﻿<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Limogesi_J%C3%A1nos</id>
		<title>Limogesi János - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Limogesi_J%C3%A1nos"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Limogesi_J%C3%A1nos&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-17T22:59:25Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.24.1</generator>

	<entry>
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Limogesi_J%C3%A1nos&amp;diff=10017&amp;oldid=prev</id>
		<title>Benczikne: /* Élete */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Limogesi_J%C3%A1nos&amp;diff=10017&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2013-01-17T14:16:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;‎&lt;span dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Élete&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2013. január 17., 14:16-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;3. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=Élete=&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;=Élete=&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A francia származású ciszterci szerzetes, 1206-ban Clairvaux-i perjel, valószínűleg 1208 és 1218 között volt (bakonyi) apát Zircen&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;, &lt;/del&gt;Ő a kolostor első ismert apátja. Bár a rend ekkor még szigorúan megbünteti a verselő szerzetest, mégis több költemény maradt utána. A rendi regula sem tudta visszariasztani, hogy ne játsszék a szavakkal, ne muzsikáljon a latin rímekkel és &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;prosodiával&lt;/del&gt;. A megmaradtak közül a legjelentősebb: A kereszt magasztalásáról című. A fogalmazás művészetéről is fennmaradt egy értekezése: Libellus de dictamine...címmel. Egyházi témájú műveiben a francia trubadúrművészet hatása és korai humanista öntudat nyilvánul meg. Irodalmi munkásságának kiadatlan kéziratait a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;trojesi &lt;/del&gt;levéltárban őrzik. Horváth Konstantin kiadta műveit, amelyeknek keletkezését egyesek 1270 utánra teszik, így a szerzőséget vitatják.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A francia származású ciszterci szerzetes, 1206-ban Clairvaux-i perjel, valószínűleg 1208&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. &lt;/ins&gt;és 1218&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. &lt;/ins&gt;között volt (bakonyi) apát Zircen&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. &lt;/ins&gt;Ő a kolostor első ismert apátja. Bár a rend ekkor még szigorúan megbünteti a verselő szerzetest, mégis több költemény maradt utána. A rendi regula sem tudta visszariasztani, hogy ne játsszék a szavakkal, ne muzsikáljon a latin rímekkel és &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;prozódiával&lt;/ins&gt;. A megmaradtak közül a legjelentősebb: A kereszt magasztalásáról című. A fogalmazás művészetéről is fennmaradt egy értekezése: Libellus de dictamine...címmel. Egyházi témájú műveiben a francia trubadúrművészet hatása és korai humanista öntudat nyilvánul meg. Irodalmi munkásságának kiadatlan kéziratait a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;troyesi &lt;/ins&gt;levéltárban őrzik. Horváth Konstantin kiadta műveit, amelyeknek keletkezését egyesek 1270 utánra teszik, így a szerzőséget vitatják.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;==Művei==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;==Művei==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Benczikne</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Limogesi_J%C3%A1nos&amp;diff=6121&amp;oldid=prev</id>
		<title>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „LIMOGESI János, Jean de Limoges (12–13. század) író, zirci apát.  =Élete=  A francia származású ciszterci szerzetes, 1206-ban Clairvaux-i perjel, valószínűle...”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Limogesi_J%C3%A1nos&amp;diff=6121&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-06-22T09:12:36Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „LIMOGESI János, Jean de Limoges (12–13. század) író, zirci apát.  =Élete=  A francia származású ciszterci szerzetes, 1206-ban Clairvaux-i perjel, valószínűle...”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;LIMOGESI János, Jean de Limoges (12–13. század) író, zirci apát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Élete=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A francia származású ciszterci szerzetes, 1206-ban Clairvaux-i perjel, valószínűleg 1208 és 1218 között volt (bakonyi) apát Zircen, Ő a kolostor első ismert apátja. Bár a rend ekkor még szigorúan megbünteti a verselő szerzetest, mégis több költemény maradt utána. A rendi regula sem tudta visszariasztani, hogy ne játsszék a szavakkal, ne muzsikáljon a latin rímekkel és prosodiával. A megmaradtak közül a legjelentősebb: A kereszt magasztalásáról című. A fogalmazás művészetéről is fennmaradt egy értekezése: Libellus de dictamine...címmel. Egyházi témájú műveiben a francia trubadúrművészet hatása és korai humanista öntudat nyilvánul meg. Irodalmi munkásságának kiadatlan kéziratait a trojesi levéltárban őrzik. Horváth Konstantin kiadta műveit, amelyeknek keletkezését egyesek 1270 utánra teszik, így a szerzőséget vitatják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Művei==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Johannes Lemovicensis: Opera omnia. 1–3. Köt. Vp., 1932.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Irodalom==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*HORVÁTH Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930.&lt;br /&gt;
*HORVÁTH Konstantin: ~ zirci apát. = Katolikus Szemle, Katholikus Szemle, 1930.&lt;br /&gt;
*Ua.: Jean de Limoges &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Életrajzok]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Solti Gábor</name></author>	</entry>

	</feed>