Kossuth Lajos forrás kútháza - Laptörténet

Lonci, 2021. december 6., 13:44-n

2021-12-06T13:44:53Z

Lonci, 2021. december 6., 13:33-n

2021-12-06T13:33:24Z

Változtatások megtekintése

Scheer, 2014. március 26., 16:51-n

2014-03-26T16:51:46Z

Scheer, 2014. március 20., 18:07-n

2014-03-20T18:07:11Z

Scheer, 2014. március 20., 18:06-n

2014-03-20T18:06:31Z

Scheer, 2014. március 20., 18:06-n

2014-03-20T18:06:00Z

Scheer, 2014. március 20., 18:04-n

2014-03-20T18:04:59Z

Scheer, 2014. március 20., 18:04-n

2014-03-20T18:04:04Z

Scheer, 2014. március 20., 18:03-n

2014-03-20T18:03:04Z

Scheer, 2014. március 20., 17:59-n

2014-03-20T17:59:54Z

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A négy sarokpilléren és nyolc sima kőoszlopon álló műemlék kútház klasszicista stílusú, a később épült romantikus tetőt díszes fakonzolok tartják. A kútházon az 1802-es évszám olvasható, a mellette elhelyezett tábla szerint Lechner Mátyás tervezte és építette 1800-ban, Fruman Antal 1852-ben átépítette.
+A négy sarokpilléren és nyolc sima kőoszlopon álló műemlék kútház klasszicista stílusú, a később épült romantikus tetőt díszes fakonzolok tartják. A kútházon az 1802-es évszám olvasható, a mellette elhelyezett tábla szerint Lechner Mátyás tervezte és építette 1800-ban, Fruman Antal 1852-ben átépítette.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A tábla szövege helyesbítésre szorul. Nem bizonyított ugyanis, hogy a kútház első ismert tervét Lechner Mátyás készítette, ő nem építész, hanem gazdasági szakember volt. ''„A kúton lévő felirat, valamint az egyéb helyeken rögzített, ezzel egyező adatok korrekcióra szorulnak, mert az építmény kettőnél több periódusú, tervezői közül pedig csak Fruman Antal biztos személy.”'' - írta 1984-ben Schildmayer Ferenc, a kút történetét kutató építész.<ref>Schildmayer Ferenc: Balatonfüred "Kossuth kút" felújításának kiviteli és építési engedélyezési tervdokumentációja. Veszprém, 1984. 18. - (Zákonyi hagyaték Városi Helytörténeti Gyűjtemény Balatonfüred)</ref>
+A tábla szövege helyesbítésre szorul. Nem bizonyított ugyanis, hogy a kútház első ismert tervét Lechner Mátyás készítette, ő nem építész, hanem gazdasági szakember volt. ''„A kúton lévő felirat, valamint az egyéb helyeken rögzített, ezzel egyező adatok korrekcióra szorulnak, mert az építmény kettőnél több periódusú, tervezői közül pedig csak Fruman Antal biztos személy.”'' - írta 1984-ben Schildmayer Ferenc, a kút történetét kutató építész.<ref>Schildmayer Ferenc: Balatonfüred "Kossuth kút" felújításának kiviteli és építési engedélyezési tervdokumentációja. Veszprém, 1984. 18. - (Zákonyi hagyaték Városi Helytörténeti Gyűjtemény Balatonfüred)</ref>
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A fürdőtelepi épületeket bemutató képzeletbeli sétának azért ez a jellegzetes építmény a kiindulópontja, mert az itt feltörő szénsavas gyógyvíznek, a savanyúvíznek köszönhető, hogy a település már a 18. században ismertté vált.
+[[A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep| A fürdőtelepi]] épületeket bemutató képzeletbeli sétának azért ez a jellegzetes építmény a kiindulópontja, mert az itt feltörő szénsavas gyógyvíznek, a savanyúvíznek köszönhető, hogy a település már a 18. században ismertté vált.
 ==Története==
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A háromszáz éves gyógyító múltra visszatekintő telep központja itt alakult ki. Út vezetett a forrásokhoz, a kút köré épültek a gyógyulni vágyó, vagy szórakozni akaró vendégek ellátását szolgáló apátsági és magánépületek.
+===18. század===
-−
 ==18. század==
 A tihanyi apátság tulajdonában lévő, lakatlan, kopár területen feltörő savanyúvizes források már az 17. század végi leírásokban is szerepeltek.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 458-459.</ref> Vizük kezdetben szabadon folyt a Balatonba, vörösre festve a talajt. (Bár a rómaiak ittlétének van nyoma Füreden, arról azonban hitelt érdemlő adatok nincsenek, hogy a savanyúvizet gyógyításra használták volna.) Csak a pásztorok, halászok ismerték gyógyító hatását, híre szájhagyomány útján terjedt.
@@ 31. sor: / 30. sor: @@
-==19. század==
+===19. század===
 A Veszprém Megyei Levéltárban található, 1802-ben készült rajzon a fákkal körülvett kútház a terven szereplő alakban látható, Zákonyi Ferenc szerint a rajzot Lechner Mátyás készítette.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 481.</ref>
 Eissl Michael osztrák utazó 1808-ban így látta a kút környékét: ''„A főforrás felett 16<ref>A szám elírás lehetett</ref> toskánai oszlopon nyugodva egyszerű templom áll nyitott kupolával. Kőlépcsők vezetnek a forrásig, mely az ivókúra idején túl, zárva van. Ettől nem messze van egy másik, hol a savanyúvizet nagy edényekben felfogva, elszállítják. Ezen barátságos, szép épületeket egy szabad tér veszi körül, melyet fasorok kereszteznek, úgy, hogy azok árnyai alatt a kút vendégei szükséges sétájukat végezhetik és mindjárt a forrásból meríthetnek, vagy a rendelkezésre álló szolgálatra kész emberekkel meríttetnek, kik ezen célra poharukat mindig kiöblítve és megtöltve a vendégnek nyújtják.”''<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 154.</ref>
@@ 58. sor: / 57. sor: @@
 [[Image:kuthaz.jpg|thumb|right|200px]]
-==20. század==
+===20. század===
 A fürdőépületek 1912-1913-ban történt átalakítási munkálatai során 1913 tavaszán fúrásokat végeztek a kút körül. Ekkor két rendkívül bővizű, és erősen szénsavas forrásra bukkantak az új szállóépület tövében. A helyi lap szerint vizüket a fürdőbe vezetik.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. márc. 16. 11. sz. 3.</ref>
 -ben a forrást újra foglalták.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1914. jan. 25. 3. sz. 3.</ref> 1937-ben, az akkor már közel ötven évig álló „…Ferencz József kút felépítményét a fürdőigazgatóság rendbehozatta, csinosította. A fürdőhely e szép, régi nagy értéke megérdemelné, hogy nyári estéken megfelelően megvilágítassék. Színesebb, kedvesebb külsőt kapna ezzel is a fürdőhely központja, Gyógy tere és vele Füred.”<ref>Balatoni Kurír. 1937. máj. 19. 20. sz. 5.</ref>  A kivilágítást később meg is valósították.

