Fdanko/html - Laptörténet

Fdanko, 2018. június 30., 15:26-n

2018-06-30T15:26:22Z

Fdanko, 2018. június 29., 16:48-n

2018-06-29T16:48:58Z

Fdanko, 2018. június 29., 16:08-n

2018-06-29T16:08:44Z

Fdanko, 2018. június 29., 15:51-n

2018-06-29T15:51:39Z

Fdanko, 2018. június 29., 15:50-n

2018-06-29T15:50:48Z

Fdanko, 2018. június 29., 15:47-n

2018-06-29T15:47:16Z

Fdanko, 2018. június 29., 15:08-n

2018-06-29T15:08:02Z

Fdanko, 2018. június 29., 15:07-n

2018-06-29T15:07:05Z

Fdanko: A lap tartalmának cseréje erre: {{KépJobb|kép=1990-10_SF_cikk.jpg|méret=450px|leírás=Almádi első iskolája}}

2018-06-29T13:24:02Z

A lap tartalmának cseréje erre: {{KépJobb|kép=1990-10_SF_cikk.jpg|méret=450px|leírás=Almádi első iskolája}}

Fdanko, 2018. június 29., 10:26-n

2018-06-29T10:26:30Z

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 </div>
-<div style="float:right; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:45%; background-color:#AEEDAE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:45%; background-color:#AEEDAE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
 <h2 style="padding:3px; color:#2A692A; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #2A692A">Cím 2.</h2>
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 </div>
-<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:30%; background-color:#FFCACA; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:60%; background-color:#FFCACA; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
 <h2 style="padding:3px; color:#AB7272; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #AB7272">Cím 3.</h2>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:40%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:right; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:40%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
-<h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
+<h2 style="padding:3px; color:#080808; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #080808">Cím 1.</h2>
 <div id="szoveg" style="padding-top:5px; padding-right: px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Candara">
 -ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 </div>
-<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:30%; background-color:#DEFFDE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:right; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:45%; background-color:#AEEDAE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
-<h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
+<h2 style="padding:3px; color:#2A692A; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #2A692A">Cím 2.</h2>
 <div id="szoveg" style="padding-top:5px; padding-right: px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Candara">
 -ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 </div>
-<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:20%; background-color:#BCFBBC; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:30%; background-color:#FFCACA; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
-<h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
+<h2 style="padding:3px; color:#AB7272; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #AB7272">Cím 3.</h2>
 <div id="szoveg" style="padding-top:5px; padding-right: px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Candara">
 -ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 </div>
-<div style="float:right; text-align: top">
+<div style="display:run-in; padding-top:5px; padding-right:20px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Arial">
 Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.
 </div>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<div style="display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:40%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:40%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
 <h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 </div>
-<div style="display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:30%; background-color:#DEFFDE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:30%; background-color:#DEFFDE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
 <h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 </div>
-<div style="display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:20%; background-color:#BCFBBC; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
+<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:20%; background-color:#BCFBBC; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
 <h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px;  border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 -ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 </div>
-<div style="display:inline-block">
 Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.
 </div>

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 -ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 </div>
-<div style="display:inline">
+<div style="display:inline-block">
 Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 -ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
 </div>
+<div style="display:inline">
 Az e néven ismert településrész ma már teljes egészében Balatonalmádihoz tartozik. Parcellázása idején 1931-ben csak kisebb része volt Almádi terület, nagyobbik része Alsóörshöz, így Zala megyéhez tartozott. Mindkét területrész a veszprémi káptalan birtoka volt. Így történhetett meg az a szokatlan eset, hogy két megye két településéhez tartozó területet egyidejűleg, egy egységként parcellázzanak fel. A korabeli szóhasználat szerint a „Káptalan erdeje" néven ismert területet parcellázták fel, amelynek nagysága 100 katasztrális hold volt, 40-80 éves fenyő és tölgyfákból álló erdő borította. Legmagasabb pontja 65 m-rel van magasabban a Balaton vízszintjénél. Magas fekvésénél fogva száraz az altalaja, levegője por és páramentes, erdős hegyek védik a bakonyi szelektől. Nyári és téli üdülésre egyaránt alkalmas. A területet átszeli a Budapest-Tapolca vasúti fővonal és a telep középpontjában csatlakozik bele a Veszprém-Alsóörsi szárnyvonal.

