Kisfaludy Galéria - Laptörténet

Lonci, 2014. március 27., 12:10-n

2014-03-27T12:10:33Z

Lonci, 2014. március 27., 12:06-n

2014-03-27T12:06:53Z

Változtatások megtekintése

Scheer, 2014. március 26., 19:09-n

2014-03-26T19:09:59Z

Lonci, 2014. március 17., 16:02-n

2014-03-17T16:02:01Z

Változtatások megtekintése

Lonci, 2014. március 17., 15:29-n

2014-03-17T15:29:40Z

Lonci, 2014. március 17., 15:09-n

2014-03-17T15:09:37Z

Lonci: Új oldal, tartalma: „ Balatonfüred, Kisfaludy Sándor u. 1. A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után k...”

2014-03-17T14:59:39Z

Új oldal, tartalma: „ Balatonfüred, Kisfaludy Sándor u. 1. A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után k...”

Új lap

Balatonfüred, Kisfaludy Sándor u. 1.

A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után kapta.
Mozivá alakítása előtt itt működött évtizedekig a Kisfaludy vendéglő. Egy téves adat nyomán az épületet gyakran azonosították a fürdőtelep keleti részén állt egykori Arany Szarvas vendéglővel. (Az 1826-os nagy tűzben leégett alsó traktérházat nem építették fel újra, helyette egy régebbi épületet bővítettek ki a vendégek fogadására. Ez lett az Arany Szarvas vendéglő. Már 1827-ben megnyílt, amint arról a Hazai és Külföldi Tudósításokban megjelent márciusi savanyúvízi hirdetés szólt. Ez a 15 szobával és egy tágas ebédlővel rendelkező épület „az Arany Szarvashoz nevezetű Címert fogja viselni.” 1836-ban zsidó étteremként írnak az Esterházy kúria alatti apátsági területen álló épületről, az 1840-es térképen is itt, a fürdőházak mögött húzódik izraelita vendéglő felirattal. A hosszú épület az 1858-as térképen is látható, a zsidó étterem még 1863-ban is a régi fürdőházban van. Az 1869–71-ig épült fürdőpalota építése során tűnt el. Nevével többet nem találkozni a korabeli forrásokban, a zsidó vendéglőt 1780-ban már a nyugaton álló istállóknál jelölik.)
1837-ben a leégett istállók pótlására a telep nyugati részén, a hidegfürdő közelében újat építettek. Itt már van az istálló közelében egy kis „köz borház” is.
1863-ban még mindig a hideg fürdőkkel szemben lévő kis étház szolgálja ki a szerényebb igényű vendégeket, „itt ízletes házi ételek, olcsó áron kaphatók.”
1863-ban a fürdő német nyelvű ismertetőjében már névvel szerepel a hidegfürdővel szemben álló, „ugynevezett „Mihály” vendéglő, ahol egyszerű és olcsó, de azért jó a koszt.
1871-ben, 1873-ban név nélkül említik ezt a kis étkezőházat, amely azonos lehetett a későbbi levelekben, leírásokban gyakran emlegetett Katona-féle vendéglővel. 1878-ban már megnevezték bérlőjét is. „Katona Ferencz étterme. Az alsó sétatér délnyugoti végén, a templom felé van ezen vendéglő, mely bár másodrangu, de konyhája jó, és izletes. Bora és söre jó.”
1884-től már Kisfaludy vendéglőként található a vendégnévsorokban, ismertetésekben. 1885-ben a fürdőhely német nyelvű leírásában is ezen a néven említik a telep negyedik, a fürdőházzal szemben álló, Kisfaludyhoz címzett („zum Kisfaludy”) éttermét.
1887-ben a Balaton-Füred című lap bérlőváltozásról számolt be: A Kisfaludy vendéglőt eddig bérlő Fodor József Siófokra ment. „A vendéglő új bérlője szintén derék magyar ember, ki – mint ő mondja – „én csak a csárdás vagyok”, s már is nagy pártolásban részesül, s hisszük, hogy a fürdő-közönség is, legalább annak magyar eleme, pártolásba fogja részesíteni; mert meggyőződésünk szerint mind előzékenysége, igazi magyarsága a magyar embert vonzani fogja. Sok szerencsét vállalatához.”
