Egy ismeretlen házról... - Laptörténet

Fdanko, 2017. február 24., 14:17-n

2017-02-24T14:17:22Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-10T16:30:09Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 15:27-n

2013-03-29T15:27:40Z

Solti Gábor, 2011. október 3., 15:57-n

2011-10-03T15:57:47Z

Solti Gábor, 2011. október 3., 15:57-n

2011-10-03T15:57:32Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc
A Veszprémi út 22. szám alatt áll egy nem túl nagy, de nem is kicsi ház. Különösebb érdekességeket nem muta...”

2011-10-03T15:57:18Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> A Veszprémi út 22. szám alatt áll egy nem túl nagy, de nem is kicsi ház. Különösebb érdekességeket nem muta...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
<br> A Veszprémi út 22. szám alatt áll egy nem túl nagy, de nem is kicsi ház. Különösebb érdekességeket nem mutat, építészeti értékei az 1900 körül épültekhez képest csekélyek. Ennek ellenére, mint látni fogjuk, mégis jelentős eleme Almádi településtörténetének.

A birtoklástörténeti adatai az 1857 évi, első kataszteri felmérésben a következők:

Tulajdonos Bajnóczi Sámuel özvegye Vázsonyi Erzsébet veszprémi lakos.

{|
|-
| 3913 helyrajzi szám  
| rét gyümölcsfákkal
| 106 négyszögöl
|-
| 3914 helyrajzi szám
| lakóház
| 24 négyszögöl
|-
| 3915 helyrajzi szám
| szőlő gyümölcsfákkal
| 2 katasztrális hold 15 négyszögöl
|-
| 3916 helyrajzi szám
| rét gyümölcsfákkal és pincével  
| 320 négyszögöl
|-
|
| ''összesen''
| ''2 k.hold 465 n.öl''
|}

1868. május 7-én történt bejegyzés szerint Ányos Pál zirci lakos vette meg a szőlőbirtokot, amelynek területét közben 2 k.hold 288 n.ölre kiigazították.

1872. január 17-én kelt bejegyzés szerint Eötvös Károly és neje Fromm Etelka a vevők. A birtok ára 1700 osztrák értékű forint volt.

1882. augusztus 27-én kelt bejegyzés szerint Kisovics József veszprémi lakos vásárolta meg a birtokot 1200 o.é. forint ellenében.

[[Image:1857_térkép_ismeretlen_ház.jpg|thumb|Az 1857 évi térkép részlete]]

1886. június 21-én tett telekkönyvi bejegyzés értelmében Szalai Ferencné, Zsolnai Mária veszprémi lakos vette meg és 1919. április 4-ig birtokolta. Ezután hat részre osztották a birtokot, amelynek területét közben 2 k.hold 1330 n.ölre kiigazították. A későbbiek során további megosztásokra került sor, amint ez minden almádi szőlőbirtoknál bekövetkezett.

A szokásostól eltérően a következőkben szólni kell a szőlőt birtokoló személyekről, ugyanis nem ismeretlen emberek.

'''Ányos Pál.''' A család ismert személyisége Ányos Pál, született Nagyesztergáron a családi kúriában, 1756. december 28-án, meghalt Veszprémben 1784. szeptember 5-én. 1772-ben belépett a pálos rendbe. A magyar szentimentális irodalom jeles képviselője volt. Az almádi birtokot megvásároló Ányos Pál, minden bizonnyal a hírneves Ányos Pál oldalági rokona volt, nem egyenes ági leszármazottja. Zirci lakosként említik a telekkönyvi iratok. Tehetős ember lehetett, mert elég jelentős értéket képezett a szőlőbirtok.

'''Kisovics József.''' Született Veszprémben, 1818. szeptember 7-én, meghalt Veszprémben 1885. május 9-én. Gimnáziumot Veszprémben és Székesfehérváron végzett, filozófiát tanult Pécsett. 1841-ben pappá szentelték, 1857-től kanonok plébános Veszprémben. Két ciklusban volt a veszprémi választókerület országgyűlési képviselője. Nevéhez fűződik a Szent Anna iskola építése és a Szent László iskola újjáépítése Veszprémben. Sokat tett a piarista gimnázium főgimnáziummá fejlesztésében. Fiatal korában irodalommal is foglalkozott. Veszprémben korábban utca viselte nevét, amely a kórház építésekor szűnt meg.

