Erődített Református Templom - Laptörténet

Pszollas, 2018. április 26., 09:22-n

2018-04-26T09:22:18Z

Fdanko, 2018. április 25., 16:51-n

2018-04-25T16:51:07Z

Fdanko, 2017. október 5., 16:07-n

2017-10-05T16:07:28Z

Pszollas, 2015. augusztus 18., 14:21-n

2015-08-18T14:21:51Z

Pszollas, 2015. június 26., 17:03-n

2015-06-26T17:03:23Z

Pszollas, 2014. augusztus 27., 11:26-n

2014-08-27T11:26:06Z

Pszollas, 2014. augusztus 27., 11:19-n

2014-08-27T11:19:45Z

Pszollas, 2014. augusztus 27., 11:17-n

2014-08-27T11:17:48Z

Fdanko, 2014. május 10., 19:21-n

2014-05-10T19:21:35Z

Fdanko, 2014. május 10., 19:20-n

2014-05-10T19:20:42Z

←Régebbi változat		A lap 2018. április 26., 09:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	{{Epitett ~~oroksog~~ lap\|szöveg=	+	{{Epitett orokseg lap\|szöveg=

	{{InfoboxÉpület		{{InfoboxÉpület

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-__NOTOC__
+{{Epitett oroksog lap|szöveg=
-<div style="float:left;display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
-<!-- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG -->
 {{InfoboxÉpület
 |cím=Vörösberényi Reformáus Templom
@@ 64. sor: / 59. sor: @@
 == Kapcsolódó cikkek ==
 [[Vörösberényi Református Templom építészeti története kezdetektől 1899-ig]]
-</div>
+}}
 [[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Balatonalmádi Értéktár}}
+__NOTOC__
 {{InfoboxÉpület
 |cím=Vörösberényi Reformáus Templom
@@ 58. sor: / 64. sor: @@
 == Kapcsolódó cikkek ==
 [[Vörösberényi Református Templom építészeti története kezdetektől 1899-ig]]
 [[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 55. sor: / 55. sor: @@
 *Pámer Nóra-Schönerné Pusztai Ilona: A vörösberényi református templom feltárása és helyreállítása. In. Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi, 1995. 227-246. p.
 *Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. OMH. 1993.
 [[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 |felújítva=2013
 }}
 Magas kőfallal kerített teremtemplom, déli oldalán bejárati toronnyal, a torony barokk hagymasisakkal. Támpilléres tornyának alsó szintjét és a templom belsejét csehsüvegboltozatok fedik. Belső kialakítása és berendezése az 1966-68-ban az OMF által készített helyreállításból származik.
-[[Image:Reftemplom02.jpg|thumb|bal|200px]]
+[[Image:Reftemplom02.jpg|thumb|bal|180px]]
-[[Image:Ref-templom.jpg|thumb|left|200px]]
+[[Image:Ref-templom.jpg|thumb|left|180px]]
-[[Image:Ref templom 0005.jpg|thumb|bal|150px]]
+[[Image:Ref templom 0005.jpg|thumb|bal|180px]]
 == Története ==
@@ 36. sor: / 35. sor: @@
 == Templombelső ==
 == Lábjegyzet ==