A helyi lap már az első évben dicséri az új bérlőt. „A vendégek figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani Sándor István urnak „Kisfaludy”-hoz czimzett vendéglőjét, ahol a legjobb és legízletesebb ételek és italok kaphatók. A kiszolgálás példásan gyors és tiszta s a derék vendéglős mindent elkövet, hogy vendégei igényeit kielégítse. Az egész személyzet magyar s az étlap olcsó. Ismételten felhívjuk rá a közönség figyelmét.”
Az 1889-ben készült térképen ezen a helyen egy hosszú épület látható „Cseléd-lak, átalakítandó vendéglővé és bérházzá.” jelöléssel, ennek a nyugati végén lehetett a Kisfaludy. Ebben az évben nagy változások történtek a fürdő területén, tervezik az új fürdőhöz méltatlan épületek elbontását is. 1893 nyarán még nem írnak változtatásról: „Vendéglő 4 van az intézetben: a Grand Hotel, az Eszterházi(!)-fogadó, a „Kisfaludy” vendéglő és az izraelita vendéglő.”
1894 júniusában már az újonnan épített két vendéglőről írnak, amelyeket pár nap múlva a vendéglősök is elfoglalnak. Ekkor már megnevezték a sétány melletti két új épületet, „amelyekben a „Kisfaludy” és a „Balaton” című kávéházak és vendéglők valának, melyekről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.”
1898-ban Rörich György a vendéglő bérlője távozott Almádiba. Tíz évvel később, 1908-ban Szüts és Balika, a Grand Hotel éttermének bérlői átvették a Kisfaludy vendéglőt is, ahol reklámjuk szerint „kitűnő minőségű polgári étkezés kapható. Elsőrendű balatonvidéki fajborok. Állandóan friss pilseni, müncheni Paulaner és Dréher-féle koronasör. A nagyérdemű nyaralóközönség szíves pártfogását kérjük tisztelettel Szüts és Balika vendéglősök.
Egy Füredre látogató újságíró így számolt be a látottakról: „Aki Füreden járt bizonnyal ismeri ezt a kedves fekvésű vendéglőt, mely ott fekszik a Balatonnak partján, honnan végigtekinthetni az egész csillogó tavon. Ez is az ő bérletük. Újonnan alakítva itt is minden. Kényelem, jó italok, figyelmes kiszolgálás minden részen…”
A következő két évben már valószínűleg nem nyitott ki az étterem, még 1911-ben is zárva volt, amit többször hiányoltak is az egykori vendégek. „A parti sétány egyik legszebb pontján építtette ujra díszesen Kovács Ábel a régi jó hírnevű „Kisfaludy” vendéglőt. Ez volt a szerényebb igényű nyaralók legkedvesebb vendéglője és vidékünk úri népének találkozó helye, a falubeli honorátiorok kasinója. … bérbeadatlanul, üresen, elhagyatva, omladozóban áll ez a gyönyörű árnyas vendéglő és nagy pénzen épült verandája.” Mivel Füreden kevés a földszintes szoba, a cikkíró azt javasolta, hogy szívbeteg vendégeknek alakítsanak ki benne lakószobákat.
A helyi lap szerint Füreden hiányzik a másodrangú vendéglő, mint amilyen egykor a „Kisfaludy” volt, ahol kisebb vagyonú birtokos, tisztviselő, hivatalnok is kibírta az árakat. Hova lett a régi jó hírű Kisfaludy-vendéglő? – tette fel a kérdést az újságíró.
1913-ban a fürdő vezetése elhatározta, hogy „mozgószínházzá alakítják” úgy, hogy benne egy kisebb színpad is elhelyezést nyerhessen.
1914-ben már biztos, hogy megvalósul a terv: „A jelen évben felépül a mozgószínház, színi és kabaré előadások számára felszerelt színpaddal, ahol elsőrangú és változatos program keretében naponkint tartatnak előadások.”
