Eötvös Károly - Laptörténet

Fdanko, 2017. május 30., 13:56-n

2017-05-30T13:56:10Z

Scheer, 2014. február 2., 11:07-n

2014-02-02T11:07:42Z

Scheer, 2014. február 2., 11:07-n

2014-02-02T11:07:16Z

Scheer, 2014. február 2., 11:05-n

2014-02-02T11:05:46Z

Solti Gábor, 2011. május 27., 08:59-n

2011-05-27T08:59:19Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. =Élet...”

2011-05-27T08:57:29Z

Új oldal, tartalma: „thumb EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. =Élet...”

Új lap

[[Image:Fájl:Eötvös Károly.jpg|thumb]]

EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.

=Élete=

Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Nap-lóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy-téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.

==Művei==

*Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Bp., 1901.
*Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. Bp., 1905.
*Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. Bp., 1901., 1957., 1982.
*A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. Bp., 1904.
*A Bakony. Bp., 1909.
*A balatoni utazás vége. Bp., 1909.
*A Jókai-nemzetség. Bp., 1906.
*Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Bp., 1952.

==Irodalom==

*DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: ~, (1842–1916). = Kortárs, 1966. 4. sz.
*GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Bp., 1970.
*TÓTH Jánosné: ~. Bibliográfia. Vp., 1987.
*KÖVY Zsolt: ~ és Pápa. = Horizont, 1988. 4. sz.
*HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. ~ és családja. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
*Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Vp., 1996.
*A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék ~ munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Vp., 1996.
*HUSZÁR Ágnes: ~ nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz.

{{DEFAULTSORT:Eotvos Károly}}
[[Category:Életrajzok]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 =Élete=
-Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két [[mellszobra]] van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.
+Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.
 ==Művei==

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 =Élete=
-Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.
+Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két [[mellszobra]] van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.
 ==Művei==

←Régebbi változat		A lap 2011. május 27., 08:59-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	[[Image:~~Fájl:Eötvös Károly~~.jpg\|thumb]]	+	[[Image:Eötvös_Károly.jpg\|thumb]]

	EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.		EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Eötvös_Károly.jpg|thumb]]
+[[Image:Eotvos_Karoly.jpg|200px|thumb]]
-EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.
+EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.
 =Élete=
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 ==Művei==
-*Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Bp., 1901.
+*Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Budapest, 1901.
-*Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. Bp., 1905.
+*Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. Budapest, 1905.
-*Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. Bp., 1901., 1957., 1982.
+*Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. Budapest, 1901., 1957., 1982.
-*A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. Bp., 1904.
+*A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. Budapest, 1904.
-*A Bakony. Bp., 1909.
+*A Bakony. Budapest, 1909.
-*A balatoni utazás vége. Bp., 1909.
+*A balatoni utazás vége. Budapest, 1909.
-*A Jókai-nemzetség. Bp., 1906.
+*A Jókai-nemzetség. Budapest, 1906.
-*Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Bp., 1952.
+*Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Budapest, 1952.
 ==Irodalom==
-*DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: ~, (1842–1916). = Kortárs, 1966. 4. sz.
+*DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: Eötvös Károly, (1842–1916). = Kortárs, 1966. 4. sz.
-*GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Bp., 1970.
+*GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Budapest, 1970.
-*TÓTH Jánosné: ~. Bibliográfia. Vp., 1987.
+*TÓTH Jánosné: Eötvös Károly. Bibliográfia. Veszprém, 1987.
-*KÖVY Zsolt: ~ és Pápa. = Horizont, 1988. 4. sz.
+*KÖVY Zsolt: Eötvös Károly és Pápa. = Horizont, 1988. 4. sz.
-*HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. ~ és családja. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
+*HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. Eötvös Károly és családja. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
-*Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Vp., 1996.
+*Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Veszprém, 1996.
-*A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék ~ munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Vp., 1996.
+*A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék Eötvös Károly munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Veszprém, 1996.
-*HUSZÁR Ágnes: ~ nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz.
+*HUSZÁR Ágnes: Eötvös Károly nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz.
 {{DEFAULTSORT:Eotvos Károly}}
-[[Category:Életrajzok]]
+[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]