Eltűnt emlékjelek nyomában - Laptörténet

Scheer, 2013. december 6., 13:24-n

2013-12-06T13:24:25Z

Scheer, 2013. december 6., 10:27-n

2013-12-06T10:27:39Z

Scheer, 2013. december 6., 10:17-n

2013-12-06T10:17:36Z

Scheer, 2013. december 6., 10:12-n

2013-12-06T10:12:42Z

Scheer, 2013. december 6., 10:11-n

2013-12-06T10:11:42Z

Scheer, 2013. december 6., 09:50-n

2013-12-06T09:50:37Z

Scheer, 2013. december 6., 09:49-n

2013-12-06T09:49:44Z

Scheer, 2013. december 6., 09:43-n

2013-12-06T09:43:32Z

Scheer, 2013. december 6., 09:36-n

2013-12-06T09:36:27Z

Scheer, 2013. december 6., 09:32-n

2013-12-06T09:32:36Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>MANGOLD HENRIK SZOBRA</center>
 <center>írta: Tóth-Bencze Tamás</center>
 [[Image:Mangold_szobor.JPG|thumb|right|200px]]

←Régebbi változat		A lap 2013. december 6., 10:27-kori változata
25. sor:		25. sor:
	=Forrás=		=Forrás=
	[http://www.historia-bfured.hu/2006.-2.-sz%C3%A1m,47.html Füredi História] 2006. (VI. évfolyam) 2. szám 10 p.		[http://www.historia-bfured.hu/2006.-2.-sz%C3%A1m,47.html Füredi História] 2006. (VI. évfolyam) 2. szám 10 p.
		+
		+	[[Category:Cikk,_tanulmányok]][[Category:Balatonfüred]]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 <center>írta: Tóth-Bencze Tamás</center>
-[[Image:Mangold_szobor.jpg|thumb|right|200px]]
+[[Image:Mangold_szobor.JPG|thumb|right|200px]]
 [[Mangold Henrik]] Vágújhelyen született 1828 októberében, és Budapesten hunyt el 1912. február 5-én. Orvos, balneológus, fürdőorvos, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. Az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte. 1855-től Kecskeméten, majd Szarvason a kolera felszámolására kiküldött orvos, 1858-tól Veszprém vármegyében kerületi községi orvos lett. Balatonfüredre 1860-ban került, ahol állami állásáról lemondva nem hivatalos fürdőorvosként dolgozott egészen haláláig. A balatoni gyógyfürdők egészségügyi jelentőségével tudományosan foglalkozott, erről számos közleményt írt. 1860-ban, a szanatóriumban rendszeres szőlőkúrát vezetett be. 1865-ben megindította az Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse (Magyar Orvosi Sebészeti Sajtó) című lapot, amelynek szerkesztője volt. A Wiener Medizinische Presse, a bécsi Allgemeine Medizinische Presse állandó budapesti levelezője, a berlini Ärztlicher Praktiker, a Berliner Deutsche Medizinische Wochenschrift külső munkatársa volt.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 <center>írta: Tóth-Bencze Tamás</center>
-[[Image:Mangold szobor.jpg|thumb|right|200px]]
+[[Image:Mangold_szobor.jpg|thumb|right|200px]]
 [[Mangold Henrik]] Vágújhelyen született 1828 októberében, és Budapesten hunyt el 1912. február 5-én. Orvos, balneológus, fürdőorvos, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. Az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte. 1855-től Kecskeméten, majd Szarvason a kolera felszámolására kiküldött orvos, 1858-tól Veszprém vármegyében kerületi községi orvos lett. Balatonfüredre 1860-ban került, ahol állami állásáról lemondva nem hivatalos fürdőorvosként dolgozott egészen haláláig. A balatoni gyógyfürdők egészségügyi jelentőségével tudományosan foglalkozott, erről számos közleményt írt. 1860-ban, a szanatóriumban rendszeres szőlőkúrát vezetett be. 1865-ben megindította az Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse (Magyar Orvosi Sebészeti Sajtó) című lapot, amelynek szerkesztője volt. A Wiener Medizinische Presse, a bécsi Allgemeine Medizinische Presse állandó budapesti levelezője, a berlini Ärztlicher Praktiker, a Berliner Deutsche Medizinische Wochenschrift külső munkatársa volt.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 <center>írta: Tóth-Bencze Tamás</center>
+[[Image:Mangold szobor.jpg|thumb|right|200px]]
 [[Mangold Henrik]] Vágújhelyen született 1828 októberében, és Budapesten hunyt el 1912. február 5-én. Orvos, balneológus, fürdőorvos, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. Az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte. 1855-től Kecskeméten, majd Szarvason a kolera felszámolására kiküldött orvos, 1858-tól Veszprém vármegyében kerületi községi orvos lett. Balatonfüredre 1860-ban került, ahol állami állásáról lemondva nem hivatalos fürdőorvosként dolgozott egészen haláláig. A balatoni gyógyfürdők egészségügyi jelentőségével tudományosan foglalkozott, erről számos közleményt írt. 1860-ban, a szanatóriumban rendszeres szőlőkúrát vezetett be. 1865-ben megindította az Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse (Magyar Orvosi Sebészeti Sajtó) című lapot, amelynek szerkesztője volt. A Wiener Medizinische Presse, a bécsi Allgemeine Medizinische Presse állandó budapesti levelezője, a berlini Ärztlicher Praktiker, a Berliner Deutsche Medizinische Wochenschrift külső munkatársa volt.

