Júliusi évfordulók - Laptörténet

Fdanko, 2016. augusztus 30., 17:05-n

2016-08-30T17:05:46Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-15T17:00:24Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 16:42-n

2013-03-29T16:42:24Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc 125 évvel ezelőtt, 1869 július 7-én kelt a megyegyűlés jegyzőkönyvében a 493. számú határozat, aminek értelmé...”

2011-08-30T12:20:59Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> 125 évvel ezelőtt, 1869 július 7-én kelt a megyegyűlés jegyzőkönyvében a 493. számú határozat, aminek értelmé...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

125 évvel ezelőtt, 1869 július 7-én kelt a megyegyűlés jegyzőkönyvében a 493. számú határozat, aminek értelmében Almádi önálló község lett. E döntő jelentőségű eseményről csupán a rövid jegyzőkönyi feljegyzés maradt fenn, ami a következőként szól:

„493. Almádi hegység birtokosai beadott kérvényükben az iránt folyamodnak, hogy miután az általuk becsatolt okmányok szerint 1848-ig folytonosan egyéb helyektől elkülönítve önálló községnek elismertettek, s miután ez iránti jogosultságuktól csak az abszolút és provinciális kormányok alatt fosztattak meg, régi és őket megillető jogaikba visszahelyeztessenek.

A kellően indokolt kérelemnek hely adatik s almádi hegység külön önálló községnek az általa hosszabb időn át élvezett joggyakorlat alapján továbbra is meghagyatik oly megjetgyzéssel azonban, hogy lakosai az ezen jogosultságukból folyó kötelezettségek pontos teljesítéséért felelősek leendenek. Ezen határozat Kopácsy Victor főbíró úrnak miheztartás és a folyamodó értesítése végett kiadatni rendeltetik.”

[[Image:1869_határozat.jpg|thumb|A megyegyűlés határozata]]

Meg kell jegyezni, hogy az önállóság mint hegyközség értendő és 1848 után ettől a jogállástól fosztattak meg. Sajnos az „általuk becsatolt okmányok” nem maradtak meg, pedig településtörténeti szempontból rendkívül fontosak lennének.

110 éve 1884 július 13-án szentelték fel az almádi Szent Margit kápolnát. Építését az almádi szőlőbirtokosok kezdeményezték Brenner Lőrinc veszprémi építőmester vezetésével, aki akkor az „Almádi Fúrdő Rt.” elnöke volt. Az elhatározást gyorsan követték a tettek és a rendkívül lelkes emberek adakozásaiból, továbbá a jótékonysági rendezvényekből és tombolásból összejött pénzből egy év alatt felépítették.

A telket Kurcz Rudolf almádi szőlőbirtokos adományozta, Brenner Lőrinc ingyen végezte el az építőmesteri munkákat, Krisztián József veszprémi ácsmester pedig az ácsmunkákat készítette hasonló módon. Rajtuk kívül még számtalan adakozó volt, kiknek neveit a korabeli sajtó folyamatosan közölte. A nagyszabású ünnepség alkalmából virágokklal és koszorúkkal díszítették fel a kápolnát. Az ajtó mellett Kurcz Rudolf egy külső szószéket emelt fából, sásból és virágokból. Erről hangzottak el az ünnepi beszédek és szónoklatok. A Veszprém című hetilap teljes részletességgel számol be az eseményről. Tíz órakor már „ezrekre menő közönség” várta a Vörösberényből érkező körmenetet. A beszentelést Bellaágh vörösberényi plébános végezte Kisovich apátkanonok jelenlétében. Az ezt követő ünnepi ebéden - ami a Hattyúban volt - Véghely Dezső alispán beszéde Almádi történetét elevenítette fel a többi szónoklat között.

90 évvel ezelőtt, 1904, júlus 10-én jelent meg elődünk, az „ALMÁDI ÚJSÁG” első száma. Ettől kezdve vasárnaponként, mint más korabeli hetilapok, került az olvasó kezébe. Kiadója a „Balaton-Almádi Újság Vállalat” július és augusztus hónapokban jelentette meg, összesen nyolc esetben. Csak a nyári szezonban kívánták megjelentetni az összesen nyolc oldalból álló, tipikusan helyi lapot. A kiadó előzetesen bejelentett tervével szemben már a következő nyáron nem jelent meg. A szerzők írásaiból szinte megjelenik előttünk a századeleji Almádi idillikus képe. Többek véleménye szerint érdemes volna egy reprint kiadást szorgalmazni. Szerényen megemlítjük, hogy lapunk az „Új Almádi Újság” öt éve jelenik meg rendszeresen. Az 1989 áprilisi mutatványszámot követően 1989 július elejétől havonta veheti kézbe a tisztelt olvasó.

85 éve, 1909 július 8-án zajlott le az Almádit a „világgal” összekötő vasútvonalak ünnepélyes felavatása, másnap július 9-től pedig megindult a menetrend szerinti forgalom, mind az alsó, mind a felső vonalon. Sokan nem tudják, hogy mindkét vonalat egyidőben helyezték üzembe. Ennek oka a lényegesen nagyobb megelőző hírverés az országos lapokban. Ez érthető hiszen az északi Balatonparton épült vasút a fővárost hozta a közelbe. Az „öreghegyi” vasút csupán Veszprémet kötötte össze Almádival, illetve precízen fogalmazva Veszprém külső pályaudvart Alsóörssel. A helyi embereknek ez utóbbi volt a fontosabb, mert a veszprémiek szinte naponta használták, hogy kedvelt fürdőhelyüket látogathassák. Nem véletlen, hogy felavatása után alig egy évvel már a bővítési lehetőségeket taglalták az újságok. Ma is nagyon sokan súlyos hibának tartják megszüntetését és ha arra gondolunk, hogy villamosítva mennyivel lenne tisztább a környezetünk teljesen igaz a vélekedés, nem beszélve a kapcsolódó nosztalgiáról.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1994. (6. évf.) 7. szám, 2. old.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu Új Almádi Újság] 1994. (6. évf.) 7. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1994/UAU_1994_07.pdf 1994. (6. évf.) 7. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A kellően indokolt kérelemnek hely adatik s almádi hegység külön önálló községnek az általa hosszabb időn át élvezett joggyakorlat alapján továbbra is meghagyatik oly megjetgyzéssel azonban, hogy lakosai az ezen jogosultságukból folyó kötelezettségek pontos teljesítéséért felelősek leendenek. Ezen határozat Kopácsy Victor főbíró úrnak miheztartás és a folyamodó értesítése végett kiadatni rendeltetik.”
-[[Image:1869_határozat.jpg|thumb|A megyegyűlés határozata]]
+[[Image:1869_hatarozat.jpg|thumb|A megyegyűlés határozata]]
 Meg kell jegyezni, hogy az  önállóság  mint hegyközség értendő és 1848 után ettől a jogállástól fosztattak meg. Sajnos az „általuk becsatolt okmányok” nem maradtak meg, pedig településtörténeti szempontból rendkívül fontosak lennének.