←Régebbi változat		A lap 2018. június 29., 15:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~{{KépJobb\|kép~~=~~1990~~-~~10_SF_cikk~~.~~jpg\|méret~~=~~450px\|leírás~~=Almádi első ~~iskolája}}~~	+	<div style="float:left; display:run-in; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:50%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
		+
		+	<h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px; border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
		+	<div id="szoveg" style="padding-top:5px; padding-right: px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Candara">
		+	1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
		+	</div>
		+
		+	<div style="float:left; display:run-in; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:50%; background-color:#DEFFDE; margin-bottom:0px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">
		+
		+	<h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px; border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
		+	<div id="szoveg" style="padding-top:5px; padding-right: px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Candara">
		+	1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”</div>
		+	</div>

←Régebbi változat		A lap 2018. június 29., 13:24-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~<div style="background-color: #00d0ff; padding: 1px; border-width: 0px; margin: 0px">~~
−
−	~~<p style="background-color: #ffff00; padding: 10px; border-style: none; margin: 20px">Ez egy rövid szöveg.</p>~~
−
−	~~<p style="background-color: #ffff00; padding: 0px; border-style: none; margin: 35px">Ez egy másik rövid szöveg.</p>~~
−
−	~~</div>~~
−
−	A korabeli írásokból jól látszik Almádi századforduló körüli lendületes fejlődése. E lap korábbi számaiban megjelent helytörténeti ismertetések talán már adtak egy kis ízelítőt ebből. A lakosság száma az akkori adatok szerint 400 körüli, iskola nem volt, a gyerekek Vörösberénybe jártak tanulni.
−
−	1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”
−
−	1904 júliusában történt levélváltás dr. Óvári Ferenc és Berzeviczy miniszter között az iskola ügyében. A miniszter válaszából részlet: „...értesítlek, hogy a Veszprém vármegyei Almádi község iskoláját államosítottam és tanítóvá Rónay Károlyt neveztem ki..." Így lett Almádiban Állami Elemi Népiskola, amelynek ünnepélyes felavatására 1904. augusztus 14-én került sor.
−
−	~~<div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:50%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:8px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">~~
−
−	<h2 style="padding:3px; color:#808080; text-align:center; font-weight:bold; font-size:150%; margin-top: 0px; margin-right:-4px; margin-botton: ; margin-left:-5px; border-bottom: 3px double #808080">Cím</h2>
−	~~<div id="szoveg" style="padding-top:5px; padding-right:20px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Arial">~~
−	1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését.</div>
−	~~</div>~~
−
	{{KépJobb\|kép=1990-10_SF_cikk.jpg\|méret=450px\|leírás=Almádi első iskolája}}		{{KépJobb\|kép=1990-10_SF_cikk.jpg\|méret=450px\|leírás=Almádi első iskolája}}
−
−	~~őo j pjio~~

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 </div>
-déljélda
+A korabeli írásokból jól látszik Almádi századforduló körüli lendületes fejlődése. E lap korábbi számaiban megjelent helytörténeti ismertetések talán már adtak egy kis ízelítőt ebből. A lakosság száma az akkori adatok szerint 400 körüli, iskola nem volt, a gyerekek Vörösberénybe jártak tanulni.
 <div style="float:left; display:inline-block; border:1px solid #aaa; vertical-align: top; width:50%; background-color:#F5F5F5; margin-bottom:8px; margin:10px; padding: 0px 20px 0px 20px">