Légsátrak Almádiban - Laptörténet

Fdanko, 2016. április 30., 19:01-n

2016-04-30T19:01:48Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-23T20:14:44Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 17:07-n

2013-03-29T17:07:40Z

Fdanko, 2012. február 10., 17:14-n

2012-02-10T17:14:10Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc 1899 májusában az Almádi Fürdő Részvénytársaság elhatározta egy „Kneipp Intézet” létesítését az Országo...”

2011-09-13T13:18:46Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> 1899 májusában az Almádi Fürdő Részvénytársaság elhatározta egy „Kneipp Intézet” létesítését az Országo...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

1899 májusában az Almádi Fürdő Részvénytársaság elhatározta egy „Kneipp Intézet” létesítését az Országos Kneipp Egyesülettel együttműködve. Ezzel egy időben a Rickli-féle nap és légfürdő is meghonosításra került. Mindkét módszer a természetes gyógymódokat propagálta, amelyek abban az időben igen népszerűek voltak. (E témával részletesen foglalkozott az Új Almádi Újság 1990 I. II. és III. száma)

A Veszprémvármegye című lap 1899. június 4-i számában megjelent hosszabb cikkben olvashatjuk '',,..a légfürdő pedig a hegytetőn lesz, ahová egyelőre két légsátor építtetik a Rickli-kúra szabályai szerint”''. Egy héttel későbbi hír már így szól: ''„Tegnap szombaton pedig a Szalay-villa ''(ma Kis Jancsi villa néven ismert)'' melletti erdő magaslatán megkezdték a Rickli-kúra szerinti nagy légsátor építését, mely szintén szép nagy épület lesz s két hét múlva szintén kész lesz. Ez idényre már két család is lakni fogja kúra szempontjából.”''

[[Image:1928_térkép_légsátor.jpg|thumb|Térképrészler 1928-ból]]

A tempó kétségtelenül gyors volt mert 1899. július 9-i újsághír szerint ''„..a Kneipp és Rickli-cúra e hó 10-én bocsájtatik a közönség használatára.”'' A légsátor lényegében kiegészítő része volt a Balaton parti ''„napkúrának”'' és a Remetevölgyi ''„légfürdőnek”''. A légsátor egy fából készült egyszerű épület volt, egyik (rendszerint a déli) oldalán ablak helyett lécráccsal, így a levegő szabadon járhatott ki-be éjjel és nappal. Nagyon puritán berendezéssel rendelkezett, csupán asztal, szék, szekrény és vaságy pokróccal szolgálta a kúrázók kényelmét.

A hegyen az 1899-ben épült nagy légsátor mellett gyorsan épültek kisebbek is, ezért az 1902-ben feladott képes levelezőlapokon már 14 légsátor látható. Nem ismeretes milyen okból, de csak néhány évig voltak itt a hegyen légsátrak. 1903. október 4-i újsághír szerint az Almádi Fürdő Rt. választmányi ülése határozatot hozott az 1904 év folyamán megvalósítandó építkezésekre vonatkozóan. Többek között elhatározta, hogy a ''„bérház telkén 20 új légsátrat”'' építtet.

Tervüket valóra is váltották, amit igazol a Veszprémvármegye című lap 1904. március 6-i számában megjelent tudósítás, miszerint 21 légsátor megépült a bérház telkén. A természetes gyógymódok fontosságát bizonyítja, hogy „A Magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei” című, a Magyar Balneológiai Egyesület által 1907-ben kiadott könyv Almádi részletes ismertetése keretében megjegyzi ''„már 24 légsátor van Almádiban.”'' A hegyen volt légsátrak sorsáról, beleértve a lebontásukat, nem tudósítanak az újságok. Az 1928-ban kiadott Balatonalmádi térképen 26 légsátor szerepel a bérház telkén és „Légsátor telep” megnevezést használ a térkép szerkesztője.

Valószínű, hogy a légsátrak a bérház telkén történő felépítését szervezési szempontok is indokolták. Amint a decemberi számban ismertetésre került, a „bérház” Almádi első szállodája volt és a hozzá tartozó nagy telek, mind tájolás, mind megközelítés tekintetében igen kedvező lehetőséget biztosított erre a célra. Az Almádi Fürdő Rt. Hattyú vendéglője csupán néhány tízméterre volt a légsátor teleptől. Ehhez még tekintetbe vehetjük azt is, hogy az 1904-ben épült „Olvasókör” épülete, melyikben a „Fürdőigazgatóság” is székelt, a kettő között helyezkedett el és a teljes területük a részvénytársaság tulajdonát képezte. Utóbbi épület „Sirály panzió” néven volt ismert az 1980-as évek végén történt lebontásáig.

A területet ma határoló két utca, az Ifjúsági lépcső és a Körösi Csorna Sándor utca még abban az időben nem létezett, megnyitásukra az 1920-as évek végén került sor. A légsátrak 1970-es évek második felében történt lebontása után, a helyükre kis faszerkezetű nyaralóházak épültek, lényegében megőrizve a most már négy úttal határolt tömb eredeti beépítését és mondhatjuk a funkcióját is. Ma „Árnyas Panzió” néven működik az egykori "légsátor telep".

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 2. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 2. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1999/UAU_1999_02.pdf 1999. (11. évf.) 2. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 2. sz. 2. p.
-[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A Veszprémvármegye című lap 1899. június 4-i számában megjelent hosszabb cikkben olvashatjuk '',,..a légfürdő pedig a hegytetőn lesz, ahová egyelőre két légsátor építtetik a Rickli-kúra szabályai szerint”''. Egy héttel későbbi hír már így szól: ''„Tegnap szombaton pedig a Szalay-villa ''(ma Kis Jancsi villa néven ismert)'' melletti erdő magaslatán megkezdték a Rickli-kúra szerinti nagy légsátor építését, mely szintén szép nagy épület lesz s két hét múlva szintén kész lesz. Ez idényre már két család is lakni fogja kúra szempontjából.”''
-[[Image:1928_térkép_légsátor.jpg|thumb|Térképrészler 1928-ból]]
+[[Image:1928_terkep_legsator.jpg|thumb|Térképrészler 1928-ból]]
 A tempó kétségtelenül gyors volt mert 1899. július 9-i újsághír szerint ''„..a Kneipp és Rickli-cúra e hó 10-én bocsájtatik a közönség használatára.”'' A légsátor lényegében kiegészítő része volt a Balaton parti ''„napkúrának”'' és a Remetevölgyi ''„légfürdőnek”''. A légsátor egy fából készült egyszerű épület volt, egyik (rendszerint a déli) oldalán ablak helyett lécráccsal, így a levegő szabadon járhatott ki-be éjjel és nappal. Nagyon puritán berendezéssel rendelkezett, csupán asztal, szék, szekrény és vaságy pokróccal szolgálta a kúrázók kényelmét.