I. András - Laptörténet

Fdanko, 2016. június 25., 16:37-n

2016-06-25T16:37:42Z

Fdanko, 2016. június 25., 16:36-n

2016-06-25T16:36:47Z

Fdanko, 2013. április 11., 16:41-n

2013-04-11T16:41:27Z

Fdanko, 2013. április 11., 16:40-n

2013-04-11T16:40:43Z

Fdanko, 2013. április 11., 16:40-n

2013-04-11T16:40:27Z

Fdanko, 2013. április 11., 16:38-n

2013-04-11T16:38:42Z

Solti Gábor, 2011. május 13., 09:05-n

2011-05-13T09:05:19Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb (1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik király...”

2011-05-13T09:04:59Z

Új oldal, tartalma: „thumb (1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik király...”

Új lap

[[Image:I_András.jpg|thumb]]

(1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya.

=Élete=

1037-ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása.

==Irodalom==

*MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Bp., 1898.
*PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp., 1899.*
SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Bp., 1984.
*UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 17. sz. Veszprém, 1984.

{{DEFAULTSORT:András, I.}}
[[Category:Életrajzok]]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 ==Irodalom==
-*MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Bp., 1898.
+*MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Budapest, 1898.
-*PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp., 1899.
+*PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899.
-*SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Bp., 1984.
+*SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Budapest, 1984.
-*UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 17. sz. Veszprém, 1984.
+*UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = Veszprém Megyei Múzzeumi Közlememény 17. sz. Veszprém, 1984.
 {{DEFAULTSORT:András, I.}}
 [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]  [[Category:Tihany]] [[Category:Zirc]]

←Régebbi változat		A lap 2016. június 25., 16:36-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	[[Image:~~I_András~~.jpg\|thumb]]	+	[[Image:I_Andras.jpg\|200px\|thumb]]

	(1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya.		(1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya.

←Régebbi változat		A lap 2013. április 11., 16:41-kori változata
15. sor:		15. sor:

	{{DEFAULTSORT:András, I.}}		{{DEFAULTSORT:András, I.}}
−	[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Tihany]]	+	[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Tihany]] [[Category:Zirc]]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 -ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása.
-[[Image:Alapito.jpg|thumb|right|200px|Alapító c. szobor Varga Imre alkotása, Tihany]]
+[[Image:Alapito.jpg|thumb|left|200px|Alapító c. szobor Varga Imre alkotása, Tihany]]
 ==Irodalom==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 (1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya.
-=Élete=
+==Élete==
 -ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása.
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 {{DEFAULTSORT:András, I.}}
-[[Category:Életrajzok]]
+[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Tihany]]