@@ 78. sor: / 78. sor: @@
 =Forrás=
-Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetés épületei. 2008.
+Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
 [[Category:Épületek]][[Category:Balatonfüred]]

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 18:07-kori változata
61. sor:		61. sor:


−	~~[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]~~

		+	[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]

	A fürdőépületek 1912-1913-ban történt átalakítási munkálatai során 1913 tavaszán fúrásokat végeztek a kút körül. Ekkor két rendkívül bővizű, és erősen szénsavas forrásra bukkantak az új szállóépület tövében. A helyi lap szerint vizüket a fürdőbe vezetik.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. márc. 16. 11. sz. 3.</ref>		A fürdőépületek 1912-1913-ban történt átalakítási munkálatai során 1913 tavaszán fúrásokat végeztek a kút körül. Ekkor két rendkívül bővizű, és erősen szénsavas forrásra bukkantak az új szállóépület tövében. A helyi lap szerint vizüket a fürdőbe vezetik.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. márc. 16. 11. sz. 3.</ref>

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 18:06-kori változata
62. sor:		62. sor:

	[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]		[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]
−

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 18:06-kori változata
59. sor:		59. sor:

	1899-ben ezt írták a savanyúvíz hatásáról: „A balaton-füredi „Ferencz-József forrás” égvényes-sós, szénsavas-vasas víz, sok évi tapasztalat alapján jó hatásunak bizonyult a légutak, gyomor, bélcsatorna és hugyhólyag idült hurutjánál; valamint zsongitó és gyengén oldó hatásánál fogva a belek petyhüdtségén alapuló szokásos székrekedés, hasi pozsga, máj- és légbajok, aranyér és női bántalmak ellen; nemkülönben vérszegénység, sápkór és görvénykórnál. A balaton-füredi ásványvíz nem csupán az emlitett betegségekben bír kitűnő gyógyerővel, de mint étrendi víz is igen kedvelt és borral vegyitve kellemes üdítő italul szolgál.”<ref>Balaton-Füred magyar gyógy- és tengerfürdő égvényes, sós, szénsavas, vasas ásvány-forrásokkal. Rövid ismertetés. 1899.</ref>		1899-ben ezt írták a savanyúvíz hatásáról: „A balaton-füredi „Ferencz-József forrás” égvényes-sós, szénsavas-vasas víz, sok évi tapasztalat alapján jó hatásunak bizonyult a légutak, gyomor, bélcsatorna és hugyhólyag idült hurutjánál; valamint zsongitó és gyengén oldó hatásánál fogva a belek petyhüdtségén alapuló szokásos székrekedés, hasi pozsga, máj- és légbajok, aranyér és női bántalmak ellen; nemkülönben vérszegénység, sápkór és görvénykórnál. A balaton-füredi ásványvíz nem csupán az emlitett betegségekben bír kitűnő gyógyerővel, de mint étrendi víz is igen kedvelt és borral vegyitve kellemes üdítő italul szolgál.”<ref>Balaton-Füred magyar gyógy- és tengerfürdő égvényes, sós, szénsavas, vasas ásvány-forrásokkal. Rövid ismertetés. 1899.</ref>
		+

	[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]		[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 18:04-kori változata
61. sor:		61. sor:

	[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]		[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]
		+