←Régebbi változat		A lap 2013. december 6., 09:49-kori változata
1. sor:		1. sor:
	<center>MANGOLD HENRIK SZOBRA</center>		<center>MANGOLD HENRIK SZOBRA</center>
		+	<center>írta: Tóth-Bencze Tamás</center>

	[[Mangold Henrik]] Vágújhelyen született 1828 októberében, és Budapesten hunyt el 1912. február 5-én. Orvos, balneológus, fürdőorvos, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. Az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte. 1855-től Kecskeméten, majd Szarvason a kolera felszámolására kiküldött orvos, 1858-tól Veszprém vármegyében kerületi községi orvos lett. Balatonfüredre 1860-ban került, ahol állami állásáról lemondva nem hivatalos fürdőorvosként dolgozott egészen haláláig. A balatoni gyógyfürdők egészségügyi jelentőségével tudományosan foglalkozott, erről számos közleményt írt. 1860-ban, a szanatóriumban rendszeres szőlőkúrát vezetett be. 1865-ben megindította az Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse (Magyar Orvosi Sebészeti Sajtó) című lapot, amelynek szerkesztője volt. A Wiener Medizinische Presse, a bécsi Allgemeine Medizinische Presse állandó budapesti levelezője, a berlini Ärztlicher Praktiker, a Berliner Deutsche Medizinische Wochenschrift külső munkatársa volt.		[[Mangold Henrik]] Vágújhelyen született 1828 októberében, és Budapesten hunyt el 1912. február 5-én. Orvos, balneológus, fürdőorvos, a Balaton gyógyhatásainak neves kutatója volt. Az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte. 1855-től Kecskeméten, majd Szarvason a kolera felszámolására kiküldött orvos, 1858-tól Veszprém vármegyében kerületi községi orvos lett. Balatonfüredre 1860-ban került, ahol állami állásáról lemondva nem hivatalos fürdőorvosként dolgozott egészen haláláig. A balatoni gyógyfürdők egészségügyi jelentőségével tudományosan foglalkozott, erről számos közleményt írt. 1860-ban, a szanatóriumban rendszeres szőlőkúrát vezetett be. 1865-ben megindította az Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse (Magyar Orvosi Sebészeti Sajtó) című lapot, amelynek szerkesztője volt. A Wiener Medizinische Presse, a bécsi Allgemeine Medizinische Presse állandó budapesti levelezője, a berlini Ärztlicher Praktiker, a Berliner Deutsche Medizinische Wochenschrift külső munkatársa volt.

←Régebbi változat		A lap 2013. december 6., 09:43-kori változata
20. sor:		20. sor:
	*Vértes László: Veszprém megye Balaton-partjának orvostörténelméből. Bp., 1999.		*Vértes László: Veszprém megye Balaton-partjának orvostörténelméből. Bp., 1999.
	*Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.		*Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.
		+
		+	=Forrás=
		+	[http://www.historia-bfured.hu/2006.-2.-sz%C3%A1m,47.html Füredi História] 2006. (VI. évfolyam) 2. szám 10 p.

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 ''(1870); ”Balatonfüred gyógyhatányai és gyógyhelyi viszonyai orvosok és gyógykeresők számára” (1872); „Balaton-Füred zsebben, vagyis a nevezett fürdő gyógyhatányainak rövid rajza” (1875); „A természetes szőlőgyógymód és annak alkalmazása”.'' Halála után igen hamar általánossá vált azon vélekedés, hogy ennek a derék embernek, aki oly hosszú ideig állt a fürdő és a vendégek szolgálatában, méltó emléket kell állítani. A szoborbizottság – [[Vaszary Kolos Ferenc|Vaszary Kolos]] bíboros, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi bencés főapát, Halbik Cziprián tihanyi bencés apát, báró dr. Kétly Károly orvosprofesszor, dr. Rigler Gusztáv gazdasági tiszt, valamint Lingl Valerián nyugalmazott fürdőigazgató – rendkívül gyorsan megvalósította az képzelést. A bronz mellszobor megalkotására Lányi Dezső (1879 – 1951) szobrászművészt kérték fel, a 2 méter magas márványtalapzat elkészítésével pedig Vida Dezső műépítészt bízták meg. Az emlékmű elé egy márványpadot – faragott karfái oroszlánfejeket mintáztak – is elhelyeztek, amelyről a vendégek pihenés közben gyönyörű kilátásban részesülhettek a tóra.
 A szobrot eredetileg 1913. augusztus 3-án állították volna fel, de közben úgy határoztak, hogy méltóbb alkalom lenne, ha a Szent István napi ünnepségek keretében avatják. Augusztus 20-án a füredi sétányon Lingl Valerián és Pethő János fürdőorvos méltató szavai kíséretében leleplezték a szobrot. Szenes Béla fővárosi újságíró erre az alkalomra szerzett költeményét Pethő Pál színész
-szavalta el. A szobrot a vármegye részéről Langer István főszolgabíró vette át. Ezután a megboldogult leánya, Flóra meghatott szavakkal fejezte ki köszönetét a nagyközönség hálájának eme felemelő megnyilvánulásáért. Az ünnepségen megjelent még Kohl Medárd püspök, báró Dániel Ernőné és Blaha Lujza is.
+szavalta el. A szobrot a vármegye részéről Langer István főszolgabíró vette át. Ezután a megboldogult leánya, Flóra meghatott szavakkal fejezte ki köszönetét a nagyközönség hálájának eme felemelő megnyilvánulásáért. Az ünnepségen megjelent még Kohl Medárd püspök, báró Dániel Ernőné és [[Blaha Lujza]] is.
 A szobrot 1944 októberében, a nyilas hatalomátvételt követően, a Délvidékről menekült, Füreden tartózkodó nyilasok elpusztították (Mangold zsidó származású volt).

