Kompolthy Jób a Jang-ce-kíang-on - Laptörténet

Fdanko, 2013. április 20., 16:36-n

2013-04-20T16:36:44Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:35-n

2013-04-20T16:35:37Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:33-n

2013-04-20T16:33:42Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:33-n

2013-04-20T16:33:01Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:32-n

2013-04-20T16:32:03Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:30-n

2013-04-20T16:30:29Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:27-n

2013-04-20T16:27:38Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:25-n

2013-04-20T16:25:36Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:24-n

2013-04-20T16:24:57Z

Fdanko, 2013. április 20., 16:23-n

2013-04-20T16:23:30Z

@@ 117. sor: / 117. sor: @@
 |-
 |[[Image:9-abra.gif|thumb|right|300px|Parti részlet Van-hszién alatt.]]
-{|
+|}
 </center>
 Ha a víz már ellepi a sziklát, akkor feljebb a város falán eléri a jelet. Ilyenkor meg kell várni, míg leapad a víz. Ezen a helyen éri el a Jang-cét a tartomány belsejéből kivezető nagyforgalmú széles út. Feljebb a Kuei-fu-szoroson hatoltak keresztül a ''„fujtató-szél"'' segítségével. Ennek a kijáratánál a hegyoldalban hét (!) faládika van a sziklához erősítve. Ebben kavarják az illetékes istenek a hajósokra kedvező szelet, ami átsegítse őket a szoroson.

@@ 117. sor: / 117. sor: @@
 |-
 |[[Image:9-abra.gif|thumb|right|300px|Parti részlet Van-hszién alatt.]]
 {|
 </center>
@@ 137. sor: / 136. sor: @@
 Zuhogó esőben kötöttek ki Van-hszienben. A Min-folyót remek híd fogja át itt. Közelében 16 méter magas vízesés van.
+[[Image:10-abra.gif|thumb|right|300px|Feng-tu-cseng a Jang-ce-kiang partján.]]
 Elhagyva a várost, a Fit-tan zúgón küzdötték keresztül magukat, azután Ta-csi-to és Lan-to faluk mellett hajóztak el Vu-lön városába. Itt is számos bambusz-ház épült a parti iszapban, akárcsak feljebb Csung-csou városa előtt. Szeptember 30.-án Jang-tao-csi falu táján egy oldalsó szélroham olyan hullám-torlódást zúdított a hajóra, hogy két vontató a hullámokban lelte halálát. Ju-sao-pa faluban fogadtak helyükre két új embert. A partot gazdag ültetvények s a bambusz-házak egész sora szegélyzi errefelé.

@@ 105. sor: / 105. sor: @@
 Gyönyörű, változatos tájképek váltják fel egymást. Egy helyütt repedésekkel teli, lezuhanással fenyegető sziklatömbök hajlanak a víz fölé. Izgalmas perc volt, amikor vitorlájuk, majd árbócuk beleütközött egy ilyen lógó szirtbe s már-már azt hitték, rájok szakad a rettenetes tömeg.
+[[Image:8-abra.gif|thumb|right|300px|A Jen-vei-si-„Ludfark"-szikla alacsony vízálláskor.]]
 A képünkön bemutatott kisebb zuhatag Pei's (''"sziklahát"'') falucska közelében van. Ez az első emberlakta hely Sze-csuan tartomány területén. Szegényesen tartott vontatóik nem ritkán megdézsmálták az érésben lévő veteményeket, sőt egy alkalommal valamelyik egy eleven kecskével tért vissza portyázásából. Egyik este találkoztak az újonnan szervezett khínai császári posta dzsunkájával. I-csang-tól Van-hszien-ig hajón viszik a postát, onnan Csung-king-ig futárok továbbítják. A hajók 10—18 nap alatt teszik meg az utat felfelé, a futárok pedig állítólag öt nap alatt (!) járják meg a 400 kilométeres távolságot — hat koronáért!
@@ 111. sor: / 111. sor: @@
 Szeptember 21.-én érték el Vu-san-hszien városát. A Jang-ce kiang-ba ömlő folyócskán a 400 kilométernyire fekvő Ta-ling körüli sós kutakból rengeteg sok sót szállítanak el ide, hogy itten a kecses építésű sószállító Jang-ce-hajókra rakják át a terhet.
-[[Image:8-abra.gif|thumb|right|300px|A Jen-vei-si-„Ludfark"-szikla alacsony vízálláskor.]]
 A Feng-hsziang-on — ''„fujtató-szoros"'' — kedvező széllel hatoltak fel. Nagy vigyázatot igényel a kis vízkor 15 méternyire kimeredő Jen-vei-si (''„lúdfark"'')szikla, amit elismerésre méltó fantáziával neveztek el így a hasonlatokat kedvelő khínaiak. Áradáskor víz alá kerül ez az allattomos szirt és hajótöréssel fenyegeti a dzsunkákat. A veszedelmes szoros felett teaház van a parton, amelynek sok vendége akad az áradás leszálltára váró hajósok közül. Kuei-csou-fu város bástyafalán rikító színű jel figyelmezteti a lefelé utazó hajóst, hogy folytathatja-e az útját a Lúdfark felé.
 <center>XVIII. tábla.