1914. március 29-én a helyi lap már arról tudósított, hogy hamarosan megnyílik a mozi a fürdőtelepen. „A közeledő fürdőidény vendégei ugyancsak nem kis meglepetéssel fogják látni, hogy a korral haladó és agilis fürdőigazgatóságunk mily sokféle módon gondoskodik szórakoztatásunkról, ami egy modern fürdőhelynek épp oly elsőrendű kötelessége, mint a kényelem, vagy a figyelmes és pontos kiszolgálás, mert hiszen a szórakozás adja meg a savát és borsát az egész fürdőéletnek. Ma már ugy a nagyváros, mint a falu lakója alig lehet meg a tanulságos, mulattató és látványos mozielőadások nélkül és ezért határozta el fürdőnk kiváló vezetősége, hogy a hasznavehetetlen színház helyett a már évek óta üresen álló Kisfaludy-vendéglőt átépítteti úgy mozi-, mint színielőadás céljaira, mely határozatával az összes magyar fürdőket megelőzte. Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek és néhány hét múlva pompás, 260 ülőhellyel ellátott moziépület áll majd Balatonfüred vendégeinek rendelkezésére. A bérbeadásra irányuló tárgyalások szintén megindultak már és úgy tudjuk, hogy a Balaton-mozgó vállalkozó szellemű tulajdonosa tartja majd oda bevonulását, aki elsőrendű előadásaival bizonyára nagyban hozzá fog járulni vendégeink mulattatásához.”
1914. július elejére befejezték az átalakítást. „A fürdőtelepnek talán a legszebb helyén épült Kisfaludy-vendéglő, mely már évek óta teljesen lakatlanul állt, az idén – tudvalevőleg – kitűnő üzleti érzékre valló elhatározással és a közönség kellemes szórakoztatását szem előtt tartva – az immár elmaradhatatlan mozielőadások céljaira alakíttatott át. Ezért is nevezték el az uj mozit „Kisfaludy-mozgó”-nak. Az épület egészen uj és kényelmes berendezéssel (ruhatár, cukrászda, előterem) csütörtökön, e hó 9-én nyittatik meg egy fényes előadás keretében és azontúl naponta két előadás lesz benne ugy a gyermeksereg, mint szülőik mulattatására. Balatonfüredfürdő ezzel – tudomásunk szerint – egyedül áll a magyar fürdők között.” – írta a Balatonfüredi Hírlap.
1914. július 9-én délután megtartotta első előadását a „Kisfaludy-mozgó. „Az előadás előtt Sümegi Maca, Sümegi József balatonfüredi fürdőorvos leánya kedvesen s bájosan egy szellemes prológot mondott el. Az előadáson a szenzációs „Kék egér” s egy utazás szerepelt. A gép meglepően jól működik, … az előadás minden baj nélkül folyt le. Az elegánsan berendezett mozgóban ezután naponta két előadás lesz, kétnaponként változó elsőrendű műsorral.”
(Még 1935-ben is hiányoltak a fürediek egy egész évben nyitva tartó, fürdőtelepi polgári vendéglőt, mint amilyen egykor „a mai mozi helyén létezett Röchrich-vendéglő (Kisfaludy sörözője) volt.” Egy 1936-os visszaemlékezésben meghatározták a vendéglő pontos helyét: A Szántó vendéglő (a mai Balaton étterem), az Ipoly szálló és a mozi helyén álló, az egykori istállóból átalakított „egybefüggő csúf, hosszú épület” nyugati végén volt a magyar kocsma. )
1948. július 30-án a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kultúrestet rendezett a moziban, amelyen a vármegye főispánja, Vass Károly is megjelent. 1950 szeptemberében államosították, és a Mozgókép Nemzeti Vállalat tulajdonába adták át a bencés rend ingatlanát. 1957-ben a Kisfaludy filmszínházban hétfő és csütörtök kivételével mindennap volt vetítés.
2004-ben végleg bezárt a mozi, utóda az új Balaton Szabadidő és Konferencia Központban működik. Az épületet átalakították, falai között 2006. május 19-én megnyílt a Kisfaludy Galéria, tovább őrizve Kisfaludy Sándor költő nevét.

