﻿<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Fialowsky_Lajos</id>
		<title>Fialowsky Lajos - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Fialowsky_Lajos"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Fialowsky_Lajos&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-18T03:05:41Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.24.1</generator>

	<entry>
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Fialowsky_Lajos&amp;diff=4560&amp;oldid=prev</id>
		<title>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „FIALOWSKI Lajos (Borscsov, 1846 dec. 5.–Bp., 1909. máj. 30.) botanikus, nyelvész.  =Élete=  1851-ben került szüleivel Magyarországra. A gimnáziumot Veszprémben, ...”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Fialowsky_Lajos&amp;diff=4560&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-01T11:43:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „FIALOWSKI Lajos (Borscsov, 1846 dec. 5.–Bp., 1909. máj. 30.) botanikus, nyelvész.  =Élete=  1851-ben került szüleivel Magyarországra. A gimnáziumot Veszprémben, ...”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;FIALOWSKI Lajos (Borscsov, 1846 dec. 5.–Bp., 1909. máj. 30.) botanikus, nyelvész.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Élete=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1851-ben került szüleivel Magyarországra. A gimnáziumot Veszprémben, Kőszegen és Szombathelyen járta. A bécsi tudományegyetemen 1865-től 1870-ig természettudományi és nyelvészeti előadásokat hallgatott. A budapesti tudományegyetemen tanári képesítést és bölcseletdoktori címet szerzett. Két évig magánintézetben nevelő, 1870-től a soproni városi főreáliskolában, 1884-től a budapesti V. kerületi gimnáziumban tanár. Sopronban, az akkor még németül érző és beszélő városban jelentős magyarosító tevékenységet fejtett ki. Irodalmi tevékenységét a természetrajz és a botanika műnyelvének, Sopron, Vas, Veszprém és Győr megyékben gyűjtött növénynevek tisztázására fordította. Jelentős érdemei vannak a botanika történetének kutatása, a magyar gyorsírás terjesztése és rendszerének tökéletesítése terén is. 1876-tól a Magyar Nyelvőr című folyóiratban: A természetrajz műnyelve, A népbotanika poézise, Csabaire címen cikksorozata jelent meg. Az MTA támogatásával a magyar füvészet őseinek: Melius Péter, Beythe István, Beythe András munkáiban található növények földerítését folytatta. 1885-től szerkesztette a Kertészeti Lapokat, később a Borbás munkatársa. Pedagógiai szaklapokba is igen sok cikket irt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Művei==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kémián fölépülő mineralógia és geológia veleje. Bp., 1889.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Életrajzok]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Solti Gábor</name></author>	</entry>

	</feed>