@@ 111. sor: / 111. sor: @@
 Szeptember 21.-én érték el Vu-san-hszien városát. A Jang-ce kiang-ba ömlő folyócskán a 400 kilométernyire fekvő Ta-ling körüli sós kutakból rengeteg sok sót szállítanak el ide, hogy itten a kecses építésű sószállító Jang-ce-hajókra rakják át a terhet.
-[[Image:9-abra.gif|thumb|right|300px|A Jen-vei-si-„Ludfark"-szikla alacsony vízálláskor.]]
+[[Image:8-abra.gif|thumb|right|300px|A Jen-vei-si-„Ludfark"-szikla alacsony vízálláskor.]]
 A Feng-hsziang-on — ''„fujtató-szoros"'' — kedvező széllel hatoltak fel. Nagy vigyázatot igényel a kis vízkor 15 méternyire kimeredő Jen-vei-si (''„lúdfark"'')szikla, amit elismerésre méltó fantáziával neveztek el így a hasonlatokat kedvelő khínaiak. Áradáskor víz alá kerül ez az allattomos szirt és hajótöréssel fenyegeti a dzsunkákat. A veszedelmes szoros felett teaház van a parton, amelynek sok vendége akad az áradás leszálltára váró hajósok közül. Kuei-csou-fu város bástyafalán rikító színű jel figyelmezteti a lefelé utazó hajóst, hogy folytathatja-e az útját a Lúdfark felé.
 <center>XVIII. tábla.
 {|
 |-
-|[[Image:8-abra.gif|thumb|right|300px|Parti részlet Van-hszién alatt.]]
+|[[Image:9-abra.gif|thumb|right|300px|Parti részlet Van-hszién alatt.]]
 |-
 {|

@@ 114. sor: / 114. sor: @@
 A Feng-hsziang-on — ''„fujtató-szoros"'' — kedvező széllel hatoltak fel. Nagy vigyázatot igényel a kis vízkor 15 méternyire kimeredő Jen-vei-si (''„lúdfark"'')szikla, amit elismerésre méltó fantáziával neveztek el így a hasonlatokat kedvelő khínaiak. Áradáskor víz alá kerül ez az allattomos szirt és hajótöréssel fenyegeti a dzsunkákat. A veszedelmes szoros felett teaház van a parton, amelynek sok vendége akad az áradás leszálltára váró hajósok közül. Kuei-csou-fu város bástyafalán rikító színű jel figyelmezteti a lefelé utazó hajóst, hogy folytathatja-e az útját a Lúdfark felé.
 <center>XVIII. tábla.
-[[Image:8-abra.gif|thumb|right|300px|Parti részlet Van-hszién alatt.]]</center>
+{|
 Ha a víz már ellepi a sziklát, akkor feljebb a város falán eléri a jelet. Ilyenkor meg kell várni, míg leapad a víz. Ezen a helyen éri el a Jang-cét a tartomány belsejéből kivezető nagyforgalmú széles út. Feljebb a Kuei-fu-szoroson hatoltak keresztül a ''„fujtató-szél"'' segítségével. Ennek a kijáratánál a hegyoldalban hét (!) faládika van a sziklához erősítve. Ebben kavarják az illetékes istenek a hajósokra kedvező szelet, ami átsegítse őket a szoroson.

