Királyi udvarház temploma - Laptörténet

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 12:03-n

2011-09-23T12:03:23Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 12:01-n

2011-09-23T12:01:58Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 11:58-n

2011-09-23T11:58:14Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 11:54-n

2011-09-23T11:54:49Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:44-n

2011-09-23T08:44:23Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:37-n

2011-09-23T08:37:22Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:37-n

2011-09-23T08:37:00Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:36-n

2011-09-23T08:36:38Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:10-n

2011-09-23T08:10:11Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:05-n

2011-09-23T08:05:43Z

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 == Összességében:  ==
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.&nbsp;&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.&nbsp;&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai [[Barokk_kistemplom|barokk templom]] építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.
 == Forrás:  ==

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 == Forrás:  ==
-[[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen|Koppány Tibor:&nbsp;XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]
+[[XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen|Koppány Tibor:&nbsp;XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]
-Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának ujabb eredményei In.: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai :&nbsp;[Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai]. Bp., 1986
+Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának ujabb eredményei In.: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai&nbsp;:&nbsp;[Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai]. Bp., 1986
 [[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 == Templom:  ==
-Az egykori zirci Vásártéren, a [[Barokk_kistemplom|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen|királyi udvarház]]nak illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai.
+Az egykori zirci Vásártéren, a [[Barokk kistemplom|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen|királyi udvarháznak]] illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai.
 A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 <u>Kőtemplom:</u>
-Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira.&nbsp;<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.
+Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira.&nbsp;<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett, és mintegy 600-700 fő befogadására volt alkalmas.
 -ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 == Templom:  ==
-Az egykori zirci Vásártéren, a barokk kistemplom mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában láthatóak még ma is az egykori zirci királyi udvarháznak illetve később a falunak a középkori temploma.
+Az egykori zirci Vásártéren, a [[Barokk_kistemplom|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen|királyi udvarház]]nak illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai.
 A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 <u>Fatemplom:</u>
-A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves &nbsp;szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg. &nbsp;Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.
+A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom, még a kőtemplomot megelőzően. A félköríves &nbsp;szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg. &nbsp;Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.
 <u>Kőtemplom:</u>
@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira.&nbsp;<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.
 -ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.
 == Okleveles említések, korabeli írott források:  ==

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 == Forrás:  ==
-Koppány Tibor:&nbsp;XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen
+[[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen|Koppány Tibor:&nbsp;XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]
 [[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Feltárások: ==
+== Feltárások:  ==
 *Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen.&nbsp;Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.
 *1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.&nbsp;
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 A templom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.
-A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves &nbsp;szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg. &nbsp;Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyezz azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.
+A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves &nbsp;szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg. &nbsp;Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.
-<br>
+<u>Kőtemplom:</u>
-Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A hajó nyugati végében, a nyugati zárófal belső síkjától kb. 1,50 m távolságra a hajó teljes szélességében húzódó, utólag beépített, másfél méter vastag fal alapozása volt látható.<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br> A kőtemplom padlószintje a felmenő falból megmaradt egyetlen kősor alsó vonalára rekonstruálható, helyét az árkok metszetfalán téglatörmelékes, meszes csík jelzi. A templom belsejében, a nyugati fal és a diadalív között, mindkét oldalfal mellett kör alaprajzú, agyaggal falazott kőalapozásokat tártak fel. Az alaptestek közepén cölöplyukak voltak, köztük többen az elkorhadt cölöp maradványait is megfigyelték (4. kép). A déli fal mellett hat darab ilyen cölöpalap került elő egy sorban, egymástól mért távolságuk kb. 1,75 m (5—6. kép). Az északi oldalon csak a nyugati első alaptestet ásták ki. A két cölöpsor egymástól mért távolsága 6,90 m, az egyes cölöpök közötti távolság négyszerese. A diadalív előtt a déli cölöpsoron belül még egy alapot találtak, a diadalív belső sarkai alatt pedig a kőtemplom falaival elvágott egy-egy kőalaptestet. Ezek egymástól mért távolsága 4,60 m. A cölöpalapokat a kőtemplom falainál mélyebben alapozták. Valamennyit érintetlen agyagtalajba ásták. A kőtemplom rekonstruálható meszes padlószintje egységesen fedi a cölöpalapokat; az alaptesteket, illetve a bennük álló cölöpöket, tehát a kőtemplom építésekor elbontották. Majdnem szabályos elhelyezésük és a kőtemplom falaihoz viszonyított helyük a kőtemplomnál korábbi, favázas építmény létéről
+Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira.&nbsp;<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.
-−
-tanúskodik.
 <br>