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Több könyvet is írt a gyógyhelyi orvoslás gyakorlatáról:
 ''„Der Kurort Füred am Plattensee” (1863); „Beteg- és díjazási napló, gyakorló orvosok számára”''
-''(1870); ”Balatonfüred gyógyhatányai és gyógyhelyi viszonyai orvosok és gyógykeresők számára” (1872); „Balaton-Füred zsebben, vagyis a nevezett fürdő gyógyhatányainak rövid rajza” (1875); „A természetes szőlőgyógymód és annak alkalmazása”.'' Halála után igen hamar általánossá vált azon vélekedés, hogy ennek a derék embernek, aki oly hosszú ideig állt a fürdő és a vendégek szolgálatában, méltó emléket kell állítani. A szoborbizottság – Vaszary Kolos bíboros, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi bencés főapát, Halbik Cziprián tihanyi bencés apát, báró dr. Kétly Károly orvosprofesszor, dr. Rigler Gusztáv gazdasági tiszt, valamint Lingl Valerián nyugalmazott fürdőigazgató – rendkívül gyorsan megvalósította az képzelést. A bronz mellszobor megalkotására Lányi Dezső (1879 – 1951) szobrászművészt kérték fel, a 2 méter magas márványtalapzat elkészítésével pedig Vida Dezső műépítészt bízták meg. Az emlékmű elé egy márványpadot – faragott karfái oroszlánfejeket mintáztak – is elhelyeztek, amelyről a vendégek pihenés közben gyönyörű kilátásban részesülhettek a tóra.
+''(1870); ”Balatonfüred gyógyhatányai és gyógyhelyi viszonyai orvosok és gyógykeresők számára” (1872); „Balaton-Füred zsebben, vagyis a nevezett fürdő gyógyhatányainak rövid rajza” (1875); „A természetes szőlőgyógymód és annak alkalmazása”.'' Halála után igen hamar általánossá vált azon vélekedés, hogy ennek a derék embernek, aki oly hosszú ideig állt a fürdő és a vendégek szolgálatában, méltó emléket kell állítani. A szoborbizottság – [[Vaszary Kolos Ferenc|Vaszary Kolos]] bíboros, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi bencés főapát, Halbik Cziprián tihanyi bencés apát, báró dr. Kétly Károly orvosprofesszor, dr. Rigler Gusztáv gazdasági tiszt, valamint Lingl Valerián nyugalmazott fürdőigazgató – rendkívül gyorsan megvalósította az képzelést. A bronz mellszobor megalkotására Lányi Dezső (1879 – 1951) szobrászművészt kérték fel, a 2 méter magas márványtalapzat elkészítésével pedig Vida Dezső műépítészt bízták meg. Az emlékmű elé egy márványpadot – faragott karfái oroszlánfejeket mintáztak – is elhelyeztek, amelyről a vendégek pihenés közben gyönyörű kilátásban részesülhettek a tóra.
 A szobrot eredetileg 1913. augusztus 3-án állították volna fel, de közben úgy határoztak, hogy méltóbb alkalom lenne, ha a Szent István napi ünnepségek keretében avatják. Augusztus 20-án a füredi sétányon Lingl Valerián és Pethő János fürdőorvos méltató szavai kíséretében leleplezték a szobrot. Szenes Béla fővárosi újságíró erre az alkalomra szerzett költeményét Pethő Pál színész
 szavalta el. A szobrot a vármegye részéről Langer István főszolgabíró vette át. Ezután a megboldogult leánya, Flóra meghatott szavakkal fejezte ki köszönetét a nagyközönség hálájának eme felemelő megnyilvánulásáért. Az ünnepségen megjelent még Kohl Medárd püspök, báró Dániel Ernőné és Blaha Lujza is.