== Jegyzetek ==
<references/>

=Forrás=

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.

[[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
-A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után kapta.
+[[Image:Kisfaludy.jpg|thumb|right|300px|'''Az egykori mozi épülete ma''']]A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után kapta.
 Mozivá alakítása előtt itt működött évtizedekig a Kisfaludy vendéglő. Egy téves adat nyomán az épületet gyakran azonosították a fürdőtelep keleti részén állt egykori Arany Szarvas vendéglővel.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 164, 227.</ref> (Az 1826-os nagy tűzben leégett alsó traktérházat nem építették fel újra, helyette egy régebbi épületet bővítettek ki a vendégek fogadására. Ez lett az Arany Szarvas vendéglő. Már 1827-ben megnyílt, amint arról a Hazai és Külföldi Tudósításokban megjelent márciusi savanyúvízi hirdetés szólt. Ez a 15 szobával és egy tágas ebédlővel rendelkező épület ''„az Arany Szarvashoz nevezetű Címert fogja viselni.”''<ref>Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003, 220-221.</ref> 1836-ban zsidó étteremként írnak az Esterházy kúria alatti apátsági területen álló épületről, az 1840-es térképen is itt, a fürdőházak mögött húzódik izraelita vendéglő felirattal. A hosszú épület az 1858-as térképen is látható, a zsidó étterem még 1863-ban is a régi fürdőházban van. Az 1869–71-ig épült fürdőpalota építése során tűnt el. Nevével többet nem találkozni a korabeli forrásokban, a zsidó vendéglőt 1780-ban már a nyugaton álló istállóknál jelölik.)
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 -ben, 1873-ban név nélkül említik ezt a kis étkezőházat, amely azonos lehetett a későbbi levelekben, leírásokban gyakran emlegetett Katona-féle vendéglővel. 1878-ban már megnevezték bérlőjét is. ''„Katona Ferencz étterme. Az alsó sétatér délnyugoti végén, a templom felé van ezen vendéglő, mely bár másodrangu, de konyhája jó, és izletes. Bora és söre jó.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 105.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1884-től már Kisfaludy vendéglőként található a vendégnévsorokban, ismertetésekben. 1885-ben a fürdőhely német nyelvű leírásában is ezen a néven említik a telep negyedik, a fürdőházzal szemben álló, Kisfaludyhoz címzett (''„zum Kisfaludy”'') éttermét.<ref>Henrich Mangold: Der Kurort Füred am Plattensee (Balaton-Füred). 4. kiad. Wien, 1885. 97.</ref>
+-től már Kisfaludy vendéglőként található a vendégnévsorokban, ismertetésekben. 1885-ben a fürdőhely német nyelvű leírásában is ezen a néven említik a telep negyedik, a fürdőházzal szemben álló, Kisfaludyhoz címzett (''„zum Kisfaludy”'') éttermét.<ref>Henrich Mangold: Der Kurort Füred am Plattensee (Balaton-Füred). 4. kiad. Wien, 1885. 97.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1887-ben a Balaton-Füred című lap bérlőváltozásról számolt be: A Kisfaludy vendéglőt eddig bérlő Fodor József Siófokra ment. ''„A vendéglő új bérlője szintén derék magyar ember, ki – mint ő mondja – „én csak a csárdás vagyok”, s már is nagy pártolásban részesül, s hisszük, hogy a fürdő-közönség is, legalább annak magyar eleme, pártolásba fogja részesíteni; mert meggyőződésünk szerint mind előzékenysége, igazi magyarsága a magyar embert vonzani fogja. Sok szerencsét vállalatához.”'' <ref>Balaton-Füred. 1887. máj. 1. 1. sz.</ref>
+-ben a Balaton-Füred című lap bérlőváltozásról számolt be: A Kisfaludy vendéglőt eddig bérlő Fodor József Siófokra ment. ''„A vendéglő új bérlője szintén derék magyar ember, ki – mint ő mondja – „én csak a csárdás vagyok”, s már is nagy pártolásban részesül, s hisszük, hogy a fürdő-közönség is, legalább annak magyar eleme, pártolásba fogja részesíteni; mert meggyőződésünk szerint mind előzékenysége, igazi magyarsága a magyar embert vonzani fogja. Sok szerencsét vállalatához.”'' <ref>Balaton-Füred. 1887. máj. 1. 1. sz.</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi lap már az első évben dicséri az új bérlőt. ''„A vendégek figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani Sándor István urnak „Kisfaludy”-hoz czimzett vendéglőjét, ahol a legjobb és legízletesebb ételek és italok kaphatók. A kiszolgálás példásan gyors és tiszta s a derék vendéglős mindent elkövet, hogy vendégei igényeit kielégítse. Az egész személyzet magyar s az étlap olcsó. Ismételten felhívjuk rá a közönség figyelmét.”''<ref>Balaton-Füred. 1887. júl. 6. 10. sz.</ref>
+A helyi lap már az első évben dicséri az új bérlőt. ''„A vendégek figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani Sándor István urnak „Kisfaludy”-hoz czimzett vendéglőjét, ahol a legjobb és legízletesebb ételek és italok kaphatók. A kiszolgálás példásan gyors és tiszta s a derék vendéglős mindent elkövet, hogy vendégei igényeit kielégítse. Az egész személyzet magyar s az étlap olcsó. Ismételten felhívjuk rá a közönség figyelmét.”''<ref>Balaton-Füred. 1887. júl. 6. 10. sz.</ref>
 Az 1889-ben készült térképen ezen a helyen egy hosszú épület látható ''„Cseléd-lak, átalakítandó vendéglővé és bérházzá.”'' jelöléssel, ennek a nyugati végén lehetett a Kisfaludy. Ebben az évben nagy változások történtek a fürdő területén, tervezik az új fürdőhöz méltatlan épületek elbontását is. 1893 nyarán még nem írnak változtatásról:''„Vendéglő 4 van az intézetben: a Grand Hotel, az Eszterházi(!)-fogadó, a „Kisfaludy” vendéglő és az izraelita vendéglő.”''<ref>Balaton. 1893. jún. 25. 2. sz. 2. </ref>