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 == Története ==
-A mai [[Vörösberény]], középkori nevén Szárberény a veszrpémvölgyi apácák birtoka volt. Egyháza említésével 1290-ben találkozunk először. Szent Márton tiszteletére épült, s anyaegyháza volt Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor, Csittény és Padrag leányegyházaknak.
+A mai [[Vörösberény]], középkori nevén Szárberény a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. Egyházi említésével 1290-ben találkozunk először. Szent Márton tiszteletére épült, s anyaegyháza volt Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor, Csittény és Padrag leányegyházaknak.
-Az ásatási eredmények szerint a templomnak a XI-XII. században már állnia kellett. Valaha ugyanis temető vette körül, amelyet később megszüntettek, sőt ismeretlen ok miatt a sírokat is nagyrészt felszedték, de az újkori sekrestye alatt megmaradt temetőrészen a feltárt sírokból 'S' végű hajkarikák, sőt IV. századi római pénz is előkerült.<ref>1538-ig még biztosan temetkeztek a temetőbe, mert a sekrestye alatt egyik sírból 1538. évi veretű Ferdinánd dénár került a felszínre. A templomkertet kutatóárkokkal több helyen feltárták, de csak elvétve bukkantak sírra. Keleten, a későbbi épület sekrestye fala mellett - a román kori hozzáépítés előtt - összehányt csontok halmazát tárták fel, amely majdnem kizárólag gyermekcsontokból állt. A déli oldalon - a kerítés és a templom között - egy ott felejtett sírból 43 éremdarabból álló lelet kerület elő, bőrzacskóban a csontváz mellől. A pénzek legkésőbbi verete 1592. </ref> Maga a templom titulusa - Szt. Márton - is XI-XII. századi eredetre utal. S ha ehhez még hozzávetjük, hogy egyik legkorábbi oklevelünkben, a [http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_veszpremvolgyi_kivaltsaglevel.html veszprémvölgyi apácák] Szt. István donátiós levelének Kálmán király által kiadott megújításában Szárberényt 1109-ben már mint 54 házzal rendelkező falut említik,a korai egyház léte mindenképpen indokolt.
+Az ásatási eredmények szerint a templomnak a XI-XII. században már állnia kellett. Valaha ugyanis temető vette körül, amelyet később megszüntettek, sőt ismeretlen ok miatt a sírokat is nagyrészt felszedték, de az újkori sekrestye alatt megmaradt temetőrészen a feltárt sírokból 'S' végű hajkarikák, sőt IV. századi római pénz is előkerült.<ref>1538-ig még biztosan temetkeztek a temetőbe, mert a sekrestye alatt egyik sírból 1538. évi veretű Ferdinánd dénár került a felszínre. A templomkertet kutatóárkokkal több helyen feltárták, de csak elvétve bukkantak sírra. Keleten, a későbbi épület sekrestye fala mellett - a román kori hozzáépítés előtt - összehányt csontok halmazát tárták fel, amely majdnem kizárólag gyermekcsontokból állt. A déli oldalon - a kerítés és a templom között - egy ottfelejtett sírból 43 éremdarabból álló lelet került elő, bőrzacskóban a csontváz mellől. A pénzek legkésőbbi verete 1592. </ref> Maga a templom titulusa - Szent Márton - is XI-XII. századi eredetre utal. S ha ehhez még hozzávetjük, hogy egyik legkorábbi oklevelünkben, a [http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_veszpremvolgyi_kivaltsaglevel.html veszprémvölgyi apácák] Szent István donátiós levelének Kálmán király által kiadott megújításában Szárberényt 1109-ben már mint 54 házzal rendelkező falut említik, a korai egyház léte mindenképpen indokolt.
-A román templom gótikus átépítésére sincsen adatunk, de feltehetően a XIV-XV. században került erre sor. Természetesen nem műrészletekben gazdag gótikus templomról van szó, csak falusi templomainkra jellemző szerény kialakításról. 1567-ben Vörösberény is török kézre kerül, s a falu népessége ettől kezdve hol mint alávetett, hol mint hódolt, két úrnak, a töröknek és a magyarnak adózik. 1641-ben a nép nem bírja a nagy adókat, pusztán hagyja faluját. Lakóinak egy része még 1669-ben sem épít házat, hanem a "föld alatt" lakik.
+A román templom gótikus átépítésére sincs adatunk, de feltehetően a XIV-XV. században került erre sor. Természetesen nem műrészletekben gazdag gótikus templomról van szó, csak falusi templomainkra jellemző szerény kialakításról. 1567-ben Vörösberény is török kézre kerül, s a falu népessége ettől kezdve hol mint alávetett, hol mint hódolt, két úrnak, a töröknek és a magyarnak adózik. 1641-ben a nép nem bírja a nagy adókat, pusztán hagyja faluját. Lakóinak egy része még 1669-ben sem épít házat, hanem a "föld alatt" lakik.
-A középkori Magyarországot a törökkel majdnem egy időben érték a reformáció és ellenreformáció hullámai. A XVII. és a XVIII. század viszont már nálunk is a vallási harcok kora. [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC15363/15700.htm Thury Etele] szerint 1618-ban, Vörösberényben már van református lelkész, s így nyilván a templom is a reformátusok birtokában van. A templom további sorsát az határozza meg, hogy melyik felekezet kezén volt. Abból, hogy a reformtusok elfoglalták és használták, arra következtethetünk, hogy nem volt teljesen romos.