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 {|
 |-
-|[[Image:4-abra.gif|thumb|left|300px|Az ezernyi  apró sellő egyike.]]
+|[[Image:4-abra.gif|thumb|left|320px|Az ezernyi  apró sellő egyike.]]
-|[[Image:5-aba.gif|thumb|left|300px|Kisebb sellő Pei-s' mellett.]]
+|[[Image:5-aba.gif|thumb|left|320px|Kisebb sellő Pei-s' mellett.]]
 |}
 </center>
 tavaszán hagyta oda [[Kompolthy Jób|Kompolthy]] Sang-hai városát, hogy onnan a jang-ce-menti Csin-kiangba hajózzék. Tizennyolc órai út után már kikötött a gőzös a fényesen kivilágított, festői parti sétatér előtt, amely európai stílusú, modem város illúzióját   kelti az utazóban. De a varázs hamar szétfoszlik. Mindössze talán 15 európai ház van az eszplanádon, azon túl khínaiak laknak a soha nem söpört, bűzös sikátorokban.
-[[Image:2-abra.gif|thumb|right|200px|A Mei-le kolostor Kiu-kiang alatt.]]
+[[Image:2-abra.gif|thumb|right|300px|A Mei-le kolostor Kiu-kiang alatt.]]
 A 140 főből álló európai-amerikai kolónia körében kellemes napokat élt át [[Kompolthy Jób|Kompolthy]] Csin-kiangban. A mintegy 140.000 lakosú élénk város környékének minden szép pontján pompás misszió-házak vannak, az ''„úgynevezett martírok földi paradicsomai"'', idillikus erdei pagonyok, árnyas ligetek között. És így van ez egész Khínában. A Császár-csatornán, amely itt vágja át a Jang-cét, szakadatlan sorban követik egymást a rizs-szállitó dzsunkák és a fürgén tova sikló apró gőzösök. A Tai-ping lázadás idején ezt a csatornát is elpusztították a forradalmárok s a pompás kőpartok és gátak helyébe hevenyészett földtöltéseket elmosással fenyegeti a víz. Nyári áradáskor gőzhajóval nem is szabad hajózni a csatornán.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<center>Írta Halász Gyula</center>[[Image:1-abra.gif|thumb|right|200px|Kompolthy dzsunkája]]
+<center>Írta Halász Gyula</center>[[Image:1-abra.gif|thumb|right|300px|Kompolthy dzsunkája]]
 (Ide tartozik a XVII. és XVIII. tábla.)
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 Reggel Nan-king előtt kötött ki a hajó. Az egykori dicső főváros a 60-as évek elején dúlt tai-ping lázadás óta nagyon sokat vesztett régi jelentőségéből. Ma körülbelül 150.000 lakosa lehet.<ref>Kompolthy, aki mindössze néhány órát töltött itt, tévesen említi, hogy Nan-king-nak ''„több mint egy milliónyi lakosa van"''. Úgyszintén feltünően túlbecsüli Ngan-kin város nagyságát. (szerző)</ref> Környékén nevezetes szénbányák vannak, amiket annak idején, mint ismeretes, [[Id. Lóczy Lajos|Lóczy]] és [[Cholnoky Jenő|Cholnoky]] is meglátogattak.
-[[Image:3-abra.gif|thumb|right|200px|Vontatás a sziklatömbökön]]
+[[Image:3-abra.gif|thumb|right|300px|Vontatás a sziklatömbökön]]
 Vu-hu-ban alig él néhány európai és yankee; ezek is kénytelenek a khínai városban lakni.

@@ 75. sor: / 75. sor: @@
 Gyönyörű tájképek váltják fel egymást. Ping-siang-pa városkán felül kisebbfajta sellőkön kell átvágni. Ilyesféléből több is kijut napjára. Amíg szokás szerint várták a szelet, ami átsegítsen az egyik sellőn, útitársával együtt elsétált a hegyek közé, ahol pompás vízesésre talált. Nagy sziklatömbök közt rohan le a víz, el-eltűnve a buja növényzet közt, majd egy-egy medencévé szélesedve. A Jangcébe is jókora eséssel bukik alá.
+[[Image:6-abra.gif|thumb|right|300px|Khínai levélhordó.]]
 Erős küzdelem várt most reájok. A khínaiak ''„kis vízeséseknek"'' nevezik azokat a sellőket, amelyeknek egész során kellett áttörtetniök. Szerencsésen átvergődtek, de az arra következő zuhatag már több bajt okozott. Az ilyen sellők alatt kikötnek a dzsunkák s megvárják egymást, hogy a vontatók együttes erővel egyenkint vontassák át a hajókat. Előttük járt rosszul egy hajó, amelynek csakhogy éppen sikerült az utolsó pillanatban elvágni a kötelét, mielőtt egészen felborította volna a bőszült áradat.