Francsics Károly szőlőbirtoka Almádiban - Laptörténet

Fdanko, 2016. július 26., 16:16-n

2016-07-26T16:16:00Z

Fdanko, 2016. május 25., 13:10-n

2016-05-25T13:10:03Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-15T15:53:30Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 16:04-n

2013-03-29T16:04:22Z

Solti Gábor, 2011. szeptember 27., 12:39-n

2011-09-27T12:39:08Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Kevés város dicsekedhet egy olyan, a város életét bizonyos időszakban leíró naplóval mint Veszprém, Francsics Ká...”

2011-09-27T12:35:58Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Kevés város dicsekedhet egy olyan, a város életét bizonyos időszakban leíró naplóval mint Veszprém, Francsics Ká...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Kevés város dicsekedhet egy olyan, a város életét bizonyos időszakban leíró naplóval mint Veszprém, Francsics Károly veszprémi borbély naplójával. Francsics 1804 november 30-án született Pápán, 1827 július 27-én érkezett Veszprémbe, és 1880 július 4-én bekövetkezett haláláig ott élt. A napló talán legérdekesebb része, amikor az 1848-as szabadságharc veszprémi történéseit rögzíti naplójában. Naplóvezetési módszere elég sajátságos volt, ugyanis az eseményeket folyamatosan leírta, majd ezt az írást összefoglalva letisztázta azt végleges naplója számára. Hozzá kell tenni, hogy naplóját 1846-47-ben kezdte el írni, így annak egy része visszaemlékezés, a rövidítést pedig 1850-től kezdve alkalmazta.

[[Image:1858_kataszteri_térkép_Francsics.jpg|thumb|Az 1858-as kataszteri térkép részlete]]

Az események, amiket rögzített nemcsak a városra, az ott élő emberekre vonatkoztak, hanem saját életét is beleszőtte a történésekbe, illetve az országos eseményekről is említést tesz. Többek között leírja, miként lett Almádiban szőlőbirtokos. Nem csupán a birtok nevezését említi, hanem a szőlőbeli eseményeket, a pince építést, a szüreteket is részletesen leírja, és ami a ma emberének elég meglepő, gyalog járt le szőlejébe Veszprémből.

Néhány Almádira vonatkozó adat, esemény történés kivonatos ismertetése mindenképpen indokolt, hiszen beletartozik Almádi szorosan vett településtörténetébe. Kérdés, hol helyezkedett el a szőlőbirtok, és ki volt a későbbi tulajdonosa, egyáltalán milyen adatokat lehet róla kideríteni. Mint mindég, most is az 1858. évi kataszteri felmérés segít a kérdés megválaszolásában. E szerint az alábbi adatok lelhetők fel:

{|
|3909 hrsz.||Földes Mihály||rét gyümölcsfákkal||166 négyszögöl
|-
|3910 hrsz.|| “||rét||70 “
|-
|3911 hrsz.||“||52 számú lakóház||30 “
|-
|3912 hrsz.||“||Szőlő gyümölcsfákkal||1 k. hold 970 “
|-
| || ||összesen||1 k. hold 1236 “
|}

(Téves az irodalomban említett adat, miszerint 3 holdas szőlőt vett át sógornőjétől, Földes Mihálynétól. A másik sógornőjének Pongrácz Sámuelnének volt a szomszédban ténylegesen 2 katasztrális hold 432 négyszögöl szőleje az 53. számú házzal .)

A szentkirályszabadjai telekkönyv szerint a 449 telekkönyvi betétszámban az 1450 helyrajzi szám alatti bejegyzés a következő: ''“Szőlő pincével a berényi dűlőben Francsics Károly (borbély) Veszprém”'' Ezt követi az 1877 június 26-án kelt bejegyzés, amely szerint Földes Mihály örökölte Jákói Zsófia részét. (Francsics Károlyné leánykori neve Jákói Zsófia volt.) Itt meg kell jegyezni, hogy Földesné született Jákói Julianna kisebbik fia volt Földes Mihály, aki örökölte a gyermektelen Francsics házaspár javait.

