vármegyéhez tartozzék.”''

[[Image:Deák_kiegészítés.jpg|thumb|Deák Ferenc sajátkezű kiegészítése]]

Az egyességlevél 1844. szeptember 6-án kelt és a következők írták alá:

''Ürményi Ferenc CS. K. Kamarás valóságos belső titkos Tanácsos, Leopold Rendnek birtokosa, Korona Őr, mint a Nádori Bíróság elnöke''

''Kun Josef T. N. Veszprém megye másod Alispánya, mint Nádori Közbiró Deák Ferenc Zala megyei tábla bíró, mint Nádori Közbiró''

Rajtuk kívül még 65 különböző rendű és rangú ember aláírása szerepel az iraton.

Az egyesség végrehajtására a felek által történt aláírás után ''“..azonnal, és igy folyó évi Szeptember Holnapnak 6. napján a Hely szinére, vagy is a két határt és megyét el választó vonalon épült Almádi Csárdához ki mentünk…”'' Erről a kiszállásról is hosszú és alapos feljegyzés készült amelyben számunkra igen érdekes részletek találhatók a következők szerint,

''“1-ször Azon határ halomtul, melly az Almádi Csárda északi oldala megett, a Szőllőhegy gyepüje mellett belül már előbb is fennállott s mellyet kétségtelenül bizonyos határpontnak mindegyik fél elismert, egyenes vonalban, '''melly vonal az Almádi Csárdának délkeleti részén mintegy a Szelemen, és a szobában lévő mester gerenda alatt megy hosszan le a Balaton vize felé…”''''' Itt aprólékos leírás következik amelynek lényege. ''“… ugyan ezen dél keleti menetelbe egyenesen, és ezen pontnál fordul dél nyugottnak a Sión épült Siófoki Híd közepére erányozva és tart a Balaton közepéig..”'' A több mint hatoldalas egyességlevél még egy vitát rendez, nevezetesen Alsóőrsön belül a közbirtokosság és a veszprémi káptalan birtokai közötti határt.

A hivatalos megjelölés szerint is a csárda mestergerendája volt a határ és nemcsak kedves történetekben szerepel mint megyehatár, különös tekintettel a betyár-pandúr találkozásokra. Meg kell említeni, hogy annak idején a Balaton vize is fel volt osztva a települések között és azt beleszámították a község közigazgatási területébe. Továbbá a felosztás azért is lényeges volt, mert halászati jogokkal is összefüggött, miután minden település halászainak csak saját vízen lehetett halászni.

Az egyesség levél záradékaként olvashatjuk: ''“Illyképpen el végeztük a határozás egyességnek végrehajtását mellyről az illető felek biztosságáéra adjuk ezen bizonyittó levelünket. Költ Balaton Füreden Szeptember 6-kán 1844. Esztendőben.”''

''Ürményi Ferenc<br>Nádori Bíróság Elnök<br>Kun Josef Közbíró<br>Deák Ferenc Közbíró''

Így döntöttek el egy vitát az arra hivatottak, amelynek eredményeképpen az 1844-ben rögzített vízi határ napjainkig él.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 8. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2002. (14. évf.) 8. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2002/UAU_2002_08.pdf 2002. (14. évf.) 8. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-[[Image:1858_térkép_részlet.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]]
+[[Image:1858_terkep_reszlet.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]]
 A reformkorban Balatonfüred már kedvelt fürdőhely volt, ahol hazánk szinte valamennyi ismert személyisége megfordult. Almádi abban a korban még csupán szőlőhegy volt és élte a maga csendes hegyközségi életét. Kérdés, miért járt Deák Ferenc Füreden és Almádiban, akit az 1867. évi kiegyezés után a “haza bölcseként” tiszteltünk. Erre 1844. szeptember 6-án került sor, aminek történetét a levéltári adatokból ismerhetjük meg.

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 ''1-ször Mint hogy az említett határok között, s eszerént az illető két Megyék között, azon határvonalra nézve, melly ezen határokat s Megyéket az Alsó Örsi, az Almádi, és Felső Őrsi határok össze ütközésétől kezdve, az Almádi Csárda északi oldalán fellül, a Szöllő hegy gyepüjén belöl levő határ halom még elválasztja, semmi legkisebb kérdés fent nem forog; ezen most említett határ halomtól, kezdve azon vonal melly az Alsó Eörsi határt, az Almádi Pusztának határától jövendőre állandóul és megmásolhatatlanul elválaszt; e képpen Zala, és Veszprém Vármegyék között is e helyen határul szolgáljon; úgy állapitatott meg, hogy a többször nevezett halomtul függőlegessen egyenes vonal menyen le a Balaton felé, annak apadásán, és a nádoson keresztül a híg víznek széléig, innend pedig dél nyugotnak a Balaton vízéből kifolyó Sió vizén, az Ország utban épült Siófoki hidnak közepére erányozva a Balaton vízének közepéig, s ezen vonalnak keleti része, mind szárazon, mind a vizen Almádi Pusztának határához és igy Veszprém Vármegyéhez, nyugotti része pedig Alsó Őrsi határhoz és így Zala Vármegyéhez tartozzék.”''
-[[Image:Deák_kiegészítés.jpg|thumb|Deák Ferenc sajátkezű kiegészítése]]
+[[Image:Deak_kiegeszites.jpg|thumb|Deák Ferenc sajátkezű kiegészítése]]
 Az egyességlevél 1844. szeptember 6-án kelt és a következők írták alá:

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A látogatásnak előzménye az volt, hogy Szentkirályszabadja, Almádi, Felsőőrs és Alsóőrs közötti határ bejárására 1843. június 19-i kezdéssel került sor, mégpedig ''“Nemes Zala Vármegye”'' megkeresésére. A bejárás következő napján, június 20- án ''“Almádi Puszta és Felső Őrs közötti határozáshoz fogva”'' megújították a Szentkirályszabadja és Felsőőrs közötti határjeleket. A bejárást folytatva több határjelet ''“…megújítván az Almádi s a Balaton szélén álló úgynevezett Alsó Csárdáig békességgel eljutottunk a hol is Alsó Eörsi Zala Vármegyei Helységbeli közbirtokosság a további vagy is a Balaton vizébe való határozást azon irányba melly a Csárdától a Kenesei hegyen levő Szilfának mutat vezetni kívánta volna…”.'' A Veszprém megyei küldöttek térképpel és 100 tanúval igazolták, hogy a határ a ''“Sió torkolatjának megyen”'', amit korábban Zala megye is elismert, a két fél azonban nem tágított saját álláspontjától. Ha két megye közötti határ helye a vita tárgya, akkor ''“az 1635. 19.20. 1647. 127. és 1659. 65. Törvények Nádori Bíróság által rendelik elítéltetni… Nádor Ő Fenségét alázattal megkérni szükség volna, hogy e végből Nádori Bíróságot kinevezni és kiküldeni kegyeskedne.”'' Ez a jelentés 1843. július 3-án kelt Veszprémben, aláírói ''“Kocsi Horváth Sámuel 1-ső Alispány, Pap Gábor kiküldött Tiszti ügyviselő”''
-[[Image:1930_térkép_részlet.jpg|thumb|left|1930. évi térkép részlete]]
+[[Image:1930_terkep_reszlet.jpg|thumb|left|1930. évi térkép részlete]]
 A nádori bíróság kiküldésére sor került, ami eredményes volt a következők szerint: ''“a mái alul irott napon és esztendőben, részént a helyszín, részént Zala Vármegyében kebelezett Balaton Füredi fürdőnél Bírói közben járásunkra… a következő barátságos eggyesség köttetett.”''