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után kapta.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Mozivá alakítása előtt itt működött évtizedekig a Kisfaludy vendéglő. Egy téves adat nyomán az épületet gyakran azonosították a fürdőtelep keleti részén állt egykori Arany Szarvas vendéglővel.  (Az 1826-os nagy tűzben leégett alsó traktérházat nem építették fel újra, helyette egy régebbi épületet bővítettek ki a vendégek fogadására. Ez lett az Arany Szarvas vendéglő. Már 1827-ben megnyílt, amint arról a Hazai és Külföldi Tudósításokban megjelent márciusi savanyúvízi hirdetés szólt. Ez a 15 szobával és egy tágas ebédlővel rendelkező épület „az Arany Szarvashoz nevezetű Címert fogja viselni.”  1836-ban zsidó étteremként írnak az Esterházy kúria alatti apátsági területen álló épületről, az 1840-es térképen is itt, a fürdőházak mögött húzódik izraelita vendéglő felirattal. A hosszú épület az 1858-as térképen is látható, a zsidó étterem még 1863-ban is a régi fürdőházban van. Az 1869–71-ig épült fürdőpalota építése során tűnt el. Nevével többet nem találkozni a korabeli forrásokban, a zsidó vendéglőt 1780-ban már a nyugaton álló istállóknál jelölik.)
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Mozivá alakítása előtt itt működött évtizedekig a Kisfaludy vendéglő. Egy téves adat nyomán az épületet gyakran azonosították a fürdőtelep keleti részén állt egykori Arany Szarvas vendéglővel.  (Az 1826-os nagy tűzben leégett alsó traktérházat nem építették fel újra, helyette egy régebbi épületet bővítettek ki a vendégek fogadására. Ez lett az Arany Szarvas vendéglő. Már 1827-ben megnyílt, amint arról a Hazai és Külföldi Tudósításokban megjelent márciusi savanyúvízi hirdetés szólt. Ez a 15 szobával és egy tágas ebédlővel rendelkező épület ''„az Arany Szarvashoz nevezetű Címert fogja viselni.”'' 1836-ban zsidó étteremként írnak az Esterházy kúria alatti apátsági területen álló épületről, az 1840-es térképen is itt, a fürdőházak mögött húzódik izraelita vendéglő felirattal. A hosszú épület az 1858-as térképen is látható, a zsidó étterem még 1863-ban is a régi fürdőházban van. Az 1869–71-ig épült fürdőpalota építése során tűnt el. Nevével többet nem találkozni a korabeli forrásokban, a zsidó vendéglőt 1780-ban már a nyugaton álló istállóknál jelölik.)
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1837-ben a leégett istállók pótlására a telep nyugati részén, a hidegfürdő közelében újat építettek. Itt már van az istálló közelében egy kis „köz borház” is. 1863-ban még mindig a hideg fürdőkkel szemben lévő kis étház szolgálja ki a szerényebb igényű vendégeket, „itt ízletes házi ételek, olcsó áron kaphatók.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1837-ben a leégett istállók pótlására a telep nyugati részén, a hidegfürdő közelében újat építettek. Itt már van az istálló közelében egy kis ''„köz borház”'' is. 1863-ban még mindig a hideg fürdőkkel szemben lévő kis étház szolgálja ki a szerényebb igényű vendégeket, ''„itt ízletes házi ételek, olcsó áron kaphatók.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1863-ban a fürdő német nyelvű ismertetőjében már névvel szerepel a hidegfürdővel szemben álló, „ugynevezett „Mihály” vendéglő, ahol egyszerű és olcsó, de azért jó a koszt.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1863-ban a fürdő német nyelvű ismertetőjében már névvel szerepel a hidegfürdővel szemben álló, ''„ugynevezett „Mihály”'' vendéglő, ahol egyszerű és olcsó, de azért jó a koszt.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1871-ben, 1873-ban név nélkül említik ezt a kis étkezőházat, amely azonos lehetett a későbbi levelekben, leírásokban gyakran emlegetett Katona-féle vendéglővel. 1878-ban már megnevezték bérlőjét is. „Katona Ferencz étterme. Az alsó sétatér délnyugoti végén, a templom felé van ezen vendéglő, mely bár másodrangu, de konyhája jó, és izletes. Bora és söre jó.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1871-ben, 1873-ban név nélkül említik ezt a kis étkezőházat, amely azonos lehetett a későbbi levelekben, leírásokban gyakran emlegetett Katona-féle vendéglővel. 1878-ban már megnevezték bérlőjét is. ''„Katona Ferencz étterme. Az alsó sétatér délnyugoti végén, a templom felé van ezen vendéglő, mely bár másodrangu, de konyhája jó, és izletes. Bora és söre jó.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1884-től már Kisfaludy vendéglőként található a vendégnévsorokban, ismertetésekben. 1885-ben a fürdőhely német nyelvű leírásában is ezen a néven említik a telep negyedik, a fürdőházzal szemben álló, Kisfaludyhoz címzett („zum Kisfaludy”) éttermét.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1884-től már Kisfaludy vendéglőként található a vendégnévsorokban, ismertetésekben. 1885-ben a fürdőhely német nyelvű leírásában is ezen a néven említik a telep negyedik, a fürdőházzal szemben álló, Kisfaludyhoz címzett (''„zum Kisfaludy”'') éttermét.