[[Image:Francsics_napló.jpg|thumb|Francsics naplójának kéziratos lapja]]

A szőlő megszerzését így írja le Francsics naplójában: (1859) ''“December 1, csütörtök. Tegnapi nap elmúltával ismét egy évet szolgáltam le életéveimből, melynek utolsó napján Isten 55 évi fáradságomat Almádi-hegyen egy rossz, igen rossz karban álló szőlővel jutalmazá meg. Hogy ama szőlő jutalom lesze hű szolgálatomért? Vagy büntetés rossz magaviseletemért? – azt majd a következő idő mutatandja meg.”''

A pince építését a naplóból ismerhetjük meg a következők szerint: (1862) ''“Március 18, kedd. Csikász István kőmíves pallér almádi pincém megrakása végett jött hozzám egyezkedésre. Csakhamar össze is egyezénk, s megalkudtunk száz osztrák forint- és egy akó borba…”''

(1862) ''Március 19-én, szerdán délre csakugyan megjöttek két kőmíveseim, kik mindjárt hozzá is fogtak a munkálódáshoz, és oly szorgalmatosan működtek, hogy estére kelve nemcsak hogy az utált borzas, rongyos nádtető eltűnt szemeim elől, hanem még annak düledezett falai halomban hevertek előttem.''

(1862) ''Március 20-án, csütörtökön délután 3 és 4 óra közt tették le kőmíveseim a szeglet alapkövet, mely egy nagy, vörös kő volt, és amelynek közepe táján egy olyan két hüvelyk mélységű gödröcske volt. Ezen gödröcskébe tettem én néhány darab kelendő rézpénzt, melyre kőmívesem minekutána egy másik lapos követ helyeze, kezembe adá kalapácsát ezen mondással: -Ezt már nemzetes úrnak kell leverni.”''

(1862) ''Április 16-án szerdán délre elfogyott a munka: pincém – melynek belső világossága széle-hossza 3 öl – kőmívestől készen volt.”''

Francsics gondos szőlőbirtokosnak bizonyult, rendbe szedte ez igen elhanyagolt szőlőt, amit a következőképen írt meg a naplójában:

''“…tesznek azok a hegybeli emberek bolonddá? Valamennyi azt mondja, hogy az enyimnél szebb-tisztább-gazdagabb szőlő jelenleg egyész Almádiban nincs. Én meg szívesen el is hiszem. Tegnap nálam voltak a vörösberényi plébános és Horváth József főhadnagy. Felmentünk a hegyre, s onnan lenéztünk a völgybe, s láttuk kis szőlőmet egész kiterjedésében. Oly szép volt azt nézni, oly tiszta volt az egész. Gyönyörű a szőlleje Francsics úr – mond a pap –. Kitetszik, hogy jó szőlősgazda. Dicséretére mondhatom, hogy jelenleg rendesebb és tisztább szőlő a magáénál Almádiban nincs. Osztán még a természet is kedvez magának, mert elmehet ám itt a hegyben akárhová vizsgálódni, ilyen tőkehajtásokat nem fog ám találni sehol. Ilyen bolond beszédeket mondanak nekem, feleségem, nemcsak a pap, hanem minden ember, aki csak odajön szőlőmbe.''

''– Látom, édes Karim, örülsz szőlődnek – mond feleségem mosolyogva. – Én meg neked örülök, hogy van valamid, miben gyönyörűségedet találod.''

''– Csak haza ne gyalog kellene járnom!”''

