Gazdálkodás Almádiban a századfordulón - Laptörténet

Fdanko, 2016. május 1., 11:37-n

2016-05-01T11:37:16Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-15T16:06:26Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 16:05-n

2013-03-29T16:05:41Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc A múlt század második felében, de még e század első évtizedében is a nyaralás mellett a gazdálkodás, elsősorba...”

2011-09-16T10:04:32Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> A múlt század második felében, de még e század első évtizedében is a nyaralás mellett a gazdálkodás, elsősorba...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

A múlt század második felében, de még e század első évtizedében is a nyaralás mellett a gazdálkodás, elsősorban a szőlőművelés volt a jellemző Almádiban. A filoxéra vész az 1880-as évek végére hatalmas pusztítást végzett, azonban a századfordulóra jelentős területeken történt újra telepítés az ellenálló szőlőfajtákból. A gazdaságok életéről, az ilyen jellegű tevékenység formájáról viszonylag kevés információnk van, hiszen az nem volt újsághír, hogy a Galamb nevű tehén bikaborjút ellett. Azt tudjuk, hogy a birtokos többnyire nem állandó almádi lakos volt, a gazdálkodást alkalmazottakra bízták, a szőlőkben pedig vincellérek végezték, illetve végeztették a szőlőművelést. Ekkoriban ez volt a jellemző foglalkozás Almádiban.

[[Image:1905_február_24_levél.jpg|thumb|1905. február 24-én kelt levél másolata]]

Egy elég jelentős nagyságú Almádi birtokról fennmaradt feljegyzések alapján azért némi fogalmat nyerhetünk a viszonyokról. A birtok adatai az 1858 évi kataszteri felmérés szerint a következők. A birtokos Kovács Gábor veszprémi lakos, a birtok a művelési ágak szerinti megoszlása:

- 3375 hrsz. rét gyümölcsfákkal 3 kataszteri hold 617 négyszögöl

- 3376 hrsz. lakóház 64 négyszögöl

- 3377 hrsz. zöldségeskert 129 négyszögöl

- 3378 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal 3 k.hold 819négyszögöl

- 3379 hrsz. terméketlen rész 236 négyszögöl

Összesen 7 k.hold 265 négyszögöl volt a birtok területe, az örökösök művelték és az 1930-as évek végéig megmaradt közel változatlan nagyságban.

A kis füzetszerű irat ''"Leltár az almádi gazdaságról"'' címet viseli a külső borítóján. Négy oldalon felsorolja a birtokon található eszközöket, szerszámokat, kezdve azzal, hogy ''"1 futó kocsi, 1 paraszt kocsi... ''majd befejezésül'' 1 kukorica morzsoló, 1 héber üvegből."'' Egyébként elég részletes volt a leltár, utalt az eszközök állapotára is, például ''„1 egycsövű puska, 1 kétcsövű, de egyik cső rossz, 1 vödör kötéllel”'' stb.

1900. október 24-i dátummal készült leltár az állatokról, nevezetesen.

- ''egy három éves vörös tarka üsző Dáma''

- ''egy három éves vörös üsző Csipke''

- ''egy pár 11/2 éves vörös tinó borju Bujár és Róka''

- ''két éves malacz (1900. XII. 1 elkelt 30 frt)''

Ezt követik a különböző feljegyzések a tehenekről, fedeztetésükről, vemhességükről, borjaikról, valamint eladásukról 1905. február 24-ig. Egy elszámolási cédula is megmaradt a következő szöveggel: ''"Egy frt fedeztetési díjat Steierlein Józseftől felvettem. Sztkszabadja 1901. II. 10. Fürst"'' Egy oldalon a ''"Vincellér fizetésről számadás 1904. jan. 1 -1904. július végéig" '' tételesen felsorolja mit kapott a vincellér természetben és pénzben, ennek végösszege 317 frt 42 krajcár. Más feljegyzés: ''"Tyuk rezidencia szélesség 2 m, hossza 3,60, magasság 2,50 jár 32,50 ft".''

Külön érdekessége a feljegyzéseknek, hogy a gazda feljegyzései mellett található benne hat levél amelyekben részletes beszámolók olvashatók mindenről ami a gazdaságban történt és érdekes lehet a gazda számára. Egyik rövidebb levél a következőképpen szól, eredeti szöveggel és írásmóddal:

''Kelt Január 10 én Almádi 1905''

''Tudósítom Nagyságos urunkat kukorica csutát vitem az Ovári Tekintetes urtól 250 kévét''

''A Dáma most a napokban meg elik 11 vagy 12 lesz napja A Trágyát kihortam mind a szöllöbe és a szánto földre Most már a tyukok is kezdenek tojni miota egy kicsint meg gyöngült az idö eben a Februárban nálunk meglehetős jó idöjár hanem még forditani nem lehet igen vastag a föld fagya napal ha enged is de még anyit éjjelenkint meg fagy Az állataink Hála Isten egéséges mind még mire pakot küldünk ara majd megtudom irni hogy a Dámának mije lesz.''

''A kis gérczékből már 3 el kezte a tojást de még öreg tyukunk egy sem tojik most már bizom hogy ki tudok hatolni a takarmányai még 2 hétig ölég lesz a csuta''

''A répának az utolját tegnap etetem meg most ezen tul egy kis szénát kapnak a tehenek fejésre meg a borjuk''

''Maradok Tisztöletel'' 
''Kézcsolkolló Alázatos'' 
''Szolgájuk'' 
''Szalai István Almádiba'' 
''Isten velök'' 

Remélhetőleg ez a rövid ismertetés nyújt némi betekintést az olvasó számára a századforduló körül Almádiban folyó gazdálkodásba, ami az egyre jelentősebb nyaralóhelyen, az évről évre gyarapodó számú nyaralóvendég mellett folyt.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 11. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 11. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1999/UAU_1999_11.pdf 1999. (11. évf.) 11. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A múlt század második felében, de még e század első évtizedében is a nyaralás mellett a gazdálkodás, elsősorban a szőlőművelés volt a jellemző Almádiban. A filoxéra vész az 1880-as évek végére hatalmas pusztítást végzett, azonban a századfordulóra jelentős területeken történt újra telepítés az ellenálló szőlőfajtákból. A gazdaságok életéről, az ilyen jellegű tevékenység formájáról viszonylag kevés információnk van, hiszen az nem volt újsághír, hogy a Galamb nevű tehén bikaborjút ellett. Azt tudjuk, hogy a birtokos többnyire nem állandó almádi lakos volt, a gazdálkodást alkalmazottakra bízták, a szőlőkben pedig vincellérek végezték, illetve végeztették a szőlőművelést. Ekkoriban ez volt a jellemző foglalkozás Almádiban.
-[[Image:1905_február_24_levél.jpg|thumb|1905. február 24-én kelt levél másolata]]
+[[Image:1905_februar_24_level.jpg|thumb|1905. február 24-én kelt levél másolata]]
 Egy elég jelentős nagyságú Almádi birtokról fennmaradt feljegyzések alapján azért némi fogalmat nyerhetünk a viszonyokról. A birtok adatai az 1858 évi kataszteri felmérés szerint a következők. A birtokos Kovács Gábor veszprémi lakos, a birtok a művelési ágak szerinti megoszlása: