Fdanko, 2016. június 21., 17:12-n

2016-06-21T17:12:17Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész. =Élete= Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát vi...”

2011-06-01T11:41:06Z

Új oldal, tartalma: „thumb FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész. =Élete= Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát vi...”

Új lap

[[Image:Fettich_Nándor.jpg|thumb]]

FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész.

=Élete=

Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudomá-nyos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az öt-venes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.

==Művei==

*Az avar kori műipar Magyarországon. Bp., 1926.
*A zöldhalompusztai szkíta lelet. Bp., 1928.
*Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Bp., 1929.
*A szilágysomlyói második kincs. Bp., 1932.
*Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Bp., 1933.
*A honfoglaló magyarság művészete. Bp., 1935.
*A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Bp., 1935–1937.
*A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Bp., 1940.
*A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Bp., 1943.
*Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Bp., 1943–1947.
*Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Bp., 1951.
*A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Bp., 1953.
*A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974.
*F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Bp., 2000.

==Irodalom==

*LÁSZLÓ Gyula: ~ emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz.
*ÁCS Lajos: ~ tudományos munkáinak jegyzéke. = Tört. Szle., 1971. 2. sz.

[[Category:Életrajzok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Fettich_Nándor.jpg|thumb]]
+[[Image:Fettich_Nandor.jpg|200px|thumb]]
-FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész.
+FETTICH Nándor (Acsád, 1900. január 7. – Budapest, 1971. május 17.) régész.
 =Élete=
-Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudomá-nyos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az öt-venes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
+Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudományos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az ötvenes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
 ==Művei==
-*Az avar kori műipar Magyarországon. Bp., 1926.
+*Az avar kori műipar Magyarországon. Budapest, 1926.
-*A zöldhalompusztai szkíta lelet. Bp., 1928.
+*A zöldhalompusztai szkíta lelet. Budapest, 1928.
-*Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Bp., 1929.
+*Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Budapest, 1929.
-*A szilágysomlyói második kincs. Bp., 1932.
+*A szilágysomlyói második kincs. Budapest, 1932.
-*Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Bp., 1933.
+*Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Budapest, 1933.
-*A honfoglaló magyarság művészete. Bp., 1935.
+*A honfoglaló magyarság művészete. Budapest, 1935.
-*A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Bp., 1935–1937.
+*A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Budapest, 1935–1937.
-*A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Bp., 1940.
+*A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Budapest, 1940.
-*A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Bp., 1943.
+*A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Budapest, 1943.
-*Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Bp., 1943–1947.
+*Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Budapest, 1943–1947.
-*Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Bp., 1951.
+*Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest, 1951.
-*A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Bp., 1953.
+*A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Budapest, 1953.
 *A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974.
-*F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Bp., 2000.
+*F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Budapest, 2000.
 ==Irodalom==
-*LÁSZLÓ Gyula: ~ emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz.
+*LÁSZLÓ Gyula: Fettich Nándor emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz.
-*ÁCS Lajos: ~ tudományos munkáinak jegyzéke.  = Tört. Szle., 1971. 2. sz.
+*ÁCS Lajos: Fettich Nándor tudományos munkáinak jegyzéke.  = Tört. Szle., 1971. 2. sz.
-[[Category:Életrajzok]]
+[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

Fettich Nándor - Laptörténet

Fdanko, 2016. június 21., 17:12-n

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész. =Élete= Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát vi...”