Fentiek remélhetőleg képet adnak az olvasónak az 1800-as évek második felében Almádi szőlőhegy életéről.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 10. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 10. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2001/UAU_2001_10.pdf 2001. (13. évf.) 10. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Kevés város dicsekedhet egy olyan, a város életét bizonyos időszakban leíró naplóval mint Veszprém, Francsics Károly veszprémi borbély naplójával. Francsics 1804 november 30-án született Pápán, 1827 július 27-én érkezett Veszprémbe, és 1880 július 4-én bekövetkezett haláláig ott élt. A napló talán legérdekesebb része, amikor az 1848-as szabadságharc veszprémi történéseit rögzíti naplójában. Naplóvezetési módszere elég sajátságos volt, ugyanis az eseményeket folyamatosan leírta, majd ezt az írást összefoglalva letisztázta azt végleges naplója számára. Hozzá kell tenni, hogy naplóját 1846-47-ben kezdte el írni, így annak egy része visszaemlékezés, a rövidítést pedig 1850-től kezdve alkalmazta.
-[[Image:1858_kataszteri_térkép_Francsics.jpg|thumb|Az 1858-as kataszteri térkép részlete]]
+[[Image:1858_kataszteri_terkep_Francsics.jpg|thumb|Az 1858-as kataszteri térkép részlete]]
 Az események, amiket rögzített nemcsak a városra, az ott élő emberekre vonatkoztak, hanem saját életét is beleszőtte a történésekbe, illetve az országos eseményekről is említést tesz. Többek között leírja, miként lett Almádiban szőlőbirtokos. Nem csupán a birtok nevezését említi, hanem a szőlőbeli eseményeket, a pince építést, a szüreteket is részletesen leírja, és ami a ma emberének elég meglepő, gyalog járt le szőlejébe Veszprémből.

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 A szentkirályszabadjai telekkönyv szerint a 449 telekkönyvi betétszámban az 1450 helyrajzi szám alatti bejegyzés a következő: ''“Szőlő pincével a berényi dűlőben Francsics Károly (borbély) Veszprém”'' Ezt követi az 1877 június 26-án kelt bejegyzés, amely szerint Földes Mihály örökölte Jákói Zsófia részét. (Francsics Károlyné leánykori neve Jákói Zsófia volt.) Itt meg kell jegyezni, hogy Földesné született Jákói Julianna kisebbik fia volt Földes Mihály, aki örökölte a gyermektelen Francsics házaspár javait.
-[[Image:Francsics_napló.jpg|thumb|Francsics naplójának kéziratos lapja]]
+[[Image:Francsics_naplo.jpg|thumb|Francsics naplójának kéziratos lapja]]
 A szőlő megszerzését így írja le Francsics naplójában: (1859) ''“December 1, csütörtök. Tegnapi nap elmúltával ismét egy évet szolgáltam le életéveimből, melynek utolsó napján Isten 55 évi fáradságomat Almádi-hegyen egy rossz, igen rossz karban álló szőlővel jutalmazá meg. Hogy ama szőlő jutalom lesze hű szolgálatomért? Vagy büntetés rossz magaviseletemért? – azt majd a következő idő mutatandja meg.”''

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 {|
-|3909 hrsz.||Földes Mihály||rét gyümölcsfákkal||166 négyszögöl
+|3909 hrsz.&nbsp;&nbsp;||Földes Mihály&nbsp;&nbsp;||rét gyümölcsfákkal||166 négyszögöl
 |-
-|3910 hrsz.|| “||rét||70 “
+|3910 hrsz.||align="center"|“||rét||70&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;“
 |-
-|3911 hrsz.||“||52 számú lakóház||30 “
+|3911 hrsz.||align="center"|“||52 számú lakóház||30&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;“
 |-
-|3912 hrsz.||“||Szőlő gyümölcsfákkal||1 k. hold 970 “
+|3912 hrsz.||align="center"|“||Szőlő gyümölcsfákkal&nbsp;&nbsp;||<ins>1 k. hold 970&nbsp;&nbsp;“</ins>
 |-
-| || ||összesen||1 k. hold 1236 “
+| || ||összesen||1 k. hold 1236&nbsp;&nbsp;“
 |}