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1878-ban Jalsovics Aladár Füredet bemutató könyvében írja a gyógyforrásról: A fürdő-intézet területén három ásvány-forrás bugyog föl, kettő a sétatéren, a harmadik pedig a sétatér melletti épületek közt, közel a meleg fürdőkhöz. A meleg fürdők ebből nyerik … az ásványvizet. A fő vagy Ferencz-József forrás 12 kőoszlopon nyugvó tető alatt van; ez a legrégibb, mely használtatik és leghatányosabb, erős szénsavas és vas tartalommal. Forrása oly bő, hogy 24 óra alatt három rézcsőből 1600 akó foly ki. Az ásványvíz állandó hőmérséklete 12. Cels. fok. — Rendszerint ezen forrás vizét használják – részint természetes állapotban, részint fölmelegítve – a fürdő vendégek, valamint ezen forrásból töltetnek meg vízzel az áruba bocsátandó s az ország különféle részeibe széthordott palaczkok is. A kut tetején levő szélzászlócska 1788-évet és 1840-et mutat, mely időben csakugyan történtek a kút körül ujitások; azonban jelen alakját 1831-40-ben Adler főorvos alatt kapta. Ettől néhány lépésre keletre szintén a sétatéren van a másik forrás, ott, hol jelenleg a savós kút van. …) Savóval vegyitve használják. A harmadik forrást, mely az épületek közt van, kizárólag a meleg fürdők … ellátására használják. – Mindhárom forrás a fürdőhelytől észak-nyugatra vonuló hegységből nyeri táplálékát. A füredi ásványforrásokat több kitűnő szakorvos megvizsgálta, s azokról mind egyhangulag elismerőleg és dicsérőleg nyilatkozott.”<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 44-46.</ref>
 A fürdőintézet a legjelesebb zenetársulatokat szokta szerződtetni. Ezen zenekarok a legszebb operák, népszinművek játszásával gyönyörködtetik a sétányon járó-kelő vendégeket, kik a zene bájos hangjai mellett szürcsölik savójukat vagy vizüket. Zene a fősétányon naponkint reggeli 6/½  ½ 9-ig délután 6-8-ig van. Szinielőadás idején. 7-8-ig.”<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 126-128.</ref>
-−
-[[Image:savokut.jpg|thumb|right|200px]]
+[[Image:savokut.jpg|thumb|left|200px]]
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1880-ban a kupolás tetejű Savanyúkútról és a savóskútról rajzot közölt az Ország-Világ<ref>Balaton-Füred = Ország-Világ. 1880. XIII. füzet. 297.</ref>.  A kupola mai, romantikus stílusú, homorúíves, fakonzolos tetejéről feltételezték, hogy az 1880-as években készült<ref>Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 79. és Schildmayer Ferenc: A balatonfüredi Kossuth-kút. = Műemlékvédelem 1985. 4. sz. 506.</ref>, az előkerült korabeli dokumentumok alapján bizonyosra vehető, hogy 1889-ben. Az év március 11-én Huray István fürdőorvos tájékoztatót írt orvoskollégáinak a füredi átalakításokról: „A Ferencz József-forrást újra és czélszerűbben fedik és a fedett sétánnyal kötik össze.”<ref>Huray István: Balatonfüred ujjászervezése = Különlenyomat az „Orvosi Hetilap” 1889. évfolyamából.</ref> Májusban már az elkészült új kupoláról tudósított a Veszprém: „…A savanyúvíz forrása fölött emelkedő kupola izlésesen át lett alakítva."<ref>Veszprém. 1889. 20. sz. máj. 19. 1-2.</ref>  Június 2-án ünnepélyesen fel is avatták: „A balatonfüredi fürdőévad megnyitása, mely egyszersmind Füred újjáalkotásának ünnepe volt, vasárnap e hó 2-án ment végbe. Kilencz órakor mise volt, ezután a vendégek az újonnan átalakított savanyu vizes kuthoz mentek, a hol a fürdő részéről Kovács Ábel igazgató, Écsi József intéző, Jalsovics Aladár, lelkész, az orvosi kar részéről dr. Huray István, dr. Engel Gyula és dr. Mangold Henrik, a hatóság részéről Kováts Rezső szolgabíró jelentek meg.”<ref>Veszprém. 1889. 23. sz. jún. 9. 3.</ref>  Június 30-án a Vasárnapi Ujság már erről az új formájú tetőről közölt rajzot.<ref>Vasárnapi Ujság. 1889. jún. 30. 26. sz. Melléklet: Képek a Balatonról.</ref>

