Káptalanfüredi vasúti híd - Laptörténet

Fdanko, 2016. október 15., 15:08-n

2016-10-15T15:08:36Z

Fdanko, 2016. október 15., 15:08-n

2016-10-15T15:08:03Z

Fdanko, 2016. október 15., 15:07-n

2016-10-15T15:07:32Z

Fdanko, 2016. október 15., 15:07-n

2016-10-15T15:07:13Z

Fdanko, 2016. október 15., 15:06-n

2016-10-15T15:06:35Z

Fdanko, 2016. május 30., 07:57-n

2016-05-30T07:57:35Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-23T17:26:05Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 17:00-n

2013-04-03T17:00:27Z

Fdanko, 2013. március 29., 17:01-n

2013-03-29T17:01:28Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „(Történeti áttekintés)
Írta: Schildmayer Ferenc
Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről s...”

2011-10-21T13:51:24Z

Új oldal, tartalma: „<center>(Történeti áttekintés)</center> <center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről s...”

Új lap

<center>(Történeti áttekintés)</center>
 
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
 Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről szóló, az Új Almádi Újságban korábban megjelent cikkből ismeretes, a közlekedés 1909. július 9-én megindult. Azt gondolhatnánk, méghozzá teljes joggal, hogy a vasúti híd is erre az alkalomra elkészült. Korántsem így történt, ugyanis csak 1940. június 24- én adták át a forgalomnak, szaknyelven "közúti aluljáróként" definiált "műtárgyat". Tehát, több mint 30 évig szintbeli, minden bizonnyal sorompós vasúti átjáró volt. Mai szemmel nézve, a 71. számú út forgalmát tekintve, alig hihetőnek látszik a dolog, de akkoriban leginkább lovas kocsik jártak arra és így nem látszott gondnak. Nem ismeretes a tényleges ok, de nagy valószínűséggel elsősorban pénzügyi kérdés volt.

Minden vasúti létesítménynek, így tárgyi hídnak is volt törzskönyve, amelyik valamennyi fontos adatát tartalmazta. A több részből álló törzskönyv második része "A híd történetének adatai" cím alatt a következőket ismerteti:

1. Előzmények: ''A balatoni műút építésével kapcsolatban a szintbeli keresztezés kiküszöbölése végett a K. és K. minisztérium aluljáró építését rendelte el.''

3. A szerkezetnem választásának oka: ''Miniszteri javaslat.''

4. Az építés ellenőrzésének módozatai: ''Helyszíni építés ellenőrzés.''

5.A kavicságyas híd készítésének módja (pályatengelyben, oldalt, betolással épült): ''A híd a pályatengelyben épült. A forgalmat a pálya eltolásával 50,0 m hosszú, ideiglenes áthidaláson tartotta fenn.''

6. Az ellenfalak, pillérek építésének története. A felhasznált kőanyagok nemei. Az alapozás mélysége, esetleges nehézségek stb. ''Az ellenfalak és alaptestek veszprémi dolomit adalékból készültek 180, illetve 150 kg/m3 p. c. hozzáadásával. A lábazati burkolat alsóörsi homokkő (perm-i homokkő). Az ellenfal kővel nem burkolt részét 4–5 cm vastagságban 5 mm szemnagyságú dolomit zúzalékkal burkolták 300 kg/m3 p. c. hozzáadásával.'' (Tréfás megjegyzés: jelen esetben a p. c. nem personal computer, hanem portland cement rövidítése.)

7. A forgalomnak való átadás ideje: ''1940. VI. 21.''

11. Önkezelésben készült-e a híd? ''Vállalati munkában''.

A 12-14 pontok alatt statikai számításokat tartalmaz a törzskönyv, amelynek közlését mellőzzük. További adatokat viszont érdemes megismernünk a következők szerint.

15. A vas anyaga és a gyártás helyének megjelölése: ''Beton gömbacél Ózd (folytvas)''.

16. A vastartók átvételének eredménye: ''szakítószilárdság 4,00 t/cm2''

''''17. A vastartókat szállító cég neve: ''Vasút útján: Rimamurányi – Salgótarjáni rt. Ózd.''
18. A kavicságyas szerkezet betonjának keverési aránya: ''300 kg/m3 p. c.''
19. A felhasznált homokos kavics származási helye, minősége és szemszerkezete:''Adonyi Dunapart. Kavics: homok aránya = 1:0,9 1mm-nél, finomabb anyag 25%.''
20. A felhasznált cement minősége és származása: ''Nagy szilárdságú portland cement S. K. B. Lábatlan.''
21. A kész beton köbméterében levő cement mennyisége: 300 kg.

22. A beton nedvességi foka (földnedves, félplasztikus, plasztikus, lágy): ''lágy.''
23. A beton vizsgálatának eredményei: ''28 napos korban a törőszilárdság átlaga: alaptest (150 kg pc/m3): 99 kg/cm2, felmenő fal (180 kg pc/m3): 167 kg/cm2, szerkezeti gerenda (400 kg pc/m3): 448 kg/cm2, áthidalás (300 kg pc/m3): 241 kg/cm2 .''
25. A tervek jóváhagyattak: ''1938. évi 45956 ig. sz. alatt''.