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1887-ben a Balaton-Füred című lap bérlőváltozásról számolt be: A Kisfaludy vendéglőt eddig bérlő Fodor József Siófokra ment. „A vendéglő új bérlője szintén derék magyar ember, ki – mint ő mondja – „én csak a csárdás vagyok”, s már is nagy pártolásban részesül, s hisszük, hogy a fürdő-közönség is, legalább annak magyar eleme, pártolásba fogja részesíteni; mert meggyőződésünk szerint mind előzékenysége, igazi magyarsága a magyar embert vonzani fogja. Sok szerencsét vállalatához.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1887-ben a Balaton-Füred című lap bérlőváltozásról számolt be: A Kisfaludy vendéglőt eddig bérlő Fodor József Siófokra ment. ''„A vendéglő új bérlője szintén derék magyar ember, ki – mint ő mondja – „én csak a csárdás vagyok”, s már is nagy pártolásban részesül, s hisszük, hogy a fürdő-közönség is, legalább annak magyar eleme, pártolásba fogja részesíteni; mert meggyőződésünk szerint mind előzékenysége, igazi magyarsága a magyar embert vonzani fogja. Sok szerencsét vállalatához.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi lap már az első évben dicséri az új bérlőt. „A vendégek figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani Sándor István urnak „Kisfaludy”-hoz czimzett vendéglőjét, ahol a legjobb és legízletesebb ételek és italok kaphatók. A kiszolgálás példásan gyors és tiszta s a derék vendéglős mindent elkövet, hogy vendégei igényeit kielégítse. Az egész személyzet magyar s az étlap olcsó. Ismételten felhívjuk rá a közönség figyelmét.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi lap már az első évben dicséri az új bérlőt. ''„A vendégek figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani Sándor István urnak „Kisfaludy”-hoz czimzett vendéglőjét, ahol a legjobb és legízletesebb ételek és italok kaphatók. A kiszolgálás példásan gyors és tiszta s a derék vendéglős mindent elkövet, hogy vendégei igényeit kielégítse. Az egész személyzet magyar s az étlap olcsó. Ismételten felhívjuk rá a közönség figyelmét.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1889-ben készült térképen ezen a helyen egy hosszú épület látható „Cseléd-lak, átalakítandó vendéglővé és bérházzá.” jelöléssel, ennek a nyugati végén lehetett a Kisfaludy. Ebben az évben nagy változások történtek a fürdő területén, tervezik az új fürdőhöz méltatlan épületek elbontását is. 1893 nyarán még nem írnak változtatásról: „Vendéglő 4 van az intézetben: a Grand Hotel, az Eszterházi(!)-fogadó, a „Kisfaludy” vendéglő és az izraelita vendéglő.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1889-ben készült térképen ezen a helyen egy hosszú épület látható ''„Cseléd-lak, átalakítandó vendéglővé és bérházzá.”'' jelöléssel, ennek a nyugati végén lehetett a Kisfaludy. Ebben az évben nagy változások történtek a fürdő területén, tervezik az új fürdőhöz méltatlan épületek elbontását is. 1893 nyarán még nem írnak változtatásról:''„Vendéglő 4 van az intézetben: a Grand Hotel, az Eszterházi(!)-fogadó, a „Kisfaludy” vendéglő és az izraelita vendéglő.”''
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1894 júniusában már az újonnan épített két vendéglőről írnak, amelyeket pár nap múlva a vendéglősök is elfoglalnak.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Ekkor már megnevezték a sétány melletti két új épületet, „amelyekben a „Kisfaludy” és a „Balaton” című kávéházak és vendéglők valának, melyekről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Ekkor már megnevezték a sétány melletti két új épületet, ''„amelyekben a „Kisfaludy” és a „Balaton” című kávéházak és vendéglők valának, melyekről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1898-ban Rörich György a vendéglő bérlője távozott Almádiba. Tíz évvel később, 1908-ban Szüts és Balika, a Grand Hotel éttermének bérlői átvették a Kisfaludy vendéglőt is, ahol reklámjuk szerint „kitűnő minőségű polgári étkezés kapható. Elsőrendű balatonvidéki fajborok. Állandóan friss pilseni, müncheni Paulaner és Dréher-féle koronasör. A nagyérdemű nyaralóközönség szíves pártfogását kérjük tisztelettel Szüts és Balika vendéglősök.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1898-ban Rörich György a vendéglő bérlője távozott Almádiba. Tíz évvel később, 1908-ban Szüts és Balika, a Grand Hotel éttermének bérlői átvették a Kisfaludy vendéglőt is, ahol reklámjuk szerint ''„kitűnő minőségű polgári étkezés kapható. Elsőrendű balatonvidéki fajborok. Állandóan friss pilseni, müncheni Paulaner és Dréher-féle koronasör. A nagyérdemű nyaralóközönség szíves pártfogását kérjük tisztelettel Szüts és Balika vendéglősök."''