←Régebbi változat		A lap 2014. március 20., 17:59-kori változata
60. sor:		60. sor:
	1899-ben ezt írták a savanyúvíz hatásáról: „A balaton-füredi „Ferencz-József forrás” égvényes-sós, szénsavas-vasas víz, sok évi tapasztalat alapján jó hatásunak bizonyult a légutak, gyomor, bélcsatorna és hugyhólyag idült hurutjánál; valamint zsongitó és gyengén oldó hatásánál fogva a belek petyhüdtségén alapuló szokásos székrekedés, hasi pozsga, máj- és légbajok, aranyér és női bántalmak ellen; nemkülönben vérszegénység, sápkór és görvénykórnál. A balaton-füredi ásványvíz nem csupán az emlitett betegségekben bír kitűnő gyógyerővel, de mint étrendi víz is igen kedvelt és borral vegyitve kellemes üdítő italul szolgál.”<ref>Balaton-Füred magyar gyógy- és tengerfürdő égvényes, sós, szénsavas, vasas ásvány-forrásokkal. Rövid ismertetés. 1899.</ref>		1899-ben ezt írták a savanyúvíz hatásáról: „A balaton-füredi „Ferencz-József forrás” égvényes-sós, szénsavas-vasas víz, sok évi tapasztalat alapján jó hatásunak bizonyult a légutak, gyomor, bélcsatorna és hugyhólyag idült hurutjánál; valamint zsongitó és gyengén oldó hatásánál fogva a belek petyhüdtségén alapuló szokásos székrekedés, hasi pozsga, máj- és légbajok, aranyér és női bántalmak ellen; nemkülönben vérszegénység, sápkór és görvénykórnál. A balaton-füredi ásványvíz nem csupán az emlitett betegségekben bír kitűnő gyógyerővel, de mint étrendi víz is igen kedvelt és borral vegyitve kellemes üdítő italul szolgál.”<ref>Balaton-Füred magyar gyógy- és tengerfürdő égvényes, sós, szénsavas, vasas ásvány-forrásokkal. Rövid ismertetés. 1899.</ref>

		+	[[Image:kuthaz.jpg\|thumb\|right\|200px]]
	A fürdőépületek 1912-1913-ban történt átalakítási munkálatai során 1913 tavaszán fúrásokat végeztek a kút körül. Ekkor két rendkívül bővizű, és erősen szénsavas forrásra bukkantak az új szállóépület tövében. A helyi lap szerint vizüket a fürdőbe vezetik.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. márc. 16. 11. sz. 3.</ref>		A fürdőépületek 1912-1913-ban történt átalakítási munkálatai során 1913 tavaszán fúrásokat végeztek a kút körül. Ekkor két rendkívül bővizű, és erősen szénsavas forrásra bukkantak az új szállóépület tövében. A helyi lap szerint vizüket a fürdőbe vezetik.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. márc. 16. 11. sz. 3.</ref>