'''Eötvös Károly.''' Született Mezőszentgyörgyön 1842. március 11-én, meghalt Budapesten 1916. április 13-án. Író, újságíró és politikus volt. Jogot végzett, Veszprém megyei aljegyzőként, majd királyi ügyészként tevékenykedett. 1866-ban megindította a „Veszprém” című hetilapot. Csatlakozott a Deák-párthoz, 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A közismert tiszaeszlári vérvád perben vállalta a gyanúsítottak védelmét. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Lajosról.

Legismertebb és talán legkiemelkedőbb az „Utazás a Balaton körül” című kétkötetes munkája, amelyik 1901-ben látott napvilágot. Ebben jelentős néprajzi és kultúrtörténeti kincsekkel gazdagította az utókort. 1909-ben jelent meg a „Balatoni utazás vége”, valamint az ugyancsak kétkötetes „Bakony” című műve.

A Veszprém Megyei könyvtár viseli nevét, több utca és egyéb intézmény mellett.

Több mint tíz évig volt Almádiban szőlőbirtokos és feltehetően nyaranta itt is tartózkodott. Így nem tűnik szerénytelenségnek, ha feltételezzük, hogy az ”Utazás a Balaton körül” című művét Almádiban is írta. Talán igaz, talán nem, de jólesik erre gondolni!

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2005. (17. évf.) 4. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2005. (17. évf.) 4. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2005/UAU_2005_04.pdf 2005. (17. évf.) 4. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2011. október 3., 15:57-kori változata
4. sor:		4. sor:
	A birtoklástörténeti adatai az 1857 évi, első kataszteri felmérésben a következők:		A birtoklástörténeti adatai az 1857 évi, első kataszteri felmérésben a következők:

−	~~Tulajdonos Bajnóczi Sámuel özvegye Vázsonyi Erzsébet veszprémi lakos.~~

		+	Tulajdonos Bajnóczi Sámuel özvegye Vázsonyi Erzsébet veszprémi lakos.

	{\|		{\|

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-<br> A Veszprémi út 22. szám alatt áll egy nem túl nagy, de nem is kicsi ház. Különösebb érdekességeket nem mutat, építészeti értékei az 1900 körül épültekhez képest csekélyek. Ennek ellenére, mint látni fogjuk, mégis jelentős eleme Almádi településtörténetének.
+[[Image:1857_terkep_ismeretlen_haz.jpg|thumb|Az 1857 évi térkép részlete]]
 A birtoklástörténeti adatai az 1857 évi, első kataszteri felmérésben a következők:
 Tulajdonos Bajnóczi Sámuel özvegye Vázsonyi Erzsébet veszprémi lakos.
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 | ''2 k.hold 465 n.öl''
 |}
 . május 7-én történt bejegyzés szerint Ányos Pál zirci lakos vette meg a szőlőbirtokot, amelynek területét közben 2 k.hold 288 n.ölre kiigazították.
@@ 36. sor: / 35. sor: @@
 . augusztus 27-én kelt bejegyzés szerint Kisovics József veszprémi lakos vásárolta meg a birtokot 1200 o.é. forint ellenében.
 . június 21-én tett telekkönyvi bejegyzés értelmében Szalai Ferencné, Zsolnai Mária veszprémi lakos vette meg és 1919. április 4-ig birtokolta. Ezután hat részre osztották a birtokot, amelynek területét közben 2 k.hold 1330 n.ölre kiigazították. A későbbiek során további megosztásokra került sor, amint ez minden almádi szőlőbirtoknál bekövetkezett.

Egy ismeretlen házról... - Laptörténet

Fdanko, 2017. február 24., 14:17-n

Fdanko: /* Forrás */

Fdanko, 2013. március 29., 15:27-n

Solti Gábor, 2011. október 3., 15:57-n

Solti Gábor, 2011. október 3., 15:57-n

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc A Veszprémi út 22. szám alatt áll egy nem túl nagy, de nem is kicsi ház. Különösebb érdekességeket nem muta...”

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc
A Veszprémi út 22. szám alatt áll egy nem túl nagy, de nem is kicsi ház. Különösebb érdekességeket nem muta...”