1940. június 24-én Alsóörs állomáson összejött héttagú bizottságban minden érdekelt képviseltette magát. A megjelent minisztériumi és MÁV képviselők mellett meg kell említeni a híd kivitelezőjét, Oltiványi József építőmester személyében. A tárgyalás célja az alkalmazott anyagok, előírások szerinti minőségének, valamint a kivitelezés tervszerűségének ellenőrzése, valamint a próbaterhelés eredményének rögzítése volt. A próbaterhelést a vonalon közlekedő 324 sorozatú mozdonnyal végezték el, annak eredményeit a bizottság megfelelőnek találta. Végül a bizottság vezetője a ''m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartásával a helyszínen élőszóval engedélyt adott ''a használatbavételre.

[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1940.png|thumb|400px|center|A híd 1940 évben készült törzskönyve]]

Az 1909-ben, Alsóörs felől készült felvételen látszik a két pályatest szintbeli, jelentős mértékű különbözősége.

A híd építése idején az érintett terület közigazgatásilag Alsóörs községhez tartozott. Így érhető, hogy miért a kisebb alsóörsi állomáson bonyolították le a végső egyeztetést, illetve a használatbavételi eljárást.

A hidat 1945 márciusában a német csapatok felrobbantották. Ezzel véget ért a híd "életének" első szakasza.

A Veszprém–Alsóörs vasúti forgalom megindításához szükség volt a híd megépítésére. Ennek érdekében 1946 tavaszán faszerkezetű provizóriumot hoztak létre, megindulhatott a forgalom. A végleges helyreállítás munkálatai 1949 tavaszán megkezdődtek. Tekintettel arra, hogy a faszerkezetű provizórium a híd tengelyében került megépítésre, a híd újjáépítésének érdekében, első lépésként építési provizóriumot kellett létesíteni.

A híd, illetve közúti aluljáró mindenben az eredeti tervek szerint készült, tehát tervezési időre nem volt szükség. A híd építésének befejezésekor, 1949. szeptember 1-jén, Alsóörsön jött össze a használatbavételi engedély megadására létesült bizottság. A próbaterhelést megtartották, 324 sorozatú mozdonnyal, mint az 1940. évi eljárás során. Minden rendben levőnek találtatott. A bizottság, mint 1940-ben, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett a helyszínen élő szóval engedélyt adott a forgalom megindítására. Érdekes momentum, hogy nem csak az eredeti terveket használták fel, hanem még a helyszíni jegyzőkönyv szóhasználata is azonos volt.

[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1949.png|thumb|center|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 10. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 . Az ellenfalak, pillérek építésének története. A felhasznált kőanyagok nemei. Az alapozás mélysége, esetleges nehézségek stb. ''Az ellenfalak és alaptestek veszprémi dolomit adalékból készültek 180, illetve 150 kg/m<sup>3</sup> p. c. hozzáadásával. A lábazati burkolat alsóörsi homokkő (perm-i homokkő). Az ellenfal kővel nem burkolt részét 4–5 cm vastagságban 5 mm szemnagyságú dolomit zúzalékkal burkolták 300 kg/m<sup>3</sup> p. c. hozzáadásával.'' (Tréfás megjegyzés: jelen esetben a p. c. nem personal computer, hanem portland cement rövidítése.)
-[[Image:Kaptalani_hid_torzskonyv_1949.png|thumb|center|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]
+[[Image:Kaptalani_hid_torzskonyv_1949.png|thumb|right|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]
 . A forgalomnak való átadás ideje: ''1940. VI. 21.''