+A középkori Magyarországot a törökkel majdnem egy időben érték a reformáció és ellenreformáció hullámai. A XVII. és a XVIII. század viszont már nálunk is a vallási harcok kora. [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC15363/15700.htm Thury Etele] szerint 1618-ban, Vörösberényben már van református lelkész, s így nyilván a templom is a reformátusok birtokában van. A templom további sorsát az határozza meg, hogy melyik felekezet kezén volt. Abból, hogy a reformátusok elfoglalták és használták, arra következtethetünk, hogy nem volt teljesen romos.
 II. Ferdinánd 1625-ben Vörösberényt a győri jezsuita kollégiumnak adományozta. Az új földesúr természetesen igényt tartott a templomra is, amelyet 1700 körül fegyveres erővel elfoglalt. De csak rövid ideig tartotta meg, mert Rákóczi szabadságharc alatt a reformátusok a plébánost elűzték - jelenti 1773-ban a jezsuiták győri rektora a Helytartótanácsnak. A rövid katolikus birtoklás idején épült a sekrestye s valószínűleg a már lerombolt oltárokat is helyreállították. Mindezt a reformátusok később újra lerombolják, amikor újabb foglalás eredményeként 1737 körül hozzálátnak a templom restaurálásához, igyekeznek azt minél jobban átalakítani. Megváltoztatják az ablakokat, leszedik a kereszteket a toronyról és a tetőről. Ez az ideiglenes helyreállítás 1745-re készült el, a kórus festett deszkájának egykori felirata szerint ("Tiszteletes Nemzetes Szentpéteri József Uram Prédikátorságában Anno 1745 die 9. juli")
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 === Helyreállítás ===
-A műemléki helyreállítás 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által emelt karzatokat (templom két rövidebb oldalár) megszüntette és a keleti oldalon a középkori szentély és mellék-kápolna helyének érzékeltetésére, a járószintet fél méterrel megemelte. Ez volt ugyanis a szentély és kápolna eredeti szintje, amelynek visszaállítása éppoly dokumentatív jellegű, mint a különböző korokból származó falnyílásmaradványok bemutatása a templomkülsőn.
+A műemléki helyreállítást 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által emelt karzatokat (a templom két rövidebb oldalán) megszüntette és a keleti oldalon a középkori szentély és mellék-kápolna helyének érzékeltetésére, a járószintet fél méterrel megemelte. Ez volt ugyanis a szentély és kápolna eredeti szintje, amelynek visszaállítása éppoly dokumentatív jellegű, mint a különböző korokból származó falnyílásmaradványok bemutatása a templomkülsőn.
-== Templom Belső ==
+== Templombelső ==
 [[Image:MG 3259.jpg|thumb|left|200px]] [[Image:Ref templom 0014.jpg|thumb|right|200px]] [[Image:MG 3260.jpg|thumb|center|200px]] [[Image:MG 3263.jpg|thumb|center|200px]]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 Ezután a templom végleg a reformátusoké maradt, mert minden felszólításnak, erőszakos kisajátításnak ellenállnak. Hogy mennyire ideiglenes lehet e XVIII. század eleji (a katolikusok részéről) és XVIII. század közepi (a reformátusok által végzett) helyreállítás, mutatja, hogy 1770-ben, majd 1785-ben a református egyház újra kérelemmel fordul a vármegyéhez a torony és a tető reparációja végett. Ekkor kapja végső (ill. 1966. évi helyreállítás előtti) formáját a templom a csehsüveg boltozatos belső térrel.
-A takarékosságra utal, hogy a boltozatokat a fafődém mennyezetnél is mélyebbre helyezték, mert így nem kellett kiegészíteni teljes magasságban a falkoronákat. A gótikus ablakok átalakítása előnytelenül változtatta meg a templom képét. Ez azonban nemcsak az építtetők ízlésén múlott, hanem azon is, hogy a XVIII. században a protestáns templomok építésénél nem engedélyezték a régi műformák alkalmazását.
+A takarékosságra utal, hogy a boltozatokat a fafödém mennyezetnél is mélyebbre helyezték, mert így nem kellett kiegészíteni teljes magasságban a falkoronákat. A gótikus ablakok átalakítása előnytelenül változtatta meg a templom képét. Ez azonban nemcsak az építtetők ízlésén múlott, hanem azon is, hogy a XVIII. században a protestáns templomok építésénél nem engedélyezték a régi műformák alkalmazását.
 === Helyreállítás ===
-A műemléki helyreállítás 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által emelt karzatokat (templom két rövidebb oldalár) megszüntette és a keleti oldalon a középkori szentély és mellék-kápolna helyének érzékeltetésére, a járószintet fél méterrel megemelte. Ez volt ugyanis a szentély és kápolna eredeti szintje, amelynek visszaállítása éppoly dokumentatív jellegű, mint a különböző korokból származó falnyílásmaradványok bemutatása a temlomkülsőn.
+A műemléki helyreállítás 1967-ben Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök tervei szerint végezték. A helyreállítás a templom XVIII. századi állapotát őrizte meg, azzal a különbséggel, hogy a reformátusok által emelt karzatokat (templom két rövidebb oldalár) megszüntette és a keleti oldalon a középkori szentély és mellék-kápolna helyének érzékeltetésére, a járószintet fél méterrel megemelte. Ez volt ugyanis a szentély és kápolna eredeti szintje, amelynek visszaállítása éppoly dokumentatív jellegű, mint a különböző korokból származó falnyílásmaradványok bemutatása a templomkülsőn.
 == Templom Belső ==