Köcsi-tó - Laptörténet

Fdanko, 2024. május 5., 19:23-n

2024-05-05T19:23:01Z

Fdanko, 2024. május 5., 19:18-n

2024-05-05T19:18:04Z

Fdanko, 2017. február 17., 16:50-n

2017-02-17T16:50:06Z

Fdanko, 2015. szeptember 29., 08:14-n

2015-09-29T08:14:05Z

Fdanko, 2014. május 10., 19:37-n

2014-05-10T19:37:21Z

Pszollas: /* A Köcsi-tó tanösvény */

2014-03-04T11:05:26Z

‎A Köcsi-tó tanösvény

Pszollas, 2014. március 3., 21:09-n

2014-03-03T21:09:59Z

Pszollas: Új oldal, tartalma: „{{Balatonalmádi Értéktár}} A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. 500px ==...”

2014-03-03T21:07:07Z

Új oldal, tartalma: „{{Balatonalmádi Értéktár}} A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. 500px ==...”

Új lap

{{Balatonalmádi Értéktár}}

A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. [[Image:Kocsi_002.jpg|thumb|right|500px]]

===Kialakulása===
A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban|vöröskő bányászata]] a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről.
A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre.

===Növényvilága===
A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.
A tótól kissé távolabb a mocsári sás megjelenése meglepő, arra utal, hogy felszínközelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található.

===Állatvilága===
A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.

===A Köcsi-tó tanösvény===
[[Image:Kocsi_003.jpg|thumb|left|300px]]
A Köcsi-tó Tanösvény Káptalanfüred határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó- környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből.
A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk.
A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

←Régebbi változat		A lap 2024. május 5., 19:18-kori változata
6. sor:		6. sor:

	A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része.		A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része.
		+
		+	A város a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatából kilencmillió forint támogatást nyert, s ebből épült meg a település második tanösvényét.

	===Kialakulása===		===Kialakulása===

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 {{Indoklás
 |igazítás=left
 |méret=70

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Balatonalmádi Értéktár}}
-A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. [[Image:Kocsi_002.jpg|thumb|right|500px]]
 ===Kialakulása===
@@ 19. sor: / 23. sor: @@
 A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk.
 A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.
 {{Indoklás
-|igazítás=right
+|igazítás=left
-|méret=50
+|méret=70
 |indoklás=A természeti élőhely és a tanösvény a város különleges természeti és turisztikai értéke.
 }}
 ==Hivatkozások==

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.
 {{Indoklás
 |indoklás=A természeti élőhely és a tanösvény a város különleges természeti és turisztikai értéke.
 }}

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része.
-A város a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatából kilencmillió forint támogatást nyert, s ebből épült meg a település második tanösvényét.
+A város a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatából kilencmillió forint támogatást nyert, s ebből épült meg a település második tanösvényét. 2004. április 22-én avatták fel a Föld napja alkalmából.
-−
 ===Kialakulása===
 A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban|vöröskő bányászata]] a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 ===Állatvilága===
 A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.
 ===A Köcsi-tó tanösvény===
 A Köcsi-tó Tanösvény Káptalanfüred határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó- környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből.
 A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk.
 A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.
 [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]