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 . Az ellenfalak, pillérek építésének története. A felhasznált kőanyagok nemei. Az alapozás mélysége, esetleges nehézségek stb. ''Az ellenfalak és alaptestek veszprémi dolomit adalékból készültek 180, illetve 150 kg/m<sup>3</sup> p. c. hozzáadásával. A lábazati burkolat alsóörsi homokkő (perm-i homokkő). Az ellenfal kővel nem burkolt részét 4–5 cm vastagságban 5 mm szemnagyságú dolomit zúzalékkal burkolták 300 kg/m<sup>3</sup> p. c. hozzáadásával.'' (Tréfás megjegyzés: jelen esetben a p. c. nem personal computer, hanem portland cement rövidítése.)
+[[Image:Kaptalani_hid_torzskonyv_1949.png|thumb|center|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]
 . A forgalomnak való átadás ideje: ''1940. VI. 21.''
@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 A híd, illetve közúti aluljáró mindenben az eredeti tervek szerint készült, tehát tervezési időre nem volt szükség. A híd építésének befejezésekor, 1949. szeptember 1-jén, Alsóörsön jött össze a használatbavételi engedély megadására létesült bizottság. A próbaterhelést megtartották, 324 sorozatú mozdonnyal, mint az 1940. évi eljárás során. Minden rendben levőnek találtatott. A bizottság, mint 1940-ben, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett a helyszínen élő szóval engedélyt adott a forgalom megindítására. Érdekes momentum, hogy nem csak az eredeti terveket használták fel, hanem még a helyszíni jegyzőkönyv szóhasználata is azonos volt.
 ==Kapcsolódó cikkek==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Kaptalani_hid_torzskonyv_1940.png|thumb|400px|center|A híd 1940 évben készült törzskönyve]]
+[[Image:Kaptalani_hid_torzskonyv_1940.png|thumb|400px|right|A híd 1940 évben készült törzskönyve]]
 <center>(Történeti áttekintés)</center>
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 A híd, illetve közúti aluljáró mindenben az eredeti tervek szerint készült, tehát tervezési időre nem volt szükség. A híd építésének befejezésekor, 1949. szeptember 1-jén, Alsóörsön jött össze a használatbavételi engedély megadására létesült bizottság. A próbaterhelést megtartották, 324 sorozatú mozdonnyal, mint az 1940. évi eljárás során. Minden rendben levőnek találtatott. A bizottság, mint 1940-ben, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett a helyszínen élő szóval engedélyt adott a forgalom megindítására. Érdekes momentum, hogy nem csak az eredeti terveket használták fel, hanem még a helyszíni jegyzőkönyv szóhasználata is azonos volt.
-[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1949.png|thumb|center|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]
+[[Image:Kaptalani_hid_torzskonyv_1949.png|thumb|center|400px|A híd 1949. évi törzskönyve.]]
 ==Kapcsolódó cikkek==

@@ 58. sor: / 58. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2011. (23. évf.) 10. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2011/BA-2011-10.pdf 2011. (23. évf.) 10. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>(Történeti áttekintés)</center>
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-<br> Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről szóló, az Új Almádi Újságban korábban megjelent cikkből ismeretes, a közlekedés 1909. július 9-én megindult. Azt gondolhatnánk, méghozzá teljes joggal, hogy a vasúti híd is erre az alkalomra elkészült. Korántsem így történt, ugyanis csak 1940. június 24- én adták át a forgalomnak, szaknyelven "közúti aluljáróként" definiált "műtárgyat". Tehát, több mint 30 évig szintbeli, minden bizonnyal sorompós vasúti átjáró volt. Mai szemmel nézve, a 71. számú út forgalmát tekintve, alig hihetőnek látszik a dolog, de akkoriban leginkább lovas kocsik jártak arra és így nem látszott gondnak. Nem ismeretes a tényleges ok, de nagy valószínűséggel elsősorban pénzügyi kérdés volt.
 Minden vasúti létesítménynek, így tárgyi hídnak is volt törzskönyve, amelyik valamennyi fontos adatát tartalmazta. A több részből álló törzskönyv második része "A híd történetének adatai" cím alatt a következőket ismerteti:
@@ 37. sor: / 38. sor: @@
 . június 24-én Alsóörs állomáson összejött héttagú bizottságban minden érdekelt képviseltette magát. A megjelent minisztériumi és MÁV képviselők mellett meg kell említeni a híd kivitelezőjét, Oltiványi József építőmester személyében. A tárgyalás célja az alkalmazott anyagok, előírások szerinti minőségének, valamint a kivitelezés tervszerűségének ellenőrzése, valamint a próbaterhelés eredményének rögzítése volt. A próbaterhelést a vonalon közlekedő 324 sorozatú mozdonnyal végezték el, annak eredményeit a bizottság megfelelőnek találta. Végül a bizottság vezetője a ''m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr utólagos jóváhagyásának fenntartásával a helyszínen élőszóval engedélyt adott ''a használatbavételre.
 Az 1909-ben, Alsóörs felől készült felvételen látszik a két pályatest szintbeli, jelentős mértékű különbözősége.

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 17:00-kori változata
51. sor:		51. sor:

	[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1949.png\|thumb\|center\|400px\|A híd 1949. évi törzskönyve.]]		[[Image:Káptalani_híd_törzskönyv_1949.png\|thumb\|center\|400px\|A híd 1949. évi törzskönyve.]]
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[Káptalanfüred kialakulása]]
		+	*[[Káptalanfüred képeslapokon]]

	==Forrás==		==Forrás==

Káptalanfüredi vasúti híd - Laptörténet

Fdanko, 2016. október 15., 15:08-n

Fdanko, 2016. október 15., 15:08-n

Fdanko, 2016. október 15., 15:07-n

Fdanko, 2016. október 15., 15:07-n

Fdanko, 2016. október 15., 15:06-n

Fdanko, 2016. május 30., 07:57-n

Fdanko: /* Forrás */

Fdanko, 2013. április 3., 17:00-n

Fdanko, 2013. március 29., 17:01-n

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „(Történeti áttekintés) Írta: Schildmayer Ferenc Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről s...”

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „(Történeti áttekintés)
Írta: Schildmayer Ferenc
Mint a Balaton északi partján épített vasút történetéről s...”