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Egy Füredre látogató újságíró így számolt be a látottakról: „Aki Füreden járt bizonnyal ismeri ezt a kedves fekvésű vendéglőt, mely ott fekszik a Balatonnak partján, honnan végigtekinthetni az egész csillogó tavon. Ez is az ő bérletük. Újonnan alakítva itt is minden. Kényelem, jó italok, figyelmes kiszolgálás minden részen…”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;Egy Füredre látogató újságíró így számolt be a látottakról: ''„Aki Füreden járt bizonnyal ismeri ezt a kedves fekvésű vendéglőt, mely ott fekszik a Balatonnak partján, honnan végigtekinthetni az egész csillogó tavon. Ez is az ő bérletük. Újonnan alakítva itt is minden. Kényelem, jó italok, figyelmes kiszolgálás minden részen…”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A következő két évben már valószínűleg nem nyitott ki az étterem, még 1911-ben is zárva volt, amit többször hiányoltak is az egykori vendégek. „A parti sétány egyik legszebb pontján építtette ujra díszesen Kovács Ábel a régi jó hírnevű „Kisfaludy” vendéglőt. Ez volt a szerényebb igényű nyaralók legkedvesebb vendéglője és vidékünk úri népének találkozó helye, a falubeli honorátiorok kasinója. … bérbeadatlanul, üresen, elhagyatva, omladozóban áll ez a gyönyörű árnyas vendéglő és nagy pénzen épült verandája.” Mivel Füreden kevés a földszintes szoba, a cikkíró azt javasolta, hogy szívbeteg vendégeknek alakítsanak ki benne lakószobákat.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;A következő két évben már valószínűleg nem nyitott ki az étterem, még 1911-ben is zárva volt, amit többször hiányoltak is az egykori vendégek. ''„A parti sétány egyik legszebb pontján építtette ujra díszesen Kovács Ábel a régi jó hírnevű „Kisfaludy” vendéglőt. Ez volt a szerényebb igényű nyaralók legkedvesebb vendéglője és vidékünk úri népének találkozó helye, a falubeli honorátiorok kasinója. … bérbeadatlanul, üresen, elhagyatva, omladozóban áll ez a gyönyörű árnyas vendéglő és nagy pénzen épült verandája.”'' Mivel Füreden kevés a földszintes szoba, a cikkíró azt javasolta, hogy szívbeteg vendégeknek alakítsanak ki benne lakószobákat.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi lap szerint Füreden hiányzik a másodrangú vendéglő, mint amilyen egykor a „Kisfaludy” volt, ahol kisebb vagyonú birtokos, tisztviselő, hivatalnok is kibírta az árakat.  Hova lett a régi jó hírű Kisfaludy-vendéglő? – tette fel a kérdést az újságíró.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;A helyi lap szerint Füreden hiányzik a másodrangú vendéglő, mint amilyen egykor a ''„Kisfaludy”'' volt, ahol kisebb vagyonú birtokos, tisztviselő, hivatalnok is kibírta az árakat. Hova lett a régi jó hírű Kisfaludy-vendéglő? – tette fel a kérdést az újságíró.
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1913-ban a fürdő vezetése elhatározta, hogy „mozgószínházzá alakítják” úgy, hogy benne egy kisebb színpad is elhelyezést nyerhessen.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914-ben már biztos, hogy megvalósul a terv: „A jelen évben felépül a mozgószínház, színi és kabaré előadások számára felszerelt színpaddal, ahol elsőrangú és változatos program keretében naponkint tartatnak előadások.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914-ben már biztos, hogy megvalósul a terv: ''„A jelen évben felépül a mozgószínház, színi és kabaré előadások számára felszerelt színpaddal, ahol elsőrangú és változatos program keretében naponkint tartatnak előadások.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914. március 29-én a helyi lap már arról tudósított, hogy hamarosan megnyílik a mozi a fürdőtelepen. „A közeledő fürdőidény vendégei ugyancsak nem kis meglepetéssel fogják látni, hogy a korral haladó és agilis fürdőigazgatóságunk mily sokféle módon gondoskodik szórakoztatásunkról, ami egy modern fürdőhelynek épp oly elsőrendű kötelessége, mint a kényelem, vagy a figyelmes és pontos kiszolgálás, mert hiszen a szórakozás adja meg a savát és borsát az egész fürdőéletnek. Ma már ugy a nagyváros, mint a falu lakója alig lehet meg a tanulságos, mulattató és látványos mozielőadások nélkül és ezért határozta el fürdőnk kiváló vezetősége, hogy a hasznavehetetlen színház helyett a már évek óta üresen álló Kisfaludy-vendéglőt átépítteti úgy mozi-, mint színielőadás céljaira, mely határozatával az összes magyar fürdőket megelőzte. Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek és néhány hét múlva pompás, 260 ülőhellyel ellátott moziépület áll majd Balatonfüred vendégeinek rendelkezésére. A bérbeadásra irányuló tárgyalások szintén megindultak már és úgy tudjuk, hogy a Balaton-mozgó  vállalkozó szellemű tulajdonosa tartja majd oda bevonulását, aki elsőrendű előadásaival bizonyára nagyban hozzá fog járulni vendégeink mulattatásához.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914. március 29-én a helyi lap már arról tudósított, hogy hamarosan megnyílik a mozi a fürdőtelepen. ''„A közeledő fürdőidény vendégei ugyancsak nem kis meglepetéssel fogják látni, hogy a korral haladó és agilis fürdőigazgatóságunk mily sokféle módon gondoskodik szórakoztatásunkról, ami egy modern fürdőhelynek épp oly elsőrendű kötelessége, mint a kényelem, vagy a figyelmes és pontos kiszolgálás, mert hiszen a szórakozás adja meg a savát és borsát az egész fürdőéletnek. Ma már ugy a nagyváros, mint a falu lakója alig lehet meg a tanulságos, mulattató és látványos mozielőadások nélkül és ezért határozta el fürdőnk kiváló vezetősége, hogy a hasznavehetetlen színház helyett a már évek óta üresen álló Kisfaludy-vendéglőt átépítteti úgy mozi-, mint színielőadás céljaira, mely határozatával az összes magyar fürdőket megelőzte. Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek és néhány hét múlva pompás, 260 ülőhellyel ellátott moziépület áll majd Balatonfüred vendégeinek rendelkezésére. A bérbeadásra irányuló tárgyalások szintén megindultak már és úgy tudjuk, hogy a Balaton-mozgó  vállalkozó szellemű tulajdonosa tartja majd oda bevonulását, aki elsőrendű előadásaival bizonyára nagyban hozzá fog járulni vendégeink mulattatásához.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914. július elejére befejezték az átalakítást. „A fürdőtelepnek talán a legszebb helyén épült Kisfaludy-vendéglő, mely már évek óta teljesen lakatlanul állt, az idén – tudvalevőleg – kitűnő üzleti érzékre valló elhatározással és a közönség kellemes szórakoztatását szem előtt tartva – az immár elmaradhatatlan mozielőadások céljaira alakíttatott át. Ezért is nevezték el az uj mozit „Kisfaludy-mozgó”-nak. Az épület egészen uj és kényelmes berendezéssel (ruhatár, cukrászda, előterem) csütörtökön, e hó 9-én nyittatik meg egy fényes előadás keretében és azontúl naponta két előadás lesz benne ugy a gyermeksereg, mint szülőik mulattatására. Balatonfüredfürdő ezzel – tudomásunk szerint – egyedül áll a magyar fürdők között.”  – írta a Balatonfüredi Hírlap.
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914. július elejére befejezték az átalakítást. ''„A fürdőtelepnek talán a legszebb helyén épült Kisfaludy-vendéglő, mely már évek óta teljesen lakatlanul állt, az idén – tudvalevőleg – kitűnő üzleti érzékre valló elhatározással és a közönség kellemes szórakoztatását szem előtt tartva – az immár elmaradhatatlan mozielőadások céljaira alakíttatott át. Ezért is nevezték el az uj mozit „Kisfaludy-mozgó”-nak. Az épület egészen uj és kényelmes berendezéssel (ruhatár, cukrászda, előterem) csütörtökön, e hó 9-én nyittatik meg egy fényes előadás keretében és azontúl naponta két előadás lesz benne ugy a gyermeksereg, mint szülőik mulattatására. Balatonfüredfürdő ezzel – tudomásunk szerint – egyedül áll a magyar fürdők között.”'' – írta a Balatonfüredi Hírlap.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914. július 9-én délután megtartotta első előadását a „Kisfaludy-mozgó. „Az előadás előtt Sümegi Maca, Sümegi József balatonfüredi fürdőorvos leánya kedvesen s bájosan egy szellemes prológot mondott el. Az előadáson a szenzációs „Kék egér” s egy utazás szerepelt. A gép meglepően jól működik, … az előadás minden baj nélkül folyt le. Az elegánsan berendezett mozgóban ezután naponta két előadás lesz, kétnaponként változó elsőrendű műsorral.”
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914. július 9-én délután megtartotta első előadását a „Kisfaludy-mozgó. ''„Az előadás előtt Sümegi Maca, Sümegi József balatonfüredi fürdőorvos leánya kedvesen s bájosan egy szellemes prológot mondott el. Az előadáson a szenzációs „Kék egér” s egy utazás szerepelt. A gép meglepően jól működik, … az előadás minden baj nélkül folyt le. Az elegánsan berendezett mozgóban ezután naponta két előadás lesz, kétnaponként változó elsőrendű műsorral.”''
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;(Még 1935-ben is hiányoltak a fürediek egy egész évben nyitva tartó, fürdőtelepi polgári vendéglőt, mint amilyen egykor „a mai mozi helyén létezett Röchrich-vendéglő (Kisfaludy sörözője) volt.”  Egy 1936-os visszaemlékezésben meghatározták a vendéglő pontos helyét: A Szántó vendéglő (a mai Balaton étterem), az Ipoly szálló és a mozi helyén álló, az egykori istállóból átalakított „egybefüggő csúf, hosszú épület” nyugati végén volt a magyar kocsma.)
+&nbsp; &nbsp; &nbsp;(Még 1935-ben is hiányoltak a fürediek egy egész évben nyitva tartó, fürdőtelepi polgári vendéglőt, mint amilyen egykor ''„a mai mozi helyén létezett Röchrich-vendéglő (Kisfaludy sörözője) volt.”''  Egy 1936-os visszaemlékezésben meghatározták a vendéglő pontos helyét: A Szántó vendéglő (a mai Balaton étterem), az Ipoly szálló és a mozi helyén álló, az egykori istállóból átalakított ''„egybefüggő csúf, hosszú épület”'' nyugati végén volt a magyar kocsma.)
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1948. július 30-án a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kultúrestet rendezett a moziban, amelyen a vármegye főispánja, Vass Károly is megjelent.  1950 szeptemberében államosították, és a Mozgókép Nemzeti Vállalat tulajdonába adták át a bencés rend ingatlanát.  1957-ben a Kisfaludy filmszínházban hétfő és csütörtök kivételével mindennap volt vetítés.

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 =Forrás=
-Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.
+Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
 [[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]