Kiláthatunk a kilátóból! - Laptörténet

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-23T15:33:58Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 16:44-n

2013-04-03T16:44:32Z

Fdanko, 2013. március 29., 16:53-n

2013-03-29T16:53:44Z

Fdanko, 2013. március 29., 16:53-n

2013-03-29T16:53:27Z

Solti Gábor, 2011. szeptember 29., 15:38-n

2011-09-29T15:38:42Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Hűséges olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy újságunk 1994 évi II. számában (felismerhető arról, hogy ninc...”

2011-09-29T15:37:46Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Hűséges olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy újságunk 1994 évi II. számában (felismerhető arról, hogy ninc...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Hűséges olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy újságunk 1994 évi II. számában (felismerhető arról, hogy nincs rajta dátum) megjelent írás „Kiláthatunk-e még a kilátóból?”címet viselte. Az 1990-es évek elején lelkes emberek létrehoztak Alsóörsön egy alapítványt, a Szabadság (korábban Horthy Miklós) kilátó helyreállítása céljából. A kilátótorony és melléképületei teljesen tönkretett (nem tönkrement!!) állapotban voltak. Igen nehéz feltételezni azt, hogy a toronyépület mázsás ajtószárnyai csak úgy maguktól megváltak helyüktől és az erdő fái között kerestek „menedéket”, majd végleg eltűntek.

Az alapítványt, illetve Alsóörs község önkormányzatát illeti a dicséret, hogy számtalan jogi és anyagi akadályt elhárítva 2003. szeptember 27-én felavathattuk az újjáépített kilátót. A munkálatok 35 millió forintba kerültek, amelynek felét pályázat útján a '''Széchenyi terv''', a másik felét pedig '''Alsóörs önkormányzata''' biztosította. Csupán a toronyépület eredeti állapotának megfelelő helyreállítása nem lett volna elég arra, hogy „kilássunk a kilátóból”, ugyanis a környező erdő fái időközben magasra nőttek, meggátolva a korábbi gyönyör ű kilátást. Emiatt jelentősen meg kellett magasítani a kilátó szintet annak érdekében, hogy az egykori élményt nyújtsa a körpanoráma.

Az épület, Padányi Gulyás Jenő építész tervében megfogalmazott architektúrát megtartva, könnyed és elegáns faszerkezet ű magasításával sikerült az eredeti, három megyére kiterjedő kilátást biztosítani. A szintén helyreállított melléképületekkel együtt, szerves egységet képez mind funkcionálisan, mind építészetileg.

Az ünnepélyes felavatáson, a környező településekről megjelent, mintegy 250-300 fő lelkesen birtokba vette a kilátót és egy kis sorbaállás után feljutva a kilátó szintre, gyönyörködhetett a pompás kilátásban. Mind az avatóbeszédekből, mind a megjelentek szavaiból osztatlan elismerés csendült ki.

Remélve, hogy 68 évvel az első felavatás (1935. szeptember 8.) után, régi fényében pompázó épület sokáig fog állni és ismét kedvelt kiránduló helye lesz a turistáknak.

Befejezésül ismerjük meg a kilátó építésének történetét, Iklódy-Szabó János „Hogyan látom a Balatont és környékét a Horthy Miklós kilátótoronyból” cím ű írásának rövid kivonatából: ''„Az almádi-i turistáskodó társaság, melynek oszlopos tagjai BUD JÁNOS v. miniszter és TORMAY BÉLA postatakarékpénztári vezérigazgató, aki egyúttal a Balatonalmádi Fürdő r.t. elnöke és a Balatonnak lelkes barátja, bolyongásai közben eljutott az Alsóörshöz tartozó Cserelaki-hegyi csodálatos kilátást nyújtó, 300 m-es, balatoni viszonylatban jelentős magasságú pontjához. Az innen kitáruló, de a bokrok növése által itt-ott megzavart kilátás azonnal magával ragadta a magyar földet szerető felfedezőket. A bokrok és fák között azonban nem lehetett jól kilátni s ezért a lelkes kirándulók közös erővel a szerte-szét heverő kövekből egy kis halmot építettek. E néhány kő volt a Horthy Miklós kilátó alapkő letétele, mert TORMAY BÉLA e kis halomról széttekintve, azonnal felvetette a Veszprém-vármegye határán fekvő zalai hegyen egy kilátó torony építésének tervét”.''

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évfolyam) 11. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 11. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2003/UAU_2003_11.pdf 2003. (15. évf.) 11. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 16:44-kori változata
12. sor:		12. sor:

	Befejezésül ismerjük meg a kilátó építésének történetét, Iklódy-Szabó János „Hogyan látom a Balatont és környékét a Horthy Miklós kilátótoronyból” cím ű írásának rövid kivonatából: ''„Az almádi-i turistáskodó társaság, melynek oszlopos tagjai BUD JÁNOS v. miniszter és TORMAY BÉLA postatakarékpénztári vezérigazgató, aki egyúttal a Balatonalmádi Fürdő r.t. elnöke és a Balatonnak lelkes barátja, bolyongásai közben eljutott az Alsóörshöz tartozó Cserelaki-hegyi csodálatos kilátást nyújtó, 300 m-es, balatoni viszonylatban jelentős magasságú pontjához. Az innen kitáruló, de a bokrok növése által itt-ott megzavart kilátás azonnal magával ragadta a magyar földet szerető felfedezőket. A bokrok és fák között azonban nem lehetett jól kilátni s ezért a lelkes kirándulók közös erővel a szerte-szét heverő kövekből egy kis halmot építettek. E néhány kő volt a Horthy Miklós kilátó alapkő letétele, mert TORMAY BÉLA e kis halomról széttekintve, azonnal felvetette a Veszprém-vármegye határán fekvő zalai hegyen egy kilátó torony építésének tervét”.''		Befejezésül ismerjük meg a kilátó építésének történetét, Iklódy-Szabó János „Hogyan látom a Balatont és környékét a Horthy Miklós kilátótoronyból” cím ű írásának rövid kivonatából: ''„Az almádi-i turistáskodó társaság, melynek oszlopos tagjai BUD JÁNOS v. miniszter és TORMAY BÉLA postatakarékpénztári vezérigazgató, aki egyúttal a Balatonalmádi Fürdő r.t. elnöke és a Balatonnak lelkes barátja, bolyongásai közben eljutott az Alsóörshöz tartozó Cserelaki-hegyi csodálatos kilátást nyújtó, 300 m-es, balatoni viszonylatban jelentős magasságú pontjához. Az innen kitáruló, de a bokrok növése által itt-ott megzavart kilátás azonnal magával ragadta a magyar földet szerető felfedezőket. A bokrok és fák között azonban nem lehetett jól kilátni s ezért a lelkes kirándulók közös erővel a szerte-szét heverő kövekből egy kis halmot építettek. E néhány kő volt a Horthy Miklós kilátó alapkő letétele, mert TORMAY BÉLA e kis halomról széttekintve, azonnal felvetette a Veszprém-vármegye határán fekvő zalai hegyen egy kilátó torony építésének tervét”.''
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[Kiláthatunk-e még a kilátóból?]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évfolyam) 11. sz. 2. p.
+[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2003. (15. évf.) 11. sz. 2. p.
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Az alapítványt, illetve Alsóörs község önkormányzatát illeti a dicséret, hogy számtalan jogi és anyagi akadályt elhárítva 2003. szeptember 27-én felavathattuk az újjáépített kilátót. A munkálatok 35 millió forintba kerültek, amelynek felét pályázat útján a '''Széchenyi terv''', a másik felét pedig '''Alsóörs önkormányzata''' biztosította. Csupán a toronyépület eredeti állapotának megfelelő helyreállítása nem lett volna elég arra, hogy „kilássunk a kilátóból”, ugyanis a környező erdő fái időközben magasra nőttek, meggátolva a korábbi gyönyör ű kilátást. Emiatt jelentősen meg kellett magasítani a kilátó szintet annak érdekében, hogy az egykori élményt nyújtsa a körpanoráma.
-Az épület, Padányi Gulyás Jenő építész tervében megfogalmazott architektúrát megtartva, könnyed és elegáns faszerkezet ű magasításával sikerült az eredeti, három megyére kiterjedő kilátást biztosítani. A szintén helyreállított melléképületekkel együtt, szerves egységet képez mind funkcionálisan, mind építészetileg.
+Az épület, Padányi Gulyás Jenő építész tervében megfogalmazott architektúrát megtartva, könnyed és elegáns faszerkezetű magasításával sikerült az eredeti, három megyére kiterjedő kilátást biztosítani. A szintén helyreállított melléképületekkel együtt, szerves egységet képez mind funkcionálisan, mind építészetileg.
 Az ünnepélyes felavatáson, a környező településekről megjelent, mintegy 250-300 fő lelkesen birtokba vette a kilátót és egy kis sorbaállás után feljutva a kilátó szintre, gyönyörködhetett a pompás kilátásban. Mind az avatóbeszédekből, mind a megjelentek szavaiból osztatlan elismerés csendült ki.