Lonci: Új oldal, tartalma: „KŐRÖSI Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.) Székely köznemesi...”

2014-01-31T08:35:11Z

Új oldal, tartalma: „KŐRÖSI Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.) Székely köznemesi...”

Új lap

KŐRÖSI Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.)

Székely köznemesi családból származik. Nagyenyeden kezdte, majd Göttingenben folytatta tanulmányait. Itt határozta el ázsiai utazását és a magyarság eredetének kutatását. 1819-ben indult el és viszontagságos körülmények között 1822-ben érkezett Kasmírba. A brit indiai kormány megbízásából elkészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt, amelyek 1834-ben megjelentek. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának választotta. Kalkuttában tíz évig élt a Bengáli Ázsia Társaság székházában, ahol a könyvtár tibeti kéziratgyűjteményét rendezte. 1834-ben a Bengáli Ázsia Társaság tagjává választotta. 1842-ben indult az őshaza felkutatására. Dardzsilingig jutott, ahol trópusi lázban elhunyt. Sírjára az angolok emlékművet állítottak. Második hazájában, Indiában nagyra becsülik, műveit ismerik és használják.

=Forrás:=

Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2004.

[[Category:Életrajzok]]

Kőrösi Csoma Sándor - Laptörténet

Lonci: Új oldal, tartalma: „KŐRÖSI